Tudomásom szerint nem csak az öntudat alapján érzi az ember, hogy „esetleg” több lény lakozik benne (A téma több külön cikk témája lehet…). Ha viszont egy ember azt „érzi, nem azonos önmagával” – ahogy Lánczi András írja, akkor a Kommentár c. lap helyett egy elmekórtani esetekkel (tudatzavarokkal) foglalkozó szakfolyóiratnak kellett volna elküldenie tanulmányát. De folytassuk elemzésünket a professzor cikkének sorrendjében.
Kategória: Írott sajtó
Csal a Magyar Nemzet c. lap Facebook oldala?
Ha Bayer Zsolt stílusában fogalmaznám meg a címet, akkor valami ilyesmit kellene írnom, hogy vajon ki fizette le ezt a pofátlan, aljas, kommunista, etikátlan, piszok disznó csaló lapot, hogy a Facebook oldaláról kilopták a Bayer Zsoltot elítélő kommenteket?
Az alföldi parasztság emlékezete
„A történeti alkotmány emlékezete” címmel írt cikket Cservák Csaba professzor, alkotmányjogász, a Magyar Nemzet c. lap aug. 14.-i számában, a címben is szereplő történeti alkotmány múltjáról és a közelmúltban visszaállított főispáni titulusról. https://magyarnemzet.hu/velemeny/2022/08/a-torteneti-alkotmany-emlekezete Két idézet a cikkből: „A történeti alkotmány magában hordoz olyan erkölcsi, a nép józan gondolkodásában rejlő logikai elveket, amelyek korlátként állnak a jövendő jogszabályalkotás fölött.” „Nem tudom elfogadni azon érvet a titulus visszaállítása ellen, hogy számos főispán kompromittálódott a világháború borzalmai közepette.”
Hej, cigányok, cigányok!
Örülök a riporter kiegészítésének, hogy „A cigányság is láttatta magát, demográfiai növekedéssel, az elégedetlenség vészjeleivel.” (A 2001. évi népszámlálás 190 046 roma, illetve cigány lakost mutatott ki az országban. A 2011-es népszámlálás ezzel szemben 315 583 főre teszi a számukat, 2022-ben a demográfusok az ország lakosságának 10 %-ra, több mint 900 000 főre teszik a cigányok számát.)
SZEX/Beszéd: Mi eteti a szégyent?
A nők szüzessége a világ kezdete óta és szinte az egész világ, a legkülönbözőbb kultúrák, vallások, filozófiai rendszerek stb. számára egyenlő a tisztasággal. Nem szerencsés tehát a keresztény egyház „nyakába varrni” ezt a „gyomot”, még ha a cikkíró az erős ragaszkodáshoz az „is” szócskát is hozzátette. Többezer éve és a világ minden táján irodalmi művek sokasága áradozik, zengedezik, énekel, lantot, hárfát penget… stb. a nők tisztaságáról, szüzességéről. Akkor most minden eddigi csodának, szentnek és követendőnek tartott „mérgező gyom” csak „kiirthatatlan mítosz”?
Fabio Vighi írása az erdely.ma c. lapban
„Digitális fasizmus”, „vészhelyzet-függőség”, „Ponzi-piramisjáték”, „a pénzügyi zöldmosás cinikus trükkjei” és még sorolhatnám tovább a varázslatosan hangzó, ám – finoman szólva – eufémisztikus dörgedelmeit Fabio Vighi nevű olasz professzor „Mi követi a kényszeroltást? Lesz-e újabb világkrízis? Merre tart a klímaharc? Mire kell az univerzális alapjövedelem?” című írásából...