Kategória: Média

…a telefonban, 2025. április 11-én. Furcsa volt. Egyrészt, mert még soha nem beszéltünk telefonon, de személyesen sem. Egyoldalú volt és eleddig maradt, illetve marad a kapcsolatunk, ha ezt egyáltalán kapcsolatnak lehet nevezni. Vajon mi történt, hogy Bayer elvtárs „barátomnak” szólított?

A közmédia kínlódik, vajúdik, évi közel 200 milliárd forintból. Nézők tízezrei hagyják faképnél. Mert az unalom, (a goebbelsi-módszer szerinti) politikai üzenetek állandó ismételgetése és nagyképűség helyett koturnusra helyezett izgalmat, intimitást várnának... Ezért a közmédia, az „innováció”, a pofátlan másolás jegyében: utánoz. Szórakoztató műsorai a kereskedelmi tévék szórakoztató műsorainak utánzatai. Eddig a politikai műsorokat megkímélték ettől. Február 12-től már nem.

…hogy egy világeseményt szakmailag normális színvonalon közvetítsen? Napok óta, ahogy szokták mondani, a csapból is az folyt, hogy a közmédia élőadásban közvetíti az Amerikai Egyesült Államok megválasztott, 47. elnökének 2025. január 20-i, beiktatási szertartását.

52 perc mozdulatlanul, mereven. Egy icipici elmozdulás nélkül – nevezzük aktusnak – tartani két lábat ugyanúgy, egy 0,2 cm-t sem mozgatva… Nem akármilyen teljesítmény! De ezzel sajnos ki is merült a műsorvezető hölgy szakmai teljesítménye

M1 Híradó 2024. augusztus 18-án 18.00 órakor. Egy feltöltött ajkú, magyarul beszélni nem tudó, a közmédia vezetésének új üdvöskéje vezeti a Híradó c. műsort. Nem jegyeztem meg a nevét, nem érdemes.

Akiknek a felsoroltak jelentenek valami, azok lájkokkal TILTAKOZNAK A MAGYAR RÁDIÓ épületeinek lebontása ellen. Egy olyan intézmény, amelyik Pázmány Péter nevét vette fel és katolikus egyetemként határozza meg önmagát nem lehet a múlt elpusztítója. Ugyanis, ha ezt teszi, akkor hiteltelenné válik és minden szempontból alkalmatlan lesz a katolikus hit, eszme és ideológia hirdetésére és hazai képviseletére. A rombolás soha nem tartozott Jézus céljai, tettei közé.

Vannak emberek, akik egy szóval mindent tönkre tudnak tenni. Emelkedett pillanatokat, a zenehallgatás élményét, a költészet, a szárnyaló emberi szó semmihez nem hasonlítható kifejező erejét, szépségét. Vagyis a bennünk felépített gyönyörű, vagy csak vágyott világot. A Bartók Rádió egyik műsorvezetője ilyen. De nem is műsorvezető ő, hanem csak palánta. Valakinek a valakije, az igazgató rokona, barátja, ismerőse? Vagy a „felső”, a nagyon „felső” főnökség helyezte a mikrofon elé? Szleng kifejezéssel: valaki benyomta? Hogy miért írom e súlyos szavakat?

„Hagyományteremtő szándékkal adta át a Bartók Rádió Magyarország klasszikus zenei művészeinek, együtteseinek a csatorna zenei díjait értékőrző és –teremtő munkásságuk elismeréseképpen. „Itt volt az ideje, hogy a Petőfi és a Dankó Zenei Díjai után a Bartók Rádió is átadhassa zenei elismeréseit, nagyon örülünk a rangos díj megalapításának. Minden évben olyan zenei műhelyeket, előadó- és alkotóművészeket szeretnénk jutalmazni a komolyzene és a jazz területéről, akikkel nagyon szoros a kapcsolatunk, akiknek a felvételeit rendszeresen sugározzuk, akik gyakran megfordulnak a Bartók Rádió stúdiójában” – mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója már megint elhallgatta az igazságot.