„A modern demokrácia leggyengébb pontja a vezetők kiválasztása. A modern korszak legnagyobb politikai kérdése ez. […] A modern demokrácia nem törődik kellő mélységgel a vezetői utánpótlással. Azt hiszik, hogy a demokratikus intézményrendszer képes kitermelni a politikusi utánpótlást. […]
A közéletben tekintélyre van szükség, ami nélkül aligha érhető el kimagasló teljesítmény.”
(Lánczi András: Arisztokratikus köztársaság szemben a korszellemmel, Kommentár c. lap, 2023/4. 109. old.)
Áder János
Áder János (Csorna, 1959. május 9.) az ötödik köztársasági elnök volt (2012–2022) a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon. Áder jogász és politikus, 1988. áprilisában lépett be a Fideszbe, majd később lett a párt egyik alelnöke, később az Országgyűlés alelnökévé is meg választották. 2009-től európai parlamenti képviselő, 2012-ben pedig a Fidesz jelöltjeként lett kétharmados többséggel megválasztott köztársasági elnök.
Az ellenzéki sajtó „vasarcú”, kényes témákban szívesebben hallgató, konfrontálódás helyett pedig inkább a pecázást választó államfőnek nevezte az elnököt. A kormánypárti sajtó képviselői közül is sokan, de a polgári oldal több ismert képviselője is merevnek, arisztokratikusnak tartotta Ádert. (Bevallom én is.)
Mi az arisztokrácia?
Az arisztokrácia (ógörög szó, jelentése: a legjobbak) fogalmát a kommunista, marxista, majd az egyenlőségpárti, egalitariánus liberális ideológia is beszennyezte, lejáratta. De valljuk be, az arisztokrácia bizonyos tagjai, lecsúszott elemei, az arisztokrata társadalmi, gazdasági ranggal visszaélők csoportjai is sokat tettek az arisztokraták, a „legjobbak” szitokszóvá válása érdekében.
(Vigyázat, az egalitarianizmus nem egyenlő a liberális egyenlőséggel!) Az egalitarianizmus szerint minden embernek ugyanolyan politikai, gazdasági, társadalmi és polgári jogai vannak, ezért mindenkit egyenlőként kell kezelni. A hétköznapi beszédben az egalitarianizmus szó pártatlanságot jelent. (Forrás: https://lexiq.hu)
A jog „uralma”
Áder a megválasztása után rögtön a nemzet egységéről, összhangról beszélt, és azt is mondta: „Szeretném még egyszer világossá tenni, hogy kizárólag az Alaptörvény szerint fogok eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha száz kifogástalan törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni.”
Áder tehát megígérte azt, amit a törvény, az Alkotmány írt elő számára: az „őrködést az államszervezet demokratikus működése felett”.
Lánczi András írja a korábban említett cikkében, hogy „A modern demokrácia csak azért van életben, mert az alkotmányos berendezkedés intézményessé tette az állam működését, emiatt valójában nem (egyes) emberek, hanem a „törvények” uralkodnak. A jognak ez az idealizálása valójában az emberi ész idealizálása, mivel a „joguralom” […] szempontjából szinte mindegy, hogy milyen minőségű politikusok kormányoznak.”
Áder államfői tekintélyével, arisztokratizmusával a környezetvédelmet és a klímaváltozás elleni küzdelmet tartotta – államfői munkája mellett – legfontosabb feladatának hivatali ideje alatt, de az után is. Alapítványt hozott létre, podcastot működtet, aktív részese ma is a környezetvédelmi munkának. De soha nem akart e területek elsőszámú szakértőjeként babérokat szerezni, urambocsá’ tetszelegni.
Áder János hivatali ideje alatt évente átlagosan 10 alkalommal tett látogatást külföldön. Külföldi útjainak legfontosabb „témái” között a környezetvédelem, a klímaváltozás, a vízügy és a magyar közösségek támogatása szerepelt.
Áder János az Alkotmány és más törvények számára biztosított jogosítványain kívül nem kívánt sem a napi politikába, sem pedig a kormányzás gyakorlati mechanizmusába beleavatkozni.
Áder János nem akart a napi politikai, társadalmi, kulturális, szociális és média események részese sem lenni. Ha megszólalt, annak súlya, méltósága, eleganciája volt.
