Ismert nevek az Alapítvány munkatársai között
Míg az első részben felsorolt fideszesek támogatást kaptak a Soros Alapítványtól, mások közvetlenül az alapítványnak dolgoztak.
Közéjük tartozik Mikola István (2000-2002 egészségügyi miniszter), aki az egészségügyi menedzsment megújítását célzó programban volt kurátor, valamint Stumpf István alkotmánybíró, aki 1995 és 1998 között az alapítvány kurátora volt és több támogatásról döntő szakkuratóriumnak is tagja volt.
Az 1989-es HVG-interjúban Orbán reformkommunistának és politikai ellenfelének nevezte Stumpfot, akinek 1989 és 1994 között négy külföldi konferenciaútját is támogatta a Soros Alapítvány mintegy 2400 dollár értékben, 1995 és 2002 között pedig a szintén Soros-támogatásból működő NIOK kuratóriumi elnöke lett Stumpf.
Sólyom László volt köztársasági elnök a Soros Alapítvány demokráciaprogramját vezette, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter (Orbán-kormányok egykori washingtoni, izlandi és oslói nagykövete) az alapítvány felsőoktatási, illetve bölcsészprogramjában volt kurátor.
Chikán Attila közgazdász egyetemi tanár pedig a külföldi ösztöndíjakról döntő bizottságban volt tag a rendszerváltás utáni években.
A Fideszből 2010 után kiugrottak közül a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán 1997 óta a CEU címzetes egyetemi docense.
Különösen tanulságos elolvasni a CEU elleni kormányzati kampányt a hátán vivő
Kovács Zoltán kormányszóvivő életrajzát is. Ebben ugyanis a legtöbbször szereplő szó a CEU.
Kovács az elsők között került be 1992-ben a CEU-ra, ahol 1993-ban MA diplomát szerzett, ösztöndíjjal. 1994 őszétől egy évet Oxfordban töltött Soros-ösztöndíjjal, ez után egy predoktori CEU-s ösztöndíj következett Kovács életében, amit egy hároméves posztdoktori követett. A 2002-ben megkapott PhD diplomájáért sem fizetett tehát Kovács, aki pár éve még úgy nyilatkozott a CEU-ról, hogy onnan rendkívül sokat kapott. Ekkor minden bizonnyal még igazat mondott, hiszen 1992 és 1999 között gyakorlatilag folyamatosan a „Soros-egyetemen” tanult, Soros pénzén, és még két – amerikai – diplomát is kapott, ingyen.
Kumin Ferenc (2014 őszétől New York-i főkonzul, 2020-tól Magyarország londoni nagykövete) szintén a CEU-n diplomázott.
Berzétei Ákos, 2017-től öt évig a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára is a CEU hallgatója volt, üzleti mesterképzését a 24.hu szerint a tárca fizeti.
Járóka Lívia, aki a Fidesz EP-képviselője volt 2004-től tíz éven át, szintén tanult és kutatott is a CEU-n.
A cikkbéli adatok forrásai: Nóvé Béla Tény/Soros című könyvei, a Soros Alapítvány évkönyvei, illetve a REF beszámolója.
https://magyarnarancs.hu/belpol/kulfoldi-penzbol-folepitve-103487
Gondolom az olvasóban is felmerül a kérdés a fenti felsoroláson csodálkozva, hogy vajon változott-e valamit a Fidesz politikai irányvonala, ha Soros akkori emberei (néhány kivétellel) most is vezető (vagy fontos háttér) pozíciókban vannak és hatalmas pénzmennyiségek fölött rendelkeznek?
A támogatott személyek vajon megváltak-e a Soros által biztosított juttatásoktól?
Elvileg… és főleg a kommunikációban: Jobbra át!
Ahogy Orbán elkezdte a jobboldali térfélre tolni pártját, úgy romlott meg a kapcsolat közte és Soros György között; a változás már 1993–1994 körül is érezhető volt.
Orbán első kormányzása idején csak az oktatás és az egészségügy fejlesztésére mai értéken számolva 11 milliárdot költött a Soros Alapítvány
(Dénes: Vajon hová lett ez a pénz?)
Belia Anna, a Soros Alapítvány volt igazgatója 2010-ben azt mondta az Origónak, hogy „egyáltalán nem volt jó a kapcsolat a Soros Alapítvány és Orbán között a Fidesz kormányzása idején”.
Belia arról is beszélt, hogy ekkoriban az alapítvány többször is kezdeményezett találkozókat a kormánnyal, ám megkereséseikre nem kaptak választ.
Orbán ekkor nyíltan még nem támadta Sorost (erre csak 2009-ben került sor először), de a jobboldali médiumok egyre többször mentek neki a milliárdosnak.
A romló viszony ellenére a Soros Alapítvány programjai nem álltak le, Orbán első kormányzása idején csak az oktatás és az egészségügy fejlesztésére mai értéken számolva 11 milliárdot költött az alapítvány.
Az ezredforduló után azonban, látva a hazai demokrácia fejlődését, és hogy Magyarország hamarosan az Európai Unió tagjává válik, a Soros Alapítvány fokozatosan leépítette itteni tevékenységét, és a kétezres évek közepén ki is vonult az országból. A magyar programok támogatása azonban nem szűnt meg teljesen, azok a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) nemzetközi kiírásaira pályázhattak.
A vörösiszap katasztrófa
Hosszú évek után 2010 októberében találkozott újra Soros György és Orbán Viktor.
Soros két ügyben ajánlotta fel segítségét a miniszterelnöknek. Ekkor a pár nappal korábbi vörösiszap-katasztrófa után adományozott az OSF-en keresztül egymillió dollárt (majdnem 200 millió forint) kárenyhítésre, annak elosztását ráadásul nem a Soros-féle OSF, hanem a kormány által felállított Magyar Kármentő Alap végezte.
Cigányok támogatása
A másik téma a romákkal kapcsolatos uniós programok voltak. 2011-ben ugyanis Magyarország lett az unió soros elnöke, az év egyik kiemelt témája pedig az európai romastratégia elkészítése volt.
A magyar miniszterelnöknek ekkor egész Európa előtt kellett bizonyítania, és ezért Orbánnak ekkor kiemelt szüksége volt Soros Györgyre, és az alapítványaiban felhalmozott tudásra.
A Soros Alapítvány ugyanis a kezdetektől vitt romaprogramot, az OSF Roma Oktatási Alapja (REF) pedig kiemelten támogatta például a hódmezővásárhelyi roma integrációs kísérletet.
A város polgármestere ekkor Lázár János volt, most építési és közlekedési miniszter.
2008 és 2012 között összesen 200 ezer eurót kapott az integrációs program (a pénz egy részét Szegeddel közös pályázaton nyerték), valamint a REF finanszírozott is egy tanulmánykötetet, amelyben a hódmezővásárhelyi integrációs program sikerét mutatják be.
Soros György 2010-ben az Indexnek arról számolt be, hogy találkozott Lázár János polgármesterrel, „aki nagyon sikeresen dolgozik a roma és a szegény gyerekek integrációján”. Ennél is érdekesebb azonban Lázár azon nyilatkozata, amelyet a Roma Sajtóközpontnak adott.
„Empirikusan be tudom azt bizonyítani, attól, hogy egy osztályban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek vannak, attól nem romlik az osztály teljesítménye, hanem éppenséggel javul! (…) Alapvetően emberi lelkiismeret vagy politikai szándék kérdése. Én integráció ügyében, fölzárkóztatás, esélyteremtés ügyében, a szegények számára a kitörés lehetőségének a megteremtése ügyében azt mondom, hogy ez a Fidesz egyik legfontosabb társadalompolitikai célja.
https://radiohang.hu/a-nyirabranyi-nagyszulok-eveken-keresztul-eroszakoltak-az-unokaikat/
Úgy tűnik, az elmúlt években nemcsak a Fidesz vezetőinek változott a múlthoz és a valósághoz való viszonya, hanem a párt társadalompolitikai céljai is alaposan átalakultak. Ma már meg se kottyan sem a Fidesznek, sem pedig a Fidesz-kormánynak, ha a cigány nagyszülők szexuálisan erőszakolják évek óta az unokáikat!
Biztos a Soros-pénz hiánya miatt teszik mindezt?
https://magyarnarancs.hu/belpol/kulfoldi-penzbol-folepitve-103487
A cikkbéli adatok forrásai: Nóvé Béla Tény/Soros című könyvei, a Soros Alapítvány évkönyvei, illetve a REF beszámolója.
Dénes Gábor István