(A Kommentár c. lap egyik nemrégi számában hetet-havat összehordott a politikai igazgató úr az oktatásról. Ezért használom a „megint” szót.)
„A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs úr egy vasárnapi rádiós interjúban kifejtette, hogy Magyarországnak a semlegesség gazdaságpolitikáját kell követni, nem szabad betagozódni senki alá a blokkosodó új világrendben.”
https://index.hu/gazdasag/2024/09/08/orban-balazs-semlegesseg-gazdasag-fidesz-vilagrend-orosz-ukran-konfliktus/
Valószínűnek tartom, hogy Orbán Balázsnak megártott a kötcsei pálinka. Mivel az Orbán-kormány (még nem Orbán Balázs kormánya!!!) 2010 óta intenzív nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat épít világszerte. Különösen Szijjártó Péter 2012-es színrelépése óta.
Eddig az alábbi ismert „blokkokba”, de „senki alá” sem tagozódtunk be:
1. Az Európai Unió nevű blokk
Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Ez a 27 tagú közösség jelenleg és még ma is a világ legnagyobb egységes piaca. Vagyis egy 27 tagú blokknak vagyunk tagjai.
2. Az un. NATO blokk
Magyarország huszonöt évvel ezelőtt, 1999. március 12-én vált az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) teljes jogú tagjává. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul: North Atlantic Treaty Organisation, franciául: Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, (jelenleg) 32 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban.
A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.
Ez a tagság annyit jelent, hogy egy 32 tagú blokknak vagyunk a tagjai, ami igen jelentősen befolyásolja országunk gazdaságát, költségvetését.
A volt kaszinós és fegyvergyártó ember, jelenleg hadügyminiszter naponta költi az ország pénzét tankokra, fegyverekre, repülőgépekre… stb. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok ismét 6 %-os hatalmas emeléssel lesznek gazdagabbak, de a tüntikéző pedagógusokat ismét 30% fölötti pénzecskével nyugtatja meg a kormány. Lehet, hogy tüntikézni fogunk a nyugdíjasokkal?
3. Visegrádi Blokk
A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete.
Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A 2022 február végén kirobbant ukrán-orosz háború törést okozott a Visegrádi Együttműködés tagállamainak viszonyában, főleg ami az Oroszországgal való kapcsolattartás mikéntjét illeti.
- Türk Államok Szervezete nevű blokk
A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) az ENSZ által bejegyzett kormányközi nemzetközi szervezet, mely 2009. október 3-án a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa (röviden Türk Tanács) néven jött létre Nahicsevánban. A 2021-es isztambuli csúcstalálkozón a Türk Tanács nevét Türk Államok Szervezetére változtatták meg. Székhelye Isztambul, a főtitkári tisztséget Kubanychbek Omuraliev tölti be. A TÁSZ-nak Magyarországon is működik egy képviseleti irodája, amelyet 2024. áprilistól Dr. Vásáry István nagykövet vezet.
Az alapító tagállamok – Azerbajdzsán, Kazaksztán, Kirgizsztán és Törökország – mellett 2019 óta Özbekisztán is teljes jogú tagja a szervezetnek. 2018 óta Magyarország, 2021-től pedig Türkmenisztán vesz részt megfigyelőként a kormányközi együttműködés munkájában. A 2022 novemberében megtartott szamarkandi csúcstalálkozót követően a hivatalosan egyedül Törökország által elismert Észak-Ciprus is megfigyelő tagja lett a TÁSZ-nak.
- Kína „blokk”
2003-tól a Medgyessy-kormány a kínai kapcsolatok fejlesztését prioritásnak nyilvánította, ez év augusztusában a magyar miniszterelnök kínai látogatást tett.
2004 júniusában Hu Csin-tao államelnök-pártfőtitkár volt Magyarország vendége.
A látogatás során aláírt közös nyilatkozatban a kapcsolatok új politikai minősítéseként a „baráti és együttműködési partnerség” fogalmát határozták meg, ezzel új szakasz kezdődött a kapcsolatok fejlesztésében. Gyurcsány részt vett a 2009. évi pekingi olimpia megnyitóján, Megnyílt az ELTE Konfuciusz Intézete stb.
Orbán pártelnökként járt Pekingben Hszi Csin-ping meghívására 2009-ben.
Orbán 2010-ben, 2014-ben, 2015-ben is járt Kínában.
2017: „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum kapcsán Orbán Kínában ismét.
Budapest-Belgrád vasútvonal, amire azért van szükség, mert Kína megvette Görögországban Pireusz kikötőjét, és onnan vasúton szállítana árut Európába. A projekt értéke 750 milliárd forint körül lehet, de projekt részleteit 10 évre titkosították. Ennek nagy részét Magyarország számára nyújtott kínai hitel fedezné.
Orbán Viktor Kötcsén
A kormányfő sorra vette, hogy mennyi külföldi tőkeberuházás van jelen Magyarországon.
Eszerint Németország 25, az USA, Kína 9-9 milliárddal van jelen, őket követi Dél-Korea.
„A mostani állapotunk jól mutatja, hogy mi megéreztük, hogy a blokkosodás helyett inkább egy egységes világgazdaság minden fontos szereplőjével ápolt jó kapcsolat adhat megoldást a magyar gazdaság helyzetére” – fogalmazott.
A tankönyvi és a gyakorlati valóság:
A gazdaság és a politika szorosan összefonódik, mivel a politikai döntések jelentős hatással vannak a gazdasági folyamatokra. A gazdasági folyamatok viszont nem automatikusan, vagy egyáltalán nem hatnak a politikai viszonyok alakulására. Elég csak Kína példáját említenem. Kína az maradt, ami volt: a Kínai Kommunista Párt által irányított, ötéves tervgazdaság szerint működő ország, ma már világhatalom, ahol a föld és egyéb javak, bankok (!) többsége (95%) állami tulajdonban vannak.
Szép példa arra, hogy a politika primátusa a gazdaságban is nyomon követhető.
Nincs semleges gazdaságpolitika. Mint ahogy semleges politika sem létezik.
A konzervatív, jobboldali magyar kormány legfontosabb gazdasági partnere a ma már neomarxista-neoliberális társadalom-, gazdaság- és kulturális politikát folytató Németország.
Második legfontosabb gazdasági partnere a kommunista Kína.
A harmadik legfontosabb gazdasági partnere a liberális USA.
Formál logikai következtetés, hogy Magyarország már eddig is betagozódott a neoliberális, neomarxista, liberális és a kommunista világkereskedelembe.
Nem beszélve a türk, vagy az iszlám államok gazdasági, energetikai kapcsolatairól.
Vagyis Magyarország nem tud semleges lenni, hiszen akár minimálisan is, de kénytelen alkalmazkodni az adott gazdasági partner objektív gazdasági viszonyaihoz. Szükséges valamiféle kompatibilitás, ugyanis, ha nincs meg az alkalmazkodóképesség, akkor nincs üzlet.
Ne féljünk kimondani, leírni, hogy Magyarország nem semleges, hanem liberális gazdaságpolitikát folytat.
A miniszterelnök egységes világgazdaságról beszélt: „…egy egységes világgazdaság minden fontos szereplőjével…”
Nincs egységes világgazdaság!
Csak a miniszterelnök think-tank-jei (agytrösztjei) úgy kerülik még a liberális szót is mint ördög a tömjénfüstöt.
A politika primátusa azt jelenti, hogy a politikai döntések és folyamatok elsődlegesek és meghatározóak más társadalmi területek, például a gazdaság, az oktatás vagy a kultúra felett. Ez a koncepció különösen fontos a politikai realizmus elméletében, amely szerint a politika autonóm, és saját szabályai alapján működik.
Sajnos, a jelek szerint a kormány tanácsadói, szakértői igen messze kerültek a politikai realizmustól. Az viszont még nagyobb baj, hogy magukkal rántják a kormányfőt is.