- október 6.
„Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani” – jelentette ki a kormányfő.” (Népszabadság, 2010-10-06 / 233. szám/ 10. oldal)
(A jobbkéz = Matolcsy György)
https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszabadsag_2010_10/?query=orb%C3%A1n+viktor+matolcsy+gy%C3%B6rgy&pg=100&layout=s
2015-től új liblingje van Orbán Viktornak
Nagy Márton 2015-től 2020 májusáig volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Orbán Viktor javaslatára (lehet, hogy azért, mert a Marci szolnoki születésű?). 2015–2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. 2020. júniustól 2022. áprilisig miniszterelnöki megbízott a negyedik Orbán-kormány Miniszterelnökségén.
2022 május és 2023 december között az ötödik Orbán kormány gazdaságfejlesztési minisztere, 2024. január 1. óta pedig annak nemzetgazdasági minisztere.
Nagy Márton 2022. május 24-én lépett hivatalba, mint Magyarország nemzetgazdasági minisztere. 2024. végétől, az új csúcsminisztérium létrejöttével, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium összeolvadásából jött létre, Nagy Márton lett a gazdasági csúcsminiszter. Az új pozíciójában a 21 pontos gazdasági akcióterv végrehajtásáért és a költségvetési politika szigorú betartásáért felelős.
- április 14.
„Szakmai egyeztetés keretében találkozott Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtök reggel. A megbeszélésen áttekintették a magyar gazdaság aktuális helyzetét és a hazai gazdaságpolitika legfontosabb feladatait – adta ki közös közleményben a Pénzügyminisztérium és az MNB. A protokollízű közleményből nem derült ki semmi konkrétum az egyeztetésről, így a hír az, hogy a két vezető újra szóba állt egymással. Matolcsy György tavaly ősz óta többször bírálta a kormány inflációgerjesztő politikáját, a gyenge oktatást, az egészségügyet, az akkumulátorgyárak betelepítését, amit gazdasági tévútnak nevezett. Az egyeztetésen nem vett részt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki hármuk közül a legnagyobb befolyással van Orbán Viktorra a gazdaságpolitikát illetően, s különböző okokból sem Varga, sem Matolcsy nem kedveli különösebben.
(Népszava, 2023-04-14 / 86. szám, 6. oldal)
https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_2023_03/?query=orb%C3%A1n+viktor+matolcsy+gy%C3%B6rgy+2024&pg=400&layout=s - november 27.
Az új „jobbkéz”, szegény kis Nagy Marcika panaszai
„Matolcsy György, amikor eljöttem a jegybankból, utánam nyúlt, el akart lehetetleníteni, hogy ne tudjak elhelyezkedni. Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök bízott bennem. Remélem, ezt a bizalmat részben megszolgáltam” – többek között erről is beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Index.hu-nak. (…)
(Biztos titokban Viktor bácsi meg is simogatta Marcika buksi fejecskéjét!?)
„Matolcsy György az összes bankárt felhívta, nem azért haragszom rá, mert kirúgott, hanem mert utánam akart nyúlni.”
(Óvó bácsi kérem, az a csúnya, nyúlkálós Matolcsy Gyuri bácsi bántott! Kizavart az MNB jólfizető homokozójából!)
(…)
„…akik versenyezni szeretnének, tegyenek ajánlatot a felvásárlásra. Akik viszont nem, azok nyugodtan eladhatják a vállalkozásukat.”
https://telex.hu/gazdasag/2024/11/27/nagy-marton-matolcsy-gyorgy-kkv-felvasarlasEz a Marci gyerek nagyon nem ért a gazdasághoz!?
Ízlelgessük csak ezt a mondatot! „Akik viszont nem, azok nyugodtan eladhatják a vállalkozásukat.” Egy, a gazdasághoz értő felelős vezetőnek soha nem szabad a fenti mondathoz még hasonló marhaságot sem az elhízott arcán lévő száján kimondani. Ha igen, akkor, az vagy nagyon hülye, vagy nem tud magyarul fogalmazni, vagy halvány segéd lila fogalma nincs a gazdaságról, vagy nagyon jó protektora van, aki minden baromságot elnéz neki.
Majd a mi Marcink így folytatta:
„…Nagy Márton az Indexnek arról is beszélt, hogy a kormány által tető alá hozott új hároméves bérmegállapodás nagy nyomás alá helyezi a gazdaságot, a cégeket, mert ezeket a béreket ki kell tudni termelni. A miniszter szerint ehhez „méretugrásra” van szükség, ami jelentheti a cégek organikus növekedését is…”„Jelentheti”?
Feltételes módra építi a magyar kormány a hároméves bérmegállapodást???
Ezt a tárgyalások előtt nem tudta sem a miniszter úr, sem a kormány, sem az érdekképviseleti szervek? Mármint azt, hogy a magyar cégek majdnem egésze
– nem rendelkezik ún. növekedési potenciállal,
– stratégiájukban (a KKV-k nagy részének fogalmuk nincs a stratégiaalkotás fontosságáról)
– nem számolnak a világgazdasági változásokkal,
– de az energiabeszerzés, vásárlás és felhasználás alakulásával sem,
– a cég létszámhelyzetével sem,
– az innováció azt jelenti számukra, hogy vesznek egy laptopot,
Az ún. bérmegállapodás vágyvezérelt, jövőbeli feltételezésekre épül, köszönőviszonyban sincs a hazai és a világgazdaság, az energiaárak, valamint az egyik legfontosabb gazdasági, kereskedelmi partnerünk (az önmagát elmebeteg módon leépítő) Németország jelenlegi és főleg jövőbeli gazdasági, kereskedelmipolitikai, a főleg politikai helyzetével.
A hazai KKV-k működésének lényege: túlélni, segélyekre pályázni, kijátszani az „adókra, elvonásokra éhes államot”, vagyis
– mind kevesebb adót fizetni, számlák nélkül mutyizni!Tőke. Az állam bácsitól? Már megint? De hol vannak az eddig a KKV-kra költött milliárdok?
Te Marci Gyerek! Miniszter úr! A méretugráshoz tőke kell! Tőke a beruházáshoz, új piacok szerzéséhez, az új telephelyekhez, a növelt létszámhoz… stb.!
Az viszont már most kijelenthető, hogy a méretugrás nem jelenti majd a cégek ún. organikus növekedését. Ugyanis az „organikusság” azt jelenti, hogy akár egy kisgyerek fejlődésében, a cég működésében is kódolva van a természetes növekedés, mind méretben, mind pedig bérekben, piacokban, beruházásban, sőt innovációban is. Ha viszont nincs meg az a bizonyos „kód”, akkor élete végéig törpe marad.
A KSH szerint az elmúlt 10 évben a beruházások 54-62%-át a nagyvállalatok valósították meg, amit az is jelez, hogy az árbevétel 6-8%-át költik beruházásokra. Ez az arány a KKV körben 2-5%.
A rendszerváltoztatás óta azt hallgatom az éppen hatalmon lévő politikai párttól, hogy most aztán tényleg támogatni kell a KKV-at, vagyis a kis- és középvállalkozásokat. Csodás elnevezéseket találtak ki a milliárdok elsíbolására. Ezt azért gondolom, mert a Fidesz-kormány 2025-től szintén a KKV-k támogatását (mint a hazai gazdaság fejlesztésének zálogát, pontosabban „a kkv-k hatékonyságának növelését”) tűzte zászlajára.
Marci, már megint átvágtad a Főnököd!?!
De az egész (seggnyaló) érdekképviseleti bandát, meg az országot is! Matolcsy (aki nagyon helyesen kirúgott az MNB-ből) meg röhög a markában… Lehet, hogy most éppen ezért, hogy dafke megkapod a pénzügyminiszteri posztot is??? Tedd kaotikussá azt is, mint a gazdaságfejlesztési programok garmadát! Meg a hazai gazdaságot is…
(Az ún. központosítás egy ideje a Fidesz mániájává vált. Pedig Orbánnak – túl a hatvanon – tudnia kellene, hogy nem a méret számít. Központosította az egészségügyet, az oktatást, a múzeumokat, a médiát, az agráriumot… stb. De ezekről majd egy másik cikkemben lesz szó.)
A Demján Sándor program
A Fidesz a KKV-programot Demján Sándorról nevezte el. Az elnevezés több szempontból is érdekes. Egyrészt mert Demján Sándor viszonya a Fideszhez, hát finoman szólva „összetett” volt.
Bár üzleti tevékenysége során kapcsolatban állt a politikai szereplőkkel, köztük a Fidesz-szel is, ő soha nem volt egyértelműen a párt támogatója. Sőt, többször, illetve állandóan kritizálta a fidesz-kormány gazdaságpolitikáját és a vállalkozói szféra helyzetét, ugyanakkor folytatta üzleti tevékenységét és jelentős beruházásokat hajtott végre. Gyakran a Fidesz rosszallása, tiltakozása ellenére.
Demján Sándor: A pesszimista bürokrácia
Hadd idézzem Demján egy 2000. októberi konferencián elhangzott szavait, a „Pénzügyminiszterek reggelije” című találkozón. A fő kérdés az volt, hogy kétéves, vagy négyéves legyen az állami költségvetés:
„…Sajnos, a magyar gazdaságpolitikát általában legyőzi a bürokrácia. (…) a bürokrácia mindig rendkívül óvatos. (…) a bürokrácia mindig pesszimistán tervez. Ebből adódóan többlet keletkezik, és az mindig az uralmon lévő kormány többletforrása, amivel maga játszik, mikor milyen klientúrát szerez meg, vagy klientúrát szolgál ki. Én azért is szeretném, ha négyéves lenne a költségvetés, mert az világosan kimutatná, hogy például hozzányúlnak-e az adóhoz. A legkényesebb példa erre nem is mindig a kormány, hanem a helyi önkormányzat.” (…)
„Az egész rendszerváltás valós vesztese a termelő munkás. Ő ugyanis olyan termelékenységnövekedést produkált, amelyhez viszonyítva a bére a negyedét sem éri. A nem termelő szférában nem ment végbe ez a termelékenységnövekedés, a bérek mégis lépést tartottak legalább az inflációval. Sem a vállalkozások, sem a fizikai munkások nem képesek úgy lobbizni az érdekeikért, mint a másik oldal, és ez lelassíthatja Magyarországon a növekedést.”
https://adt.arcanum.com/hu/view/EletesIrodalomIrodalmiUjsag_2000_2/?query=demj%C3%A1n+s%C3%A1ndor+&pg=370&layout=s
A Magyar Nagystratégia
Részlet a miniszterelnök tusnádfürdői beszédéből, 2024. július 27.
„Szükség van egy stratégiára, egy magyar nagystratégiára. (…) Ezt a 2022-es választások után azonnal megkezdték, ez Orbán Balázs valódi feladata… (…) Szokatlan módon a magyar kormányban van politikai igazgató, akinek valójában az a feladata, hogy ezt a Nagy Stratégiát összeállítsa.
(…) Van tehát Magyar Nagystratégia, de még nincs jó állapotban. (…) Most nyers és sprőd…”
(Orbán Viktor beszéde, Tusnádfürdő, 2024. július 27.)
A nagy Orbán júliusi beszédéből kiderült, hogy a kapott feladattal a kis Orbán két év alatt sem készült el, mert a stratégia nyers és sprőd. Akkor két éve miért is van ott? Sok hülyeséget nyilatkozgat, majd a Főni megvédi. Az adófizetők pénzéből? (Ez utóbbi kissé demagóg, de sajnos igaz.)
Gazdasági semlegesség
(Ha nincs Magyar Nagystratégia, akkor valami mást sürgősen ki kell találni! Legfőképpen azért, hogy a nép érzékelje, hogy a kormány tesz az életszínvonal süllyedése, az infláció, a bérek és a nyugdíj inflálódása, az égbetörő energiaárak… stb. ellen.)
A kormányfő 2024. szeptember 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén már szakított a Magyar Nagystratégiával és teljes meggyőződéssel hirdette az új célokat, az elixírt, jelesül a gazdasági semlegességet, ami majd mindent megold.
A gazdasági semlegesség első és legfontosabb alapelvének azt nevezte, hogy mi döntsük el, kivel üzletelünk, ne másik hatalmi központon keresztül tegyük ezt, hanem közvetlenül.
A másik alapelvnek azt tartja, hogy azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, vagyis a gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi ne előzze meg, a harmadik alapelv pedig, hogy csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze gazdasági kérdésekkel.
Az Orbán-kormány megvilágosodása?
Ha jól emlékszem, akkor 2000-ben, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ahol az utolsó diplomámat szereztem), Dr. Chikán Attila professzor vállalatgazdaságtan tantárgya első órái egyikének témája volt a kormányfő által felsorolt három alapelv.
Nem kaphatott diplomát, aki ezt nem tudta. A mi Marcink ekkor bizonyára szakmai gyakorlaton volt az MNB-ben. Vagy Orbánnál?
Sem Magyar Nagystratégia, sem pedig a gazdasági semlegesség nem jó irány!
21 pontos akciótervre van szüksége minden magyarnak!
Alig telt el egy hónap, sutba került minden eddigi „kézrátéttel gyógyító” gazdasági stratégiai irány!
Azon gondolkodom még most is, hogy vajon ki járt Orbán Viktor audienciáján? Ha humorizálni lenne kedvem, azt írnám, hogy nagy a valószínűsége, hogy kártyáztak, mégpedig huszonegyezhettek, mert 2024. októberében megszületett az igazi csoda, a három pilléres (ami valójában kettő pillér), 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv.
Növekvő bérek és új lakásprogramok: íme a 21 pontos akcióterv várható hatásai
https://mandiner.hu/makronom/2024/10/novekvo-berek-es-uj-lakasprogramok-ime-a-21-pontos-akcioterv-varhato-hatasai Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése 3 terület köré csoportosul, azonban a gyakorlatban inkább két irányt fed le: egyrészről a jövedelmek megemelését és ennek fedezetének biztosítását célozza a kkv-k hatékonyságának növelése révén, másrészről a lakhatási helyzet javítását igyekszik elősegíteni, amely az építőipar fellendítésén keresztül támogathatja a gazdasági növekedést is.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál:
– a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni
– a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Ismétlem önmagam: Ha jól emlékszem, akkor 1989 óta nem volt olyan politikai, gazdasági hatalom, amelyik ne tűzte volna zászlajára a kis- és középvállalkozások fejlesztését, támogatását, megerősítését. A jelek szerint hasztalan!
Most éppen mi miatt is kell kifejezetten a kkv-kat támogatni?
A kkv-k külső támogatása vagy azt jelenti, hogy gyengélkedik a szektor, és meg kell menteni, vagy komperatív hátrányban van a nagyvállalatokhoz képest, és a jó fejlesztési lehetőségek ellenére nem jutnak megfelelő forrásokhoz. Ezért a hatásvizsgálat előtt érdemes lett volna megvizsgálni a kkv-k helyzetét.
A kormány nem folytatott erről érdemi szakpolitikai vitát, és bár kecsegtetőnek hangzik az új kezdeményezés, hiányzik az ok-okozati levezetés, illetve az eddigi (hasonló) intézkedések érdemi értékelése.
(Marcinak ezeket is elnézi a Főnök?! Mért ne?! Hiszen a kis Orbánnak is elnézte, hogy – fogalmazzunk pontosan – a Magyar Nagystratégia „…még nem készült el, mert a stratégia nyers és sprőd”)
A Demján Sándor programról ismét
A program még mindig elsősorban több hitellel tervezi megoldani a KKV-k versenyképességi problémáit extenzív növekedéssel (több, nagyobb vállalat) ahelyett, hogy intenzív növekedést ösztönöznének (vállalat ugyan azon adottságokkal többet tud létrehozni).
A külföldi cégek leányvállalatai (autógyártó cégek, akkumulátorgyárak stb.) eleve azért települtek Magyarországra, mivel itthon olcsó a munkaerő és az egyéb körülmények (pl. állami támogatás) tovább mérséklik a költségeiket. Mindez az export alacsony hozzáadott értékét jelenti! Ez pedig annak köszönhető, hogy a nagy exportőrök jellemzően egyszerű összeszerelő tevékenységet végeznek, amely az értéklánc legkevésbé jövedelmező részén helyezkedik el. (GKI Gazdaságkutató Zrt. 2024. dec.2.)
A kormány tervezett bérnövekedést erőltető programja egyrészt elviselhetetlen terhet ró a KKV-kra, másrészt ismét meglóduló inflációhoz vezet (az eddigi tapasztalatok alapján), harmadrészt nem a KKV-k érdekeit, hanem az államháztartás érdekeit szolgálja, hiszen az állam adókban és járulékokban visszaszedi a „jóságos kormányként” adott támogatások nagy részét.
Gyurcsány magyarkodik vagy Magyar gyurcsánykodik? Végül is mindegy… Az irányító gazda ugyanaz
Naponta imádkozom a Jóistenhez, hogy mentse meg országunkat attól, hogy két, pszichésen komoly gondokkal küszködő, minden közösségi posztra méltatlan és alkalmatlan, csak önmagát imádó, a globális pénzvilág, a globális gazdaság és kultúra által irányított kreatúra kerüljön az ország élére.
Az egyik, a politika kommunista öregje. Aki visszaélve a kommunista párt ifjú titáni mivoltával, kihasználva anyósa pozícióját, bábáskodását, hatalmát, szinte semmi pénzért privatizált gyárakat, üzemeket, majd a pénz szagától és az alkoholtól megrészegülve hazudozóvá, a saját népére lövető népárulóvá vált, mindvégig bolsevik volt és maradt.
A másik a Fidesz neveltje, kegyeltje, apró NER-lovagja, a Fidesz-akolból lett feleségverő, hazudozó, nagyképű, önimádó kórtani esetté, emberi kapcsolatokra alkalmatlan, az éjszakai bárok és az európai néppárt lovagjává.
Közös e kettőben pszichéjük visszafordíthatatlan torzulása, a nagyotmondás, a hazudozás, valamint a népük helyett önmaguk, a hatalom és az alkohol szeretete.
Mit is mondott Orbán Viktor 2010. október 6-án?
„Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani” – jelentette ki a kormányfő.” (Népszabadság, 2010-10-06 / 233. szám/ 10. oldal)
(A jobbkéz = Matolcsy György)
Orbánnak közben valaki mégis tudott mondani olyan összeget?
Folytatom, mégpedig
Orbán Viktor „kormányzati jobbkezével”, majd
Orbán Viktor „politikai jobbkezével”.
Dénes Gábor István