A köztársasági elnöki jogkör
A köztársasági elnök jogköre és hatásköre az 1990-es rendszerváltozás óta több alkalommal is változott (1990, 1995, 2011, 2020). Ezek a változások, módosítások az elnöki jogkör bővülését jelentették. A protokolláris és képviseleti feladatok mellett főként kinevezési jogkörrel ruházta fel őt a Parlament, nőtt a beleszólási lehetősége a kormányzásba.
„A köztársasági elnök hatalmi súlya a rendszerváltozás óta – Antall József eredeti szándékától némileg eltérően – túlmutat a hagyományos parlamentáris államfő pusztán szimbolikus jogkörén. Alkotmányunk nem tartalmazta ugyanis azt a generális formulát, mely szerint az államfő minden aktusához miniszteri ellenjegyzés szükségeltetik. Megjegyzendő: a ma hatályos alaptörvény sem terjeszti ki mindenre az ellenjegyzés kötelezettségét.
Az államfő hatalommegosztás rendszerében elfoglalt helye sokáig vita tárgya volt. A magyar alkotmányjog nem adott kristálytiszta választ a végrehajtó hatalom és az államfő viszonyára. […] … a jó köztársasági elnök szimpatikus közszereplő, tapasztalt vezető, bölcs diplomata és jól ismeri hazánk alkotmányos berendezkedését. Aki a négy szempontból legalább háromban jól teljesít, abból sikeres államfő lehet. Az államfőnek a napi politika felett kell állnia, de ezen értékek az egész magyarság számára lélekemelők, és mindenképpen súlypontját jelenthetik egy ideális államfő működésének…”
(Cservák Csaba: A köztársasági elnöki méltóság, Magyar Nemzet, 2022. május 10.)
Novák Katalin
Novák Katalin Éva (Szeged, 1977. szeptember 6.) magyar politikus, jogász, közgazdász.
2014–20 között család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, majd 2020–21-ben családokért felelős tárca nélküli miniszter. 2017–21 között a Fidesz egyik alelnöke, 2018–22 között országgyűlési képviselő.
A 2022-ben az Országgyűlés által megválasztott Novák Katalin a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltoztatás után.
Női államfőként a harmadik Magyarország történelmében, Mária királynőt (1382–1387) – Nagy Lajos lányát – és Mária Teréziát (1740–1780) követően.
Novák Katalin szavai
Reagálva az ellenzéki támadásokra – amelyek szerint a Fidesz bábjaként fog viselkedni államfőként – így fogalmazott:
„Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet.”
Az Országgyűlés kétharmados többséggel választotta meg Novák Katalint államfőnek. A volt családügyi miniszter a 188 szavazatból 137-et kapott, míg Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók jelöltje 51 szavazatot kapott.
Első államfői beszédét május 14-én mondta el ünnepélyes beiktatási ceremóniáján a Kossuth téren. Többek között így fogalmazott: „Köztársasági elnökként abban fogom erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződésemből fakad. A kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában.”
Novák Katalin egy kemény, akaratos, keresztény anya, csökönyös, de közben lágyszívű, érzelmes, időnként érzelgős, megértő, megbékülő és megbékítő, tudatos politikus-asszony képét rajzolta (rajzolja ma is) a magyarok „képernyőjére”. Azért használtam tudatosan a „politikus-asszony” szavakat, mert a magyarok számára egy államfőtől szokatlan (volt/van) ez a hangvétel, ez a stílus. Ilyen szavakkal, a szavak ilyen tartalmával és tettekkel még soha egyetlen egy magyar államelnök sem szólt „népéhez”.
„Nem” a jog uralmára
Első nagyinterjújában többek között arra a kérdésre, hogy „a jogi aktivizmust” fokmérőjének tartja-e az államfői munkájában, azt válaszolta, hogy: „Nem”.
(Az olvasó figyelmébe ajánlom cikkem egyik fenti mondatát, miszerint: a modern demokráciákban valójában nem (egyes) emberek, hanem a „törvények” uralkodnak!)
„A legjobb meggyőződésem alapján fogok ezekben a helyzetekben dönteni” – tette hozzá.
Egy köztévés interjúban azt mondta: azt tartaná ötéves ciklusa egyik legnagyobb eredményének, ha közelebb tudna jutni az emberekhez, tényleg megnyílnának a szívek és az ajtók. Azt szeretné, hogy öt év múlva sokan legyenek olyanok, akik úgy gondolnak vissza a ciklusára: „Az én elnököm is volt.”
Ennek érdekében szinte mindent meg is tesz. Amolyan kamaszlányként használja, vagy inkább kínálja magát a közösségimédia platformokon. De hát beiktatási beszédében ezt is ígérte:
„Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk, hogy érezzük: összetartozunk. És bár a személyes jelenlét a legfontosabb, ez az összetartozás látszani fog az úgynevezett közösségi médiában is: a Facebook-, az Instagram- és a Twitter-oldalaimon”.
A hétköznapi ember e megható, érzelemmel teli és fölöttébb szokatlan államfői szavak hallatán, illetve olvastán csak kapkodja a levegőt, s azon gondolkozik, hogy miként szólítsa az elnök asszonyt, a rég nem látott „anyát”? „nővért”? „testvért”? „kedves rokont”?
Miközben az elnök asszony közösségimédia-platformjain celebeket megszégyenítő nyíltsággal teszi kukucskálhatóvá intim-életét, édesanyaságát, sütését, főzését, közös kirándulásait (tréningruhás) futkározásait férjével, gyermekeivel, vagyis a magyar néppel való találkozásait.
Emberközeli elnök akar lenni
Novák Katalin változtatni akar/akart. Helyesebben ő eldöntötte, hogy teljeskörűen változtat, újjá varázsolja köztársasági elnöki pozícióját, de ő maga, a korábbi énjéhez, a miniszteri pozíciójához képest is megváltozik.
Emberközeli akar lenni, mégpedig úgy, hogy a nép lányaként, „egyszerű” magyar emberként lazán és önfeledten elvegyül a fesztiválok, bor- és étel-sátrak, óvodák, iskolák, sportversenyek, koncertek… forgatagában, együtt festeget a gyerekekkel, karácsonyi mütyüröket készít a sérült felnőttekkel…
Kati, Katika, Kata, Katka, Katalin… akar lenni, miközben a „Her Excellency”, Őexcellenciája megszólítás kötelezően jár neki az egész világ minden emberétől.
Azért jár ez a kivételes megszólítás neki (egyébként csak az elnököknek, a királyoknak, a királyi hercegeknek), mert erre esküdött föl!
Az országra, a jogállamra, a magyar népre, a magyar történelemre, Szent Istvánra, az Alkotmányra! A hatalomra!
Hisz öt évig Ő az ország egyes számú magyar embere, méltósága, arisztokratája, „állampolgára”, ha akarja, ha nem.
Jelképes hatalma vészhelyzet esetén válik valóságossá. Példaként részlet az Alkotmányból:
„- Feloszlathatja az Országgyűlést, ha az nem választja meg a miniszterelnököt, vagy nem fogadja el a költségvetést
– Kegyelmet adhat, és enyhíthet a büntetésen” […]
– A Magyar Honvédség főparancsnoka, és dönt a honvédelmi készültség fokozatairól.
– Kezdeményezheti a veszélyhelyzet kihirdetését, és felhatalmazhatja a kormányt rendeletekkel való irányításra.”
Neki nem az a feladata, hogy „jó” és „szimpatikus” köztársasági elnök legyen.
Ő nem mondhat nemet a joguralomra!
Ő nem a „legjobb meggyőződése szerint” kell hogy bizonyos helyzetekben döntsön.
Mert vészhelyzet és a miniszterelnök akadályoztatása esetén, ha álmából fölkeltik, akkor ő az egyetlen az országban, akinek szó szerint kell tudni idézni az Alkotmány és az egyéb törvények rá és az ország tennivalóira vonatkozó passzusait.
Nem celebként, hanem Her Excellency-ként kell viselkednie.
Nem jóemberkedni, hanem tenni, cselekednie kell, a feladatát kell teljesíteni!
A nép kérdései
A kommunizmus besúgó, padlást-lesöprő, a magántulajdont és az emberi életet rekviráló embertelen rendszere után melyik regnáló kormányzat tanította meg az embereket az un. emberközeli magatartásra?
Arra, hogy a nép a tapsoláson, a „Hajrá Magyarok”-on, a tüntetésen, a „Vesszen Orbán”-on kívül hogyan válaszolhat a hatalom tetteire, „érzéseire”, „lelkére”? Merthogy az is van neki…
Büszkén jelenthetem az elnök asszonynak is, hogy mi, az Antall-kormány idején megpróbáltuk.
Én, mint a Petőfi Rádió főszerkesztője azonban nem tanítani akartam, ahhoz én egy senki vagyok, hanem segíteni a megváltozott, a sarkaiból kifordult világot értelmezni, bemutatni a mindennapi élet gazdálkodásának fortélyait, megismertetni a keresztény kultúra addig elhallgatott gyöngyszemeit…
1993-ban elindítottam a „Petőfi Rádió, a család rádiója” keresztény, nemzeti, polgári, rendszerváltó rádióadót a Magyar Rádióban.
Novák Katalin 2014-ben lett családügyi államtitkár.
Elsőként a Fidesz, vagyis Novák Katalin későbbi párttársai (nem találtam adatot arról, hogy mikortól lett tagja Novák a Fidesznek, az biztos, hogy 2018-tól a Fidesz parlamenti képviselője volt) – az SZDSZ-szel és a MSZP-vel karöltve – akarták eltörölni a Föld színéről a nemzeti, polgári Magyar Rádiót, a Petőfi adót, a családközpontú műsort és engem is.
Bayer Zsolt a Népszabadságban, Deutsch Tamás, Szájer József, Fodor Gábor… stb. a hazai és a külföldi média minden platformján, a „szent” liberalizmus nevében, nacionalista magatartásom miatt követelték pörös szám betapasztását és azonnali eltűnésemet (a fizikait is!) mindenünnen.
1994-ben visszajöttek (sajnos a Fidesz politikai közreműködésével) a kommunisták, s attól kezdve nem létezett/létezik sem a család rádiója, sem pedig hallgatható Petőfi Rádió. Sem pedig az állampolgárok eligazodását segítő közmédia sem. Hatalmas a közmédia szervezete igen, Áder János volt sajtófőnökével az élen és a kommunista múlt igen sok képviselőjével teletömve.
Minket pedig agyonhallgattak/agyonhallgatnak.
A történtek tanulsága: egyedül nem megy. Még a köztársasági elnöknek sem megy! Mármint közelebb hozni egymáshoz a népet és az elnököt, az elnöki főhivatalt, vagyis az embert a másik emberhez. (Pedig mennyi ötlet maradt a tarsolyomban!)
„Ajtónyitogatás”
Az elnök asszony azt mondta beiktatási beszédében, hogy: „Bízom benne, hogy ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára lehetek”.
Nem hiszem, hogy újdonság Novák Katalin számára, hogy a hazai sajtó előtt nincs titok. Kiszámolták, hogy az elnök asszony alig több mint egy év alatt 44 alkalommal volt külföldön, az ő szavaival: ennyiszer nyitogatta külföldi partnereinek ajtajait. Van innováció is ezekben a külföldi utakban a korábbiakhoz képest. Novák Katalint a közmédia (vagy már az elnök sajtófőnöke?) egyik munkatársa (mindig ugyanaz a személy) is elkísérte ezekre az utakra, hogy az elnök asszony jelen legyen a napi hírfolyamban is.
Ukrajna „ajtaja”
A köztársasági elnök véleménye szerint nagy segítséget jelenthet, ha Magyarország szoros kapcsolatokat ápol nemcsak Ukrajnával, nemcsak a szomszédaival, hanem „a világon minden szövetségesével„. Ha megvannak ezek a kapcsolatok, ha kinyitjuk a korábban csukottnak tűnő ajtókat, akkor még nagyobb esélyünk van arra, hogy a magyarok hangja elhallatszon a világ minden sarkára, és még nagyobb eséllyel lehet érvényesíteni a magyar emberek érdekeit – fűzte hozzá a Hír TV-nek adott karácsonyi nyilatkozatában.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy „a törésvonalak mentén sokszor igen megosztottá válunk, de még akkor is el kell fogadnunk a másik embert, ha nem értünk egyet azzal, amit a világról gondol„.
Az elnök asszony emlékezetébe idézem az Index c. lap 2015. március 2-i, Földes András újságíró által jegyzett „Nácik is harcolnak az ukrán szabadságért” c. cikkéből a következő mondatokat:
„Az Azov alapítója és vezetője, Andrij Bileckij több fehér felsőbbrendűséget, antiszemitizmust hirdető, ultranacionalista szervezet létrehozásában vett részt. Pártja, az Ukrán Hazafiak is nyíltan nemzetiszocialista elveket vall, és ilyen minőségében került be az ukrán parlamentbe is. A párt logója pedig az a farkashorog, amely először az SS egyik egységének jelképe volt, és innen emelték át a párt, majd az Azov batallion címerébe.”
Elnök Asszony! Velük??? Őket megérteni? Nyelvtörvény, szobordöntögetés, a magyarok elnyomása, szégyenítése, alázása! Ugye senki nem gondolja, hogy Jézus Krisztus rájuk gondolt, amikor a szeretetről, a másik ember elfogadásáról beszélt?!
Még egy részlet a cikkből:
„Kijev nem Ukrajnáért, hanem a saját érdekeikért harcol” – utalt Tancor a jelenlegi vezetéssel szembeni ellenérzéseikre. „A kormánynak nem érdeke, hogy befejezze a háborút” – fokozta tovább egy összeesküvés-elméletes kijelentéssel.
Akkor még Porosenko elnök volt hatalmon, de a kijelentések ma is érvényesek és igazabbak mint akkor.
Újévi érzelmek
„…A világ háborgó tenger körülöttünk. Forgószél tombol, viharos hullámok csapkodnak mindenfelé…” mondta újévi beszédében.
Színésztől is sok, köztársasági elnöktől nagyon sok! Mármint a jelző és a romantikus szóhalmozás! Majd az is, hogy az érzéshalmozás után politizál. Az EU-t bírálja, a drágább magyar élet miatt aggódik, a szegényekkel foglalkozik, együtt sír a betegekkel, az immunrendszerünk gyengülése miatt. De reménykedik a szeretetben és egymás segítésében.
(Újabban „divat” a hipermarketek parkoló autói között kéregetni. Jól öltözött, jól táplált, gyakran kövér emberek (ál)reszkető hangon szólítják meg a vásárlókat, hogy ki tudná-e segíteni párszáz forinttal. Mint ördögnek a tömjénfüst, ha azt mondom: Dolgozni kell! Másodpercek alatt tudnak eltűnni. Némelyeknek a legdrágább telefon kandikál ki a zsebéből.) Óvatosabban bánnék az un. szegénységgel, mert egyrészt százféle oka lehet, másrészt, ha valaki akar, ma mindenki tanulhat és dolgozhat.
A nép fotója
A nép fiai és lányai (lehet, hogy nem az elnök asszony, hanem ők azok a bizonyos bábuk?) kényszeredetten mosolyognak, beállnak az életre szóló és a vitrin főhelyére kerülő beállított fotóba, a filmfelvevőgép elé és nem tudják mit mondjanak. Legszívesebben átölelnék az elnök asszonyt, Katalint, hogy találkozhattak vele, megszoríthatták a kezét, hogy életük végéig, meg azután is dicsekedhetnek a közös fotóval. De az illem, valamint az elnök asszony és a közöttük lévő áthághatatlan társadalmi távolság kényszeríti őket a kötelező tiszteletre, az őszintétlen és a zavarban lévők kényszeredett mosolyára.
Igen szép az elhatározás, hogy „emberközeli” és „magyarközeli” legyen az elkövetkező 5 évig az egyes számú magyar „személyi igazolvány” tulajdonosának minden cselekedete. De!
És itt van az a pillanat, amikor és amivel az Istenadta nép nem tud mit kezdeni.
Minek nevezi majd a nép, ha nem ad kegyelmet a bűnözőnek?
Vagy ha mondjuk nem nevezi ki a miniszterelnököt?
Nem írja alá az ország költségvetését?
Vagy ha megtámadják éhes hatalmak országunkat és nem rendeli el a hadkötelezettséget?
Hogy miért? Csak! Mert ő az emberközeli köztársasági elnök, akit nem érdekel a joguralom.
Hogy most akkor ő a lelki barátnőm, a szomszédasszonyom, a pszichológusom… vagy az országom, a rendben, szervezetten, biztonságosan, veszélyek nélkül működő köztársaságom elnöke, arisztokratája? Én ez utóbbira szavaznék.