Bevezetés

Nemrég, vénségemre döbbentem rá a közmédia egyik, de talán a legnagyobb hiányosságára. Arra, hogy a közrádiók és a köztelevíziók a rendszerváltoztatás forgatagában elvesztették fundamentumaikat.
Erős alapok nélkül pedig nem megy! Se egy ház, se egy híd, se egy jól működő vállalat, sem pedig egy új szervezet felépítése. Fundamentumoknak sokkal inkább a szellemi, munkamódszertani, szakmai örökséget tekintem, mint a technikait. Nem, nem közmédiának a kommunizmus időszaka alatti párt- és munkásosztály-, munkásőrség-, impex- és pártelitcentrikus működését sírom vissza, hanem a tudatosan elhagyott értékeket, a rendet, a kiszámíthatóságot. Népiesen fogalmazva a fürdővízzel együtt– annyi minden más mellett – kidobták a (közmédia) gyereket is, és a rendet is. Ebben a legfőbb tettestárs szinte valamennyi rendszerváltó politikai párt, elsősorban a liberális, szocialista és kommunista szervezetek voltak: MSZP, SZDSZ, FIDESZ.
Most a Tisza nevű lumpenproli ad hoc formáció készül arra, hogy a fürdővíz maradék értékeit is kiöntse az Európai Néppárt elvárásainak trágyadombjára. (Sokan nem tudják a szó jelentését, ezért röviden megmagyarázom. A lumpenproletár jelentése: különféle társadalmi rétegekből lezüllött emberek, akik pénzért mindenre kaphatók.)

Sokan mondják, hogy az MTVA nem egy új szervezet, hanem a négy régi médiumból csináltak egy újat. Sokan másként fogalmaznak: a négy működő szervezetből összeeszkábáltak nagyhirtelen egyet, amelynek egyik fontos egysége már az induláskor nem működött. Ezt a nagyon fontos jelzést azonban az illetékesek nem vették komolyan.
Ha általánosítanék, akkor azt mondanám, hogy sajnos egyáltalán nem meglepő, hogy az új M1 már az első napon nem működött tisztességesen, ha megnézzük, hogyan szoktak ezek az indulások zajlani Magyarországon.

Mi szokott ilyenkor „félremenni”?

1. Túl gyors, politikailag vezérelt indulás történt

Az M1 2015-ös „hírtelevízióvá” alakítása is ilyen volt: a határidő politikai döntés volt, nem technikai. Ilyenkor a rendszer ritkán van kész.

2. Alultesztelt technikai háttér

Új stúdiók, új vezérlő, új műsorstruktúra, új szerverkapcsolatok – ha mindent egyszerre cserélnek, az első nap szinte garantáltan kaotikus.

3. Szervezeti átállás

A régi szerkesztőségi folyamatok megszűnnek, az újak még nem álltak össze. Ilyenkor tipikusak a:

– későn érkező anyagok,
– rosszul feliratozott bejátszók,
– elcsúszó élő kapcsolások,
– adáskimaradások.

Ha a háttérrendszer nincs felkészítve a terhelésre (streaming, archívum, belső hálózat), az első nap össze tud roppanni.

És mi volt az M1 esetében a mélyebb logika?
Az M1 átalakítása nem pusztán technikai projekt volt, hanem intézményi és politikai stratégia része. Ilyenkor a működőképesség másodlagos lehet a határidőhöz képest. A gyors rajt pedig gyakran azt eredményezi, hogy a hibák élő adásban derülnek ki.

Nem volt az sehol jól előkészítve, megtervezve, se jól átgondolva. Régi-újból, újrégiből teljesen újat → Ilyet még senki nem csinált a hazai médiában, hogy a régi MTI-ből, a Magyar Rádióból, a Magyar Televízóból és a Duna Televízióból egy színes csokrot készítve egy más minőséget hozzon létre. Nagyon hiányzott a közönség nélküli többszöri próba. 15 év után kijelenthetjük, hogy igen, nagyon más minőség jött lére. A szakma azt hitte, hogy a „házasságkötés” veszekedéseiből a szakma kerül ki győztesen. Nem így lett. Az „erősebb kutya”, a hatalom és a politika győzött.

A „hűbele Balázs” módra még rájött annak a tudata, hogy felfordulás lesz: a hurcolkodás, az áttelepülés, a szórakozás az égőkkel, a műszerekkel, a stúdiókkal, a mikrofonokkal, hangszórókkal, meg azzal a sok csavarodó kábellel! S mindez élő adásban. Elmebeteg ötlet.
Nos, például ez az egyik olyan fundamentum, aminek hiányára gondoltam, ami szimptomatikusan kíséri azóta is a Duna →MTVA működését. Az elemek kipróbálása a nyilvános bevezetés előtt, hogy „békében” tud-e élni a régi az újjal, a régi egy másik régivel, meg az új az újjal?!

A hétköznapi életben generációk képtelenek alkalmazkodni a jelen tudományos- technikai áradatához. Mesterséges intelligenciában (MI-ban) gondolkodik pl. a Delta c. tévéműsor, de egyébként, olyan a műsor mint régen. Ugyanis másodpercenként nem lehet emlékeztetni a nézőt arra, hogy Ada valójában egy robot. Néhány adás után már elveszítette robotvarázsát a robot. Miközben az országban százezrek, sőt szerintem milliók nem tudják használni a bankkártyájukat sem, fogalmuk sincs arról, hogy mi az a DÁP, a mobiltelefonjukon is csak a ki-bekapcsolásig jutottak el. A közmédia segít-e az alapismeretek megszerzésében? A kérdésre egyértelmű a válasz: NEM. Mert Mari néni ugyanúgy a cihában tartja pénzét, mint régen, a közmédia pedig szilveszterkor ugyanazt az operettműsort és a cigány kisebbség milliárdosainak műsorait, ugyanazokkal a nótákkal ismétli mint 35 éve mindig.

Dr. Pető Zoltán filozófus írja a Rések Leviatán páncélján c. könyvében, 49. old.: „A valódi intelligencia „konzervatív”. Az intelligenciának a régiek szerint éppen az volna a legfontosabb feladata, hogy az állandó változás birodalmában megtalálja azt a szilárd pontot, amely a változás oka és eredete. Ha ugyanis a létnek nincsen fundamentális bázisa, maga a változás sem lenne lehetséges.”
Sajnos a közmédiának még nem sikerült megtalálnia azt a bizonyos szilárd pontot, a nemzet, a haza, az indentitás, a közszolgálatiság, a szórakoztatás fundamentumait. Hogy miért?

Egyrészt azért, mert a médiamunkásoknak e következő mondat szerint halvány fogalmuk sincs ezekről a fogalmakról és megvalósításuk mikéntjéről. A mondat pedig így hangzik: „A közmédia „központi üzenetvilága” nem egy hivatalosan leírt dokumentum, hanem a működésből és a tartalmakból következő, jól felismerhető kommunikációs mintázat.” – írják valahol.
Ez azt jelenti, hogy magyar szavakkal nem tudják egy dokumentumban megfogalmazni sem a közmédia „üzenetvilágát”, sem pedig a közszolgálatiság lényegét. Amennyiben az olvasót érdekli a közmédia „üzenetvilága”, akkor kutakodjon, nézzen utána a tartalmak kommunikációs mintázatában.
Gyönyörű: a tartalmak kommunikációs mintázatában!!!
De senki nem tudja, hogy ez a gyönyörűség MIT JELENT! Hiszen a ruhának, függönynek, szőnyegnek, csipkének… stb. van mintázata.
A közmédia szerint a „tartalomnak” is!
A „közszolgálat” szó és fogalom értelmezése egyáltalán nem bonyolult.  Ha a szót két részre bontjuk, máris tisztán áll előttünk szépségében – mint a konzervatív intelligencia két legfontosabb és legszilárdabb feladata – a köz szolgálata. Mindkét szóban ott rejlik a harmadik fontos szó és feladat. Ez az alázat.  Ebben a három szóban benne vannak a közmédia fundamentumai, és ebből következően legfontosabb feladatai, sőt a közmédia teljes üzenetvilága is.

A fundamentumok, amelyekre építeni lehet, azok nem mások, mint a múlt értékei. Építeni lehetett volna a 2025-ben 100 éves Magyar Rádió hatalmas archívumára, a Magyar Televízió 1957-től 2015-ig meglévő, azaz közel 60 évnyi archívumára, a két intézmény kulturális, vezetési, szervezési, esztétikai, műsorszerkesztési, műsorstrukturális – pozitív és negatív – tapasztalataira. Sajnos ezekre a fundamentumokra napjainkban senkinek nincs szüksége. A riportkészítés, a műsorvezetés, a szerkesztés régen szakma volt. Ma már nem az. Manapság többnyire kihívóan öltözött, magamutogató, botox-szal kezelt hölgyek próbálnak megbirkózni a magyar nyelvvel – sikertelenül. Eléneklik a leírt szöveget, mórikálják magukat. Nincs senki, aki megmondaná nekik, hogy nagyon rossz? Netán azért, mert nem a szakmaiság a fontos, hanem  a kommunikációs mintázat, a párt és a kormány „központi üzenetvilága”.

Előszó helyett

„Régi mondásom volt, hogy “a magyarok nem értenek a sörfőzéshez és a sajtkészítéshez, a Fidesz pedig nem ért a médiához. Azóta annyi történt, hogy mi magyarok egész jól megtanultunk sört és sajtot készíteni…” – írta közösségi oldalán Huth Gergely, a pestisracok.hu főszerkesztője, a Pesti TV programigazgatója. A bejegyzést nem volt nehéz dekódolni: Huth szerint a Fidesz régen sem értett a médiához, és most sem ért.
Kritikája a saját és kollégái szemszögéből persze érthető, hiszen 2022. július elsejétől megszűnik a Pesti TV, ami leginkább az ő nevéhez köthető.

Tanulmányomban a közmédiára vonatkozó adatok csak és kizárólag a közmédia hivatalos évenkénti pénzügyi és gazdasági beszámolóiból (2009-2024) valók, amelyeket a közmédia első számú vezetői láttak el kézjegyükkel. A csatolt melléklet részletesen tartalmazza néhány, pénzügyi vagy más szempontból releváns beszámoló értékeléseit, magyarázatait.

1. Mit jelent a válság és mik a jelei?

A válság tudományos meghatározása: a vezetés szándékával ellentétes változás, kedvezőtlen fordulat.

De jelenthet működési zavart, alacsony teljesítményt, a mennyiségi és minőségi mutatók romlását. Továbbá jelenthet sürgős döntési kényszert, az érintettek elégedetlenségét, bizalomvesztését az akut problémák halmozódása miatt.

1.1. A válság okozói és okozatai

Számtalan oka lehet egy-egy válság kialakulásának.  A válság kitörését okozó tényezőket két nagy csoportba osztja a vezetéstudomány. Melyek azok a tényezők, amelyek közvetlenül a vezető tevékenységével függenek össze, illetve melyek, amelyek – bár nem teljesen – függetlenek.

Az objektív tényezőket a gazdasági realitások jelentik. Ilyenek például a műsorok túltermelése, a médiapiac tematikus telítettsége, a „médiafogyasztás” kifulladása, vagyis a közönség elfordulása a közmédiától, de ilyen a tematikus médiapiaci hiány, a közszolgálati témák hiányai miatti piacvesztés.

A szubjektív, a vezetés tevékenységével közvetlen kapcsolatba hozható válságokoknak tekinthetők a következők: rossz üzleti tervezés, hatásvizsgálatok gyengesége, pazarlás, kommunikációs melléfogások, butaság, szakszerűtlenség, a médiapiacra vitt értéktelen „termékek”, szolgáltatások. A válsághoz vezető legjelentősebb vezetői magatartás azonban: az alkalmazkodás gyengesége.  Ez a gyengeség már abban is megnyilvánul, hogy a vezető nem ismeri fel sem a külső, sem a belső válságjeleket.

A vezetéstudomány átlagban a legkülönbözőbb szervezetek esetében 14 fajta válságtípust tart nyilván.
Az üzleti-, politikai- és média-életnek, de magának a létnek is (akárcsak az egész univerzumnak) egyik alapvető törvénye a folyamatos változás.
Az erre való képtelenség minden válságjelenség mélyén felismerhető.
A pangás, a problémák megoldásának halogatása azt jelenti, hogy a szervezet vezetői nem csak nem alkalmasak a vezetésre, a változások követésére, de többnyire fel sem ismerik a változás szükségességét. Néhány válságfajtát az alábbi tanulmány megfelelő részeinél részletezek.

1.3. A médiatörvényről
A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (a második Médiatörvény) szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Médiatanács, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók működését. A közszolgálati médiaszolgáltatók vagyonának átadásáról a XIV. fejezetben, a 216–217. §-okban rendelkezik. Ezek kimondják, hogy a közszolgálati médiumok vagyonát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) veszi át és kezeli.

A törvény egyik fontos újítása volt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) létrehozása, amely a közszolgálati médiumok számára a műsorgyártást végzi, továbbá ezen médiumok (MTV, Duna Zrt., Magyar Rádió, MTI) vagyonát és gazdálkodását egységesen kezeli.

1.4. A vagyon átadásának szabályai

– A 216. § kimondja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók vagyonát – ideértve az ingó és ingatlan vagyontárgyakat, valamint a szerződéses jogokat – az MTVA veszi át.

– A 217. § részletezi az átadás módját: a vagyon átadás-átvételi leltár alapján kerül az MTVA kezelésébe, amely a továbbiakban a közszolgálati médiaszolgáltatók működését finanszírozza és biztosítja.

Az átadás célja az volt, hogy a közszolgálati médiumok gazdálkodása átláthatóbb és egységesebb legyen, valamint, hogy a finanszírozás központilag történjen.

1.5. Miért fontos ez?
– A vagyonátadás révén megszűnt a korábbi széttagolt gazdálkodás, és létrejött egy központi alap, amely a közszolgálati média működését biztosítja.
– Ez a szabályozás jelentős hatással volt a magyar médiarendszerre, mivel a közszolgálati médiumok önálló gazdálkodása megszűnt, és az MTVA vált a fő gazdasági szereplővé.

A vagyon átadás-átvételi leltár alapján került az MTVA kezelésébe. Az Alap a továbbiakban a közszolgálati médiaszolgáltatók működését, a gyártást finanszírozza és biztosítja.
A közmédiumok (Magyar Televízió, később Duna TV, Magyar Rádió, MTI) összevonására 2011-ben került sor, az MTVA létrehozásával. A cél az volt, hogy a vagyon és gazdálkodás egységes keretben történjen.
A folyamat, az eltelt 14 év tapasztalatai alapján mind politikai, mind gazdasági és kulturális szempontból is – finoman szólva – erősen vitatott.

1.6. Miért volt jelentős a vagyon átadása?
– Központosítás: A közszolgálati médiumok (MTV, Duna TV, Magyar Rádió, MTI) korábban önállóan gazdálkodtak. A vagyon átadásával minden eszköz, ingatlan és szerződés az MTVA-hoz került, így megszűnt a széttagolt gazdálkodás.

– Átláthatóság: Az állam célja az volt, hogy a közszolgálati média finanszírozása és vagyonkezelése egy kézben, ellenőrizhető módon történjen.
– Hatékonyság: Az egységes vagyonkezelés révén a működés költségeit csökkenteni lehet, például közös beszerzésekkel, összehangolt gazdálkodással.

– Finanszírozás biztosítása: Az MTVA lett az a központi alap, amely a közszolgálati médiumok működését finanszírozza, így garantálva a folyamatos működést.

– Politikai és szakmai vita: A vagyonátadás sok vitát váltott ki, mert a központosítás egyben azt is jelentette, hogy a közszolgálati médiumok gazdasági önállósága megszűnt, és sokkal erősebben függenek az állami irányítástól. Továbbá a létrehozott szervezeti, műsorrendi, (és a láthatatlan, vagyis nem működő) felügyeleti redundanciák a szervezetekbe és a működésbe kódolták eleve a pazarló gazdálkodást, a kaotikus vezetést és az állandó válságot is. A vezetéstudomány átlagban a legkülönbözőbb szervezetek esetében 14 fajta válságtípust tart nyilván. 

Az MTVA esetében 2010-2025 között a 14 fajta válságtípusból 8, azaz nyolc, nagyságrendileg is tekintélyes válságtípust tudunk megnevezni  

1. Piaci válság, piaci pozíciók, többnyire a műsorfogadtatások romlása
   • Tévék:
     https://infogram.com/kozonsegarany-februarban-es-majusban-1gzxop45y3412wy

A Nielsen Közönségkutató mérései alapján februárban és májusban a közmédia tévéadói átlagban 1, azaz egy százalék körül teljesítettek, kivéve a Duna TV-t, ami 6 %-ot ért el és az M1, ami 2 %-es nézettségű volt. Ezekből az adatokból leszűrhetők, hogy a közönség nem szerette meg a közmédia tévéadóit. Arcpirítóan kicsi az ún. kulturális adó nézettsége: M5: 0,1 %

• Rádiók:
  A hazai rádiók hallgatottságát mutatják az alábbi adatok.

https://miertradio.hu/storage/materials/July2025/zmcunFN33b0rfLReCvq5.pdf

A közrádiók közül a Kossuth hosszú ideje a harmadik helyet foglalja el 1 millió 168 ezres közönségével, a Petőfi egymillió kettőszázötvenegyezer hallgatót vonz, a Dankó Rádió négyszázötvenhétezer embert. A Bartók Rádió pedig sajnos a legkevesebbet, kettőszázhetvenkétezret (272).
Érdekes, hogy napjainkra a rádió multiplatformos médiummá vált (számítógép, mobil, tablet).

Értelmezésemben mind a rádiók, mind pedig a tévék piacán folyamatos kismértékű csökkenés tapasztalható a közmédia adóinak népszerűségében. A Kossuth Rádió nem tud kitörni a harmadik, a többiek pedig a lejjebb elfoglalt helyükről. Pedig nincsenek a piacon olyan médiumok, amelyek semmiyen (kommunikációs, marketing, PR és reklám) munka nélkül ekkora állami támogatásban részesülnének, mint ezek a csatornák.

Ez a tény is bizonyítja, hogy alapvetően nem csak pénzkérdés a médiumok népszerűsége.

2. Szervezeti és vezetési válság, koordinációs problémák, szervezeti túlméretezés bürokratizált folyamatok, pazarlás, túlvállalás
   Az ebben a mondatban felsorolt valamennyi összetevője jellemző a közmédia működésére.
   A legszembetűnőbb a létszám alakulása. A 2011-es kényszerű „házasságkötéskor” 3500 fő körül dolgoztak a közmédia intézményeiben. A beígért 1000 fős létszámcsökkentés soha nem valósult meg. A szervezet egyértelműen túlméretezett. A munkafolyamatok bürokratizáltak. Minden feladaton belüli ún. részfeladatot külön-külön ember végez el. A hatalmas létszám – jelenleg 2200 körüli – nemcsak pazarlást jelent, hanem önmaga termeli a koordinációs problémákat és a túlvállalást. Ez azt jelenti, hogy a belső munkatársak vagy nem csinálnak semmit, vagy egy külső gyártó céghez csatlakoznak, vagy saját maguk hoznak létre egy vállalkozást az alapvetően belsős munka elvégzésére. Így a fizetésük mellett, a külső gyártásban készülő feladat vállalkozási díjából is részesednek, azaz a koordinációs problémák mellett, a szervezeti és vezetési válságot is jól mutatja, miszerint egyre több műsor készül ún. külső gyártásban.
3. Kockázati veszteségek, hibás kalkulációk és előrejelzések

Nem túl sikeresek a cég pénzügyi műveletei. A rossz kalkuláció miatt a ráfordítások többe kerültek az árfolyamnyereségnél és a kamatoknál.

4. Pénzügyi válság, likviditási vagy tőkehiány, eladósodás, források beszűkülése

Az MTVA a vizsgált időszakban (2010-2025) permanens likviditási gondokkal küszködött. Az egyre növekvő állami juttatások, a különböző célzott, címkézett támogatások, és a lekötött betéti kamatok mellett jelentős hitelállományból tudta csak fedezni mindennapi működését.

Összességében a hitelállomány mérséklődött, de a szerkezet eltolódott a rövidebb futamidejű hitelek felé. Ez azt jelenti, hogy az MTVA megszüntette a hosszú lejáratú hiteleit (valószínűleg állami törlesztéssel), ugyanakkor nőtt a rövid lejáratú hitelállomány (2014-ben ez 10 092 837 E Ft, azaz 10 milliárd 92 millió nyolcszázharminchétezer forint volt), ami arra utal, hogy a működés finanszírozásához rövid távú forrásokra volt szükség. Likviditási gondjait csak rövid lejáratú hitelekkel tudta megoldani. A szerkezet továbbra is kedvezőtlen.
„2024-ben a piackutatásra szánt összes költség 89%-a, bruttó 338 millió forint a Nielsen Közönségmérés Kft. által biztosított adatokra és az azokat feldolgozó szoftverre fordított összeg, mely a tervezett szinten alakult.
Ezen kívül 33 millió forintot fordítottunk egyedi kutatásokra, melyek elsősorban kutatási keretszerződésből lehívott rádiós hallgatottság mérést és televíziós műsorokhoz kapcsolódó méréseket foglaltak magukba. Az online felületeken elért közönség mérésének költsége 8 millió forint volt.”
Ez utóbbi jogosságát és szükségességét nehéz elismerni. Ugyanis az online felületek népszerűségét ingyen mutatja a Google Activity oldal, ha jól emlékszem néhány kattintás szükséges csak a népszerűség kimutatásához. Vajon ki kapta és miért a 8 millió forintot?

„A reklám- és szponzorbevételekhez kapcsolódó médiaügynöki jutalék 323 millió forintos összege 55 millió forinttal magasabb a tervezettnél. Az alacsonyabb jutaléksávba tartozó állami bevételek jelentősen elmaradtak a tervértéktől, a magasabb jutaléksávba tartozó kereskedelmi bevételek viszont jelentős többletet generáltak.”

Ki felel az MTVA reklámértékesítéséért?
A reklámidők értékesítését 2016. január 1. óta az Atmedia végzi az MTVA csatornái számára. Ez azt jelenti, hogy az Atmedia a kereskedelmi értékesítő ház, ők kezelik a reklámidőket, árlistákat, kampányokat, az MTVA csatornáin futó reklámokkal kapcsolatos üzleti ügyek hozzájuk tartoznak.
Az MTVA-n belül a Sajtó és Marketing Iroda az a szervezeti egység, ami kommunikációs és marketingfeladatokat lát el, de nem ők értékesítik a reklámidőt.
A fentiekben ismertetettek szerint nincs semmilyen dolguk, munkájuk a reklámokkal kapcsolatban. Akkor vajon a reklám- és szponzorbevételekhez kapcsolódó médiaügynöki jutalék 323 millió forintos összege hová, kihez és milyen jólszabott magánzsebbe vándorolt?

5. Személyi válság, konfrontációk, alkalmatlanság, bizalomhiány

A 2024-ben 2128 főnek volt munkajogviszonya az MTVA-ban. 219 főnek szűnt meg a munkaviszonya, a következő indokokkal:

Próbaidő alatt azonnali hatállyal (munkáltatói) 16
Próbaidő alatt azonnali hatállyal (munkavállalói) 16
Közös megegyezéssel 105
Munkáltatói azonnali hatályú felmondás 10
Munkáltatói felmondás 5
Munkavállalói azonnali felmondás 3
Határozott idő lejárt 1
Munkavállaló halála 2
Munkavállalói felmondás 61
A 219 fős fluktuáció a szervezet szempontjából sok mindent jelezhet. Az biztos, hogy a szervezetben nincs kellő minőségű humánpolitikai stratégia. Ezt a közös megegyezéssel távozók (105 fő) nagy száma is jelzi. De a munkavállalói kilépések is

jelzik a próbaidős munkavállalóknál, és a munkavállalói felmondások is.

A munkáltató döntése a 2024-es béremelésekről és béren kívüli juttatásokról az alábbi pontokat tartalmazta:

– A béren kívüli juttatás 10%-os általános alapbéremelés 2024. október elsejétől (cafetéria) éves keretösszegét a munkáltató változatlan összegben és feltételekkel 2024-ben is bruttó 425 000 forintban állapította meg.

6. Kommunikációs zavarok, a marketing és a PR tevékenység gyengesége vagy melléfogásai
   Az MTVA nem szokta közvetíteni a közönség felé sem az éves, sem műsorpolitikai, sem marketing, PR és kommunikációs terveit. Különösen nem pénzügyi helyzetét, de az elmúlt év eredményeit sem.
   Mivel az MTVA-nak nincs, vagy számomra nem elérhető sem a kommunikációs, sem a marketing, sem pedig a PR terve, ezért nem tudom mihez viszonyítani a tényszámokat. Idézek a 2024. évi beszámolóból:
   „…reklám költségek 2024. I-XII. havi 759 millió forintos tény összege 3 millió forinttal alacsonyabb az időszaki tervértéknél. PR és marketing területen a tárgyidőszakban mindösszesen 627 millió forint reklám költség merült fel, ami 45 millió forinttal magasabb a tervezettnél. A megemelkedett összeg a hírterületen jelentkező extra közösségi média tartalmak közzétételével, és a tavalyi évben indult új online csatornák tervezettnél erősebb kommunikációjával indokolható. Az egyéb területek reklám költése 32 millió forinttal kevesebb a tervezett összegnél.”

7. Túltermelési, kapacitással vagy készletezési felesleggel járó válság:
   dec. 31-én 6 372 867, azaz hatmilliárd háromszázhetvenháromezer forint értékű befejezetlen műsorállomány terhelte az MTVA költségvetését.
   2017. dec. 31-én ez az állomány 7 milliárd 636 millió forint értékű volt.
   2024-re ez az állomány 14 milliárd 457 millió-ra változott.
8. Átfogó válság: több tényező igen erős vagy együttes, többnyire egymást erősítő hatása. Ha összeadjuk az 1-től 7.ik pontig a válságokat, akkor joggal minősíthetjük átfogónak a közmédia válságát.

Visszatekintve az elmúlt 25 évre, nem állok messze az igazságtól, ha kijelentem, hogy a válságjelek legfőbb okai a következők voltak:

1. A válság kódolva volt a többszíntű (Médiatanács, Duna Zrt, MTVA, hogy a csak a jelentősebbeket soroljam fel), 3500 fős kaotikus (egyes szintek teljesen fölösleges működésűek) és nagyon bürokratikus a ma is több mint 2000 fős szervezetekben.
2. A 2000-2500 fő bérköltsége és járulékai, a kiemelkedően magas vezetői bérekkel és a családi, baráti, politikai kapcsolatoknak juttatott ellátmányok hatalmas havi/évi/tízévi terhelést jelentenek a közmédia finanszírozójára, vagyis ránk adófizetőkre. Valahol, még az elején, az intézmények kötelező „házasságkötési aktusa” körül olvastam, hogy 2011-ben ~1000 fős leépítés szerepelt az üzleti tervben, amit már, ahogy látom 2025-ben nem is terveznek, mert félnek a jelenlegi vezetők.
3. A válság legbiztosabb jele a változatlan, állandósuló 1 %-os közönségarány.
   Az egyre romló közönségarányt az innováció, a marketing, a kommunikáció, a reklám hiánya, a műsorstruktúra alapvető változatlansága, a költségek rejtélyes növekedése, az ellenőrzés hiánya… és még számtalan hiányosság, de legfőképpen (jóhiszeműen) a vezetés hozzá nem értése okozza és ezek jelentik a legfontosabb válságjeleket.
4. Veszteséges gazdálkodás.
   Az MTVA ezekkel a gyengekezű és befolyásolható, hozzá nem értő vezetőkkel és az évközi politikai kívánságok teljesítésével képtelen pénzügyi fegyelmet tartani
5. Az MTVA nem ismeri sem az innovációt, sem a változtatás fontosságát. A vezetéstudomány nyelvére fordítva fél az szervezeti (ellenzéki) ellenállástól, csak a helyzethez alkalmazkodó stratégiát ismeri. Ami nem valódi stratégia.
6. Nyomatékosan felhívom a figyelmet, hogy az MTVA-nak nincs vagy nem elérhető a stratégiai terve! A változásokat nehezen fogadó környezet (ez a szakmai hozzá nem értés), a megmerevedett szervezetekben és szerkezetekben követhető nyomon, amelyek édektelenné teszik a közmédia műsorait.
   A közmédia pang. Mozdulatlanságát semmi nem zavarja, mert az évi beszámolókat mind a Felügyelő Bizottság, mind a Méditanács bármit tartalmaz is az, elfogadja.
   A Duna Médiaszolgáltató Zrt. egyik fő feladata lenne a közmédia műsorstruktúrájának megújítása és ellenőrzése. Vajon e feladatok helyett mit csinál ez a cég? Erre a kérdésre tudom a választ: Lajos Tamás filmjeit finanszírozza, az MTVA-n keresztül.
   Vagy esetleg home office-ból Lajos Tamás irányítja a közmédiát?
   Lajos Tamás Altorjai Anita férje (Altorjai Áder János volt köztársasági elnök volt sajtófelelőse, jelenleg a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója). Egyébként Lajos Tamás Sárkány Kabul felett és a Ma este gyilkolunk filmjét az állam dotálta, de nem a szokványos úton (pályázat stb.), hanem ügyes trükkel, úgy csinálták meg, hogy az MTVA fedezte a költségeket.
7. Az MTVA-nak nincsenek más tervei sem. Gyakorlatilag egyik napról a másikra él, tervek, jövőkép nélkül. Ezt a fajta válságkezelést nevezi a vezetéstudomány együttélés politikának. Hatékonynak nemigen nevezhető a válságkezelésnek ez a módja, hiszen a kedvezőtlen állapot megcsontosodását, az idő gyógyító erejében való bizalmat jelenti. Az a tapasztalat azonban, hogy a meg nem oldott válság utáni állapot sokkal kedvezőtlenebb lesz a kiinduló válsághelyzetnél. Mélyebb szakadékokból kell kimászni, rosszabb állapotok jönnek létre mint a válság kezdetén. Növeli a válság elviselési hajlamot az is, hogy alacsonyabb a kockázata, mint az igen munka- és felelősségigényes válságkezelésnek.
   Az együttélés a válsággal általában kényelmesebb mint a beavatkozás.
   A végkifejlet azonban valóban a véget jelenti, a szervezet abszolút csődjét, majd megszűnését. Az együttélés általában annak a következménye, hogy nincs megfelelő válságkezelő személy vagy stratégia. Ha a vezetés oldaláról vizsgáljuk a válságot, akkor a tudomány arra mutat rá, hogy egyértelműen és alapvetően személyes, vezetési (leadership) kihívással állunk szemben.
   Ebből adódik az a következtetés, hogy sem az NMHH, sem az MTVA, sem pedig Duna Médiaszolgáltató Zrt. eddigi vezetői nem alkalmasak, vagyis alkalmatlanok a feladatra. Mivel fogalmuk nincs a média mibenlétéről, a közönségigényről, a közszolgálati feladatok megvalósításáról, a válság jelenlétéről, a válság megnyilvánulási formáiról, különösen nem tudnak mit kezdeni a válságkezelés leadership kihívásaival. Szomorú.
8. Hogy a hiányzó tervek kapcsán mire gondolok?
   – stratégiai terv, (állításuk szerint az éves beszámoló tartalmazza. Nem!)
   – kommunikációs stratégia, (állításuk szerint az éves beszámoló tartalmazza. Nem!)
   – üzleti terv, (állításuk szerint az éves beszámoló tartalmazza. Nem!)
   – pénzügyi terv, (állításuk szerint az éves beszámoló tartalmazza. Nem!)
   – marketing stratégia, (állításuk szerint az éves beszámoló tartalmazza. Nem!)
   – humánpolitikai terv, (állításuk szerint az éves beszámoló tartalmazza. Nem!)
   – tűzvédelmi és katasztrófatervek, (állításuk szerint az éves beszámoló tartalmazza. Nem!)
   – informatikai összeomlási tervek, (Egy ilyen című anyagot találtam, de erről kiderült, hogy nem az, idézem: „Az MTVA informatikai összeomlási tervek: Az MTVA informatikai összeomlási tervei közé tartozik a mesterséges intelligencia-szolgáltatások bevezetése, amelyek célja a részleges vagy teljes munkafolyamatok hatékonyságának növelése.”
   – kiürítési tervek, az MTVA-ban ilyen nem létezik
   – járványok kitörésekor alkalmazott tervek az MTVA-ban ilyen nem létezik
   – és még sorolhatnám tovább.

Sem a NMHH-nak (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), sem a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek, sem az MTVA-nak nincs stratégiai terve. A terv iránt érdeklődőt a Duna Médiaszolgáltató átirányítja az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) Közszolgálati Kódex oldalára, ahol 9 sort szánnak az általános (!) stratégiai tervre. A konkrétumokat pedig az érdeklődő szedje össze az NMHH, a Duna Zrt. és az MTVA oldalairól. Ezt írják:

„…publikált közszolgálati törvényi kötelezettségeknek megfelelő dokumentumokban (éves jelentések, közszolgálati kódex) találhatóak meg, amelyek a média működését szabályozzák”.

Ez a nagyképűség, amit túlélési technikának is nevezhetünk jellemző az egész közmédiára. A médiatörvény általánosságoktól hemzsegő szövegét másolják mindenhová, csak nehogy bármilyen konkrétumok leírásával számonkérhetőek legyenek bármiért.
Több ez mint nagyképűség, ez hozzá nem értést, szakmaiatlanságot és bizonyosfajta félelmet is tükröz. Félelem attól, hogy kiderül, hogy a király meztelen.
Mert az illetékes kormánytagok előtt pávatáncot járó médiavezetők színorgiában gazdag tollai alatt semmi nincs.
Ezt a semmit adják el milliós fizetésekért, bejárva, egymást váltogatva a hazai média minden vezetői posztján. Volt olyan vezető az MTVA élén, aki évről évre milliárdos veszteségeket termelt, az állami juttatás mellett több milliárd hitelt vett fel, s a cég fizette a milliárdokra rugó kamatokat, de mind a Méditanács, mind pedig a kormány évről évre bizalmat szavazott neki, és mint a katonatiszt kifizette a sokmilliárdos veszteségeket. Hogy miért? Mert politikailag a kormány számára elfogadható volt.

9. Az MTVA kínosan egyedül van a médiatérben. A TV2 nevű kereskedelmi adó az egyedüli, az elnök, Vaszily Miklós TV2 elnök miatt, aki egykor az MTVA olyan vezérigazgatója volt, aki szóba áll, kvázi együttműködik a közmédiával.
10. A közmédia – jobb híján – saját magát díjazza, sem a MÚOSZ, sem pedig a nemzeti MÚOSZ nem foglalkozik a közmédiával.
11. Az MTVA vezetése nem érintkezik alkalmazottjaival, nincsnek tájékoztató gyűlések, összejövetelek, találkozások a vezetőkkel, a nemlétező kommunikációs stratégia jegyében… stb. A vezetés nem osztja meg sem a dolgozókkal, sem a közönséggel az éves feladatokat, stratégiai műsor-irányokat. Ugyanis nincs mit megosztani!
12. Az MTVA-nak nincs semmilyen kommunikációs kampánya, az egy Jónak lenni jó! kampányon kívül.
13. Az MTVA-nak viszont van 2200 fő körüli munkavállalója. A közszolgálati médiumok egy kalap alá kényszerítésekor 2010-ben azt az ígéretet tették (kormány, MTVA, Duna Zrt.), hogy 1000 fővel csökkentik a létszámot. Ez a csökkentés 2025-ig nem történt meg. Az MTVA költségvetésének évenkénti hiánya, az MTVA elkényelmesedése (ma már ott tartunk, hogy minden feladat minden részegységére külön embert foglalkoztat a közmédia, pl. 10 fős stáb Brüsszelben, akikből átlagban egy héten egy alkalommal van egy 1-2 perces feladata egy-egy embernek, a többiek vezető szerkesztőként, főszerkesztőként fejenként havi 10 millióért figyelik, ellenőrzik az egyetlen dolgozó ember munkáját). De a jól fizető állások közé tartozik az MTVA-ban a fodrász, a takarító, a sminkes és a hivatásos tapsoló közönség tagja is… stb.

Központosítás: A közszolgálati médiumok (MTV, Duna TV, Magyar Rádió, MTI) korábban önállóan gazdálkodtak. A vagyon átadásával minden eszköz, ingatlan és szerződés az MTVA-hoz került, így megszűnt a széttagolt gazdálkodás.

– Átláthatóság: Az állam célja az volt, hogy a közszolgálati média finanszírozása és vagyonkezelése egy kézben, ellenőrizhető módon történjen.

– Hatékonyság: Az egységes vagyonkezelés révén a működés költségeit csökkenteni lehet, például közös beszerzésekkel, összehangolt gazdálkodással. Az almát (rádió) és a körtét (televízió) nem lehet úgymond összehangolni, hiába a politikai akarat. Még a fényképezett rádióműsorok kameráit mivel tudom összehangolni?

– Finanszírozás biztosítása: Az MTVA lett az a központi alap, amely a közszolgálati médiumok működését finanszírozza, így garantálva a folyamatos működést.

Befejező értékelés, tanulságok

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2010-es indulásakor több, nemes és hasznos cél fogalmazódott meg mind a kormány, mind pedig a közmédia vezetői részéről.

15 év után nem érdektelen feltenni a kérdést, hogy a közszolgálati médiumok (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, valamint a Duna TV, az MTV és az MTI) összevonása után vajon maradéktalanul teljesültek-e az előzetesen meghirdetett és elhatározott célok, az állam, a kormány, a közmédia, a 2010. évi médiatörvény és a közönség érdekei, kívánságai szerint.
Nézzük sorban a tételeket:

Központosítás az átláthatóság érdekében:
A közszolgálati médiumok (MTV, Duna TV, Magyar Rádió, MTI) korábban önállóan gazdálkodtak. A vagyon átadásával minden eszköz, ingatlan és szerződés az MTVA-hoz került, így megszűnt a széttagolt gazdálkodás. Az állam célja az volt, hogy a közszolgálati média finanszírozása és vagyonkezelése egy kézben, ellenőrizhető módon történjen.
A többszintű, kezdetben a több mint 3000 fős munkatársi gárda irányítása komoly feladatot jelenthetett volna a vezetésben, szervezésben gyakorlott szakemberek számára is. De nem ezek a szakemberek kerültek vezető pozíciókba. Sem a Médiatörvény, sem pedig a médiumok szervezeti és működési szabályzatai nem tisztázták a felelősségi, irányítási, döntési, hatalmi jogköröket, de legfőképpen a műsorokért vállalt felelősséget sem.
Feltűnő, hogy az új szervezet (MTVA) nem használja ki a közmédiumok fundamentumait, az évtizedek során készített és az archívumokban pihenő kulturális, politikai, irodalmi, színházi, közéleti kincseket, műsorokat. Kaotikusan keverednek a belső és külső gyártású műsorok, és áttekinthetetlenné duzzadt a befejezetlen műsorok közel 15 milliárd forintos állománya.
A legnagyobb baj azonban az, hogy a központosítás bürokratikussá tette a közmédiát. A szervezet is óriási, bürokratikus és jószerével átláthatatlan.
Ma már nem a Médiatörvényben és a közszolgálati kódexben leírtak szerint tagozódik a szervezet, hanem a mindennapi gyakorlat tette eklektikussá valamelyest „élhetővé”, működőképessé őket. Dunát lehet rekeszteni a triplikált vezető szerkesztőkkel, a legkülönbözőbb szintű vezetőkkel. Ez azért érdekes, mert a közönség nem érzi, hogy lenne bármi fajta ellenőrzés a műsorok átvételekor. Súlyos beszédhibák, magyartalan fogalmazások, buta, a médiamunkás számára is érthetetlen szóhasználatok, primitív szavak a „jópofaság” jegyében borzolják a kedves hallgató, néző idegeit. Nem ellenőrzi a munkát senki.

A hatékonyság is a célok között szerepelt. Ezt írják: „Az egységes vagyonkezelés révén a működés költségeit csökkenteni lehet, például közös beszerzésekkel, összehangolt gazdálkodással.”
15 év beszámolóin (mérlegeken) rágtam át magam, de a nyomát sem találtam a hatékonyságnak. Pazarlás, felesleges beszerzések, bugyuta műsorok rongálják az amúgy sem felsőfokú műveltséggel rendelkező közönség látó- és hallószerveit.

Finanszírozás biztosítása: Idézet: „Az MTVA lett az a központi alap, amely a közszolgálati médiumok működését finanszírozza, így garantálva a folyamatos működést.” Ez úgy hangzik, mintha ajándékként vagy könyöradományként biztosítaná a magyarok számára a közmédiumok folyamatos működését az állam és az MTVA.
Az ún. közszolgálati médiaszolgáltatási díjat a NAV szedi be, pontosabban szedte be, amíg a kormány a COVID járvány miatt fel nem függesztette. Vajon miért? Tanulmányért kiált a kérdés: Mi köze van a COVID-nak a közszolgáltatási díjhoz?

Befejező gondolatok
A közmédia minden évben veszteségesen működik, magas gyártási és bérköltségekkel, és elhanyagolhatóan alacsony piaci bevételekkel. A legnagyobb kiadási tétel minden évben az MTVA saját működésére elhasznált sok milliárd forint.
A közmédia (MTVA) 2017-ig jelentős hosszú lejáratú hitelállománnyal működött. Ezek több évre előre terhelték a mérleget. A hitelállomány egy része még a 2010 előtti időszakból származott. A kamatterhek és törlesztések folyamatosan rontották az eredményt.

2017-ben a hosszú lejáratú hitelek eltűntek (gondolom a kormány vagy egy állami háttérintézmény tüntette el ezt a hitelfajtát), de a működési hiány nem.

A napi működés finanszírozásához rövid lejáratú forrásokra volt szükség, ezért a rövid lejáratú kötelezettségek megugrottak. Ez azt jelenti, hogy a közmédia likviditási helyzete romlott, a hosszú távú adósság eltűnése nem oldotta meg a működési problémát, csak átrendezte a mérleget.
A régió közmédiái és az MTVA
A régióban is instabilnak számít a hazai közmédia-finanszírozási modell. A többi közmédia stabil, kiszámítható, évről évre hasonló eredményt produkál — jellemzően néhány millió eurós plusz vagy mínusz. Tehát van példa a közel nullszaldós működésre. Sehol máshol nincs olyan éles, konstrukciós eredményugrás, mint az MTVA-nál 2020-ban (+20,5 milliárd Ft). A trend egyedülállóan instabil a régióban.
Az MTVA eredményei extrém kilengéseket mutatnak: 2010–2018 között nullszaldó közeli működés, 2019–2022 között példátlan milliárdos nyereségek, majd 2023–2024-ben többmilliárdos veszteség. Ez már önmagában jelzi: az MTVA eredményei nem a 2010-es médiatörvényben rögzített működési logikát, hanem finanszírozási konstrukciókat tükröznek, míg más országokban a közmédia eredményei a stabil, törvényben rögzített finanszírozási modellből következnek.

A közmédia nem piaci szereplő
A közmédia bevételeinek 80–90%-a központi költségvetési támogatás. A reklám- és piaci bevételek marginálisak. A bevételi oldal nem ösztönöz hatékonyságra, mert a működés nem függ a piaci teljesítménytől. Mint ahogy a közmédia működése nem függ az MTVA irányításának szakmai tartalmától, műsorrendjeitől, az MTVA és médiumai, valamint a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetőinek hozzáértésétől sem. Egy nyolc általánost végzett olvasott és tájékozott, alap-intelligenciával rendelkező ember/emberek is el tudnák látni a vezetői feladatokat. Mivel a Médiatanács, de az Országgyűlés is ellenszavazatok nélkül szokta elfogadni az MTVA éves beszámolóit, legyen az 20 milliárdos nyereség, vagy 10 milliárdos veszteség vagy 14 milliárd 457 millió forint összegű befejezetlen műsorállomány.
Nincs felelős, nincs számonkérés, az MTVA vezetőjének jár a havi 4 milliós munkabér.

Elvileg a közmédia működésének egyik gyakorlati következménye a 2011-es átalakítás után:
– a tartalomgyártás és a műsorszolgáltatás szétvált (MTVA → gyárt, Duna Médiaszolgáltató → sugároz). A gyakorlatban azonban ez nem így van. Csak a Médiatörvény betűi szerint megrendel és sugároz bármit is a Duna Médiaszolgáltató Zrt., vagyis fügefalevél a felesleges szervezet álcázására.

A veszteség nem kényszer, hanem a modell természetes mellékterméke. A gazdasági eredmény nem cél, csak számviteli eredmény. A gazdasági racionalitás másodlagos.

A veszteség „beárazott” működési mód, hiszen a rendszer nem arra van tervezve, hogy nullszaldós legyen. A veszteséget a költségvetés minden évben „felszívja”. A veszteség nem hiba, hanem a modell része.

A tanulmány folytatódik majd a közmédia műsorszerkezetének és szakmai működésének elemzésével.

Budapest, 2026. január 6.
Dénes Gábor István

A közmédia beszámolóinak elemzése_2010_2024

A csatolt kiegészítő, magyarázó melléklet tartalma

1. A közmédia szervezete 2010-2025 (1.- 3. oldal)
2. Politikai‑intézményi kontextus (4.– oldal)
3. A közmédia csatornarendszere (5.- 9. oldal)
   4. 2010. év beszámolójának főbb megállapításai (10. – 11. oldal)
   5. Elemzés a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2010. évi beszámolója alapján. (11.- 13. oldal)
   6. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2010–2011. évi gazdálkodásának összehasonlító elemzése (13. – 16. oldal
   7. Hogyan változott az MTVA költségvetése 2011 után 2011–2013-ig, amikor Böröcz István volt az MTVA vezérigazgatója (16. -17. oldal)
   8. MTVA – Mire és mennyit költöttek 2013-ban? (2011–2013 Böröcz István vezérigazgató) (17. – 19. oldal)
   9. MTVA összesített hitelállománya hitelállománya 2013–2015 (Szabó László Zsolt MTVA vezérigazgató) (19. – 20. oldal)
   10. A 2017. év nagyon fontos fordulópontot jelentett az MTVA pénzügyi történetében. Vaszily Miklós az MTVA vezérigazgatója 2015-2018-ig (20. -21. oldal)
   11. MTVA hitelállománya 2018-től. Papp Dániel vezérigazgatói működésének kezdete (21. – 22. oldal)
   12.  MTVA hitelállománya 2019-ben (Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója, 2018 →) (21.-22. oldal)
   13. MTVA kötelezettségszerkezetének alakulása (2021 → 2024) (22.-23. oldal)
   14. 2022.évi beszámoló (24. – 35. oldal)
   15.  MTVA 2022. évi költségvetési kiadások – Teljesítés összefoglaló (28. – 35. oldal)
   16. MTVA 2024 – Pénzügyi összkép (35. – 41. oldal)
   17.MTVA 2024. évi beszámoló – Szöveges vezetői összefoglaló (38.- 42. old.)
   18. Finanszírozási modell: a közmédia nem piaci szereplő (43. oldal)
   19. Mi történt 2017-ben? – A hosszú lejáratú hitelek átvállalása (44. – 45. oldal)
   20. Mi az az „elkészült műsortartalék”? (45. – 49. oldal)
   21. MTVA eredménytrend 2010–2024 között (50. – 54. oldal)
   22. MTVA – bértábla (vezetők és beosztottak) (55. – 58. oldal)

A Válságok a közmédiában és a problémák megoldásának halogatása bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Először egy kérdés: Tudja-e Ön Miniszterelnök Úr, hogy milyen erkölcsi, etikai, hangulati, boldogsági, egészségi, pszichés állapotban van Magyarország?
Szerintem fogalma nincs. Ön sajnos emberi szűrőkön keresztül (Rogán Antal, Orbán Balázs a Kentaur, valamint Gulyás Gergelyen, ő az, aki dolgozik is, meg a hivatásos besúgókon keresztül kapja az információkat, ezért a „szűrők” véleményét ismeri, a valóságot nem.)

Másodszor: szeretnék néhány dolgot tisztázni.
Valamikor rádiós újságíró voltam (Magyar Rádió), majd (a Közgáz Egyetem után) vezetési, szervezési és kommunikációs szakértő is lettem, most egy vénember vagyok.
Keresztény, konzervatív, rendszerető, magyar emberként teli gondolatokkal, ötletekkel, jobbító szándékú javaslatokkal. Ebben és a 2. írásomban az állam, az ország vezetésének gondjairól írok. Egyáltalán nem lebecsülve az eredményeket.
Fontos!
A parlamenti választásokon soha nem szavaznék arra a formációra, amelyik pár ezer hőbörgő, lefizetett ember követelésére a hatalomért, zsoldért hazánk elárulását és a szolgaságot is vállalja rabszolgaságba hajtva a magyarokat.

A rendszerváltoztatáskor MDF-szavazó voltam. Miután a Fidesz – „saját képére és hasonlatosságára” – „megtisztította” a politikai pártpalettát, lenyelte a KDNP-t, az MDF-et, a Kisgazdákat (hogy csak az ismertebb politikai erőket említsem), és mindent elkövetett Csurka István és pártja a MIÉP likvidálása érdekében. Ezt most megpróbálják eliminálni, semmissé tenni. Csurka 2012. febr. 4-én meghalt, pártja pedig hosszú agonizálás után 2021. július 27-ig tartotta magát, de ezen a napon megszűnt. Ezután számomra nem volt hiteles kormányerő.
Később, 1998-tól, inkább a kommunisták ellen szavazva – jobb híján – a Fideszt választottam. Utoljára 2022-ben tettem ezt. Mivel a Fideszhez, különösen Orbán Viktorhoz nem jutnak el („hála” Rogán elvtársnak? meg beidomított embereinek – gondolom…) a kritikai megjegyzések, így még nem tudom mit tegyek 2026-ban. Hogy miért? Erről szól ez az írás.

2025. április 27-én Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott Hont András publicistának. Orbán egy kérdésre válaszolva ezt mondta:
„Szerintem egy miniszterelnök személyisége meghatározza, hogy milyen egy kormánynak a működési rendje. Nálam rendetlenség nincs. Sokfajta hiba történhet, de egy dolog nem fordulhat elő, hogy kupleráj, rendetlenség, fejetlenség, belső hadakozás vagy lökdösődés van. Azt én nem fogadom el, mert úgy nem lehet dolgoznI.

Kupleráj, rendetlenség, fejetlenség és kétévenkénti teljesen fölösleges változások a minisztériumok feladataiban, szervezeteiben, avagy Orbán Viktor (?) szervezési, központosítási tévedése,
Először tekintsük át a minisztériumok szervezeteinek alakulását, de csak az utóbbi időben.

• • Orbán 2010-ben megszüntette az egészségügyi tárcát, államtitkársággá fokozta le. De az oktatásügy is mostoha gyerek lett. Orbán számára sem az egészségügy, sem az oktatásügy már 15 év nem fontos!
  • 2010-ben jött létre Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) néven, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Önkormányzati Minisztérium sportpolitikáért felelős részlegének összevonásával. (Ezek mind megszűntek.)
    Első minisztere Réthelyi Miklós volt.
    A szubszidiaritás – a kifejezést magyarra a kisegítés elveként szokás fordítani – azt jelenti, hogy amely feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni.
    Orbán egyik mániájává vált a központosítás!
  • 2012. május 14-én Balog Zoltán váltotta Réthelyit (a minisztérium ekkor vette fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevet), egyúttal a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja is átkerült ehhez a tárcához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. Érdemes néhány mondatot szentelni Balog püspök úr karrierjének alakulására.
    Balog Zoltán református püspök, Fidesz-tag. 1990-től 1993-ig a Fidesz országgyűlési frakciója szakértője volt. 1983-tól 1987-ig Maglódon és öt szórványközségben szolgált lelkészként. Ezután két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 2020. november 5-én a Dunamelléki református egyházkerület püspökévé választották. 2006-tól 2010-ig a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság elnöke volt. 2009-től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. És még sorolhatnám tovább vállalt funkcióit, tisztségeit. Én teszem hozzá: Orbán egyik kedvence.
  • Harmadik, egyben utolsó minisztere 2018. május 18. és 2022. május 24. között Kásler Miklós onkológus professzor volt, aki és ami (a központosítás) az utóbbi 35 év legnagyobb Orbán-tévedése volt, hiszen a minisztérium 14 felsorolt feladatával és a 10 államtitkársággal Kásler Miklós semmit nem tudott kezdeni, ugyanis onkológus professzor és nem menedzser. Pótcselekvései sokba került az adófizetőknek.
    Kásler az Egészségügyért Felelős Államtitkárság élére azt a mind szakmai, mind pedig társadalmi körökből ismeretlen dr. Horváth Ildikó államtitkárt nevezte ki, aki az egyre rosszabb helyzetbe kerülő egészségügy lecsúszását képtelen volt megállítani, koncepció, stratégia, emberi erőforrás hiányában.
    Kásler és a Fidesz legnagyobb kormányzati tévedése a Kultúráért Felelős Államtitkárság élén Fekete Péter kulturális államtitkár volt, aki katasztrofális teljesítményt nyújtott. Köze nem volt a kultúrához, ráadásul műveltségbeli hiányosságaival és a tömegkultúra alsó részének erőltetésével riasztotta a kultúra hazai embereit, és a potenciális kultúrafogyasztókat is.

Kásler kinevezése, valamint a „Góliát” (vízfej) minisztérium harmatgyenge személyi állománnyal való feltöltése mellett a minisztérium alakítása után Orbán eddigi legnagyobb strukturális tévedése 2022-ben történt. Az Emmi megszűnt: a közoktatáshoz, az egészségügyhöz és a szociálpolitikához kapcsolódó feladatait cipőkanállal a Belügyminisztériumhoz erőszakolta, gyömöszölte be, a felsőoktatás és a kulturális ügyek pedig az újonnan létrejövő Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz kerültek. A sportügyekért felelős államtitkárság a hadügyminisztériumhoz került át.

Alkalmatlan miniszterek, alkatlan személyi állomány
Mint kiderült nemcsak Csák János, hanem a belügyminiszter Pintér Sándor is alkalmatlan ilyen felduzzasztott szervezet irányítására. Pintér egy egyszerű rendőr, de komoly gazdasági érdekeltségeiből (kórházak biztonsági szolgálatai) komoly bevételre tesz szert és nagy titkok tudója…ezt beszélik, ezért ő mindent is csinálhat… Orbán jóváhagyásával.
Csák János makogásai, szereptévesztő megnyilvánulásai („énekművészi” teljesítménye), Pintér Sándor menekülése a közélettől, „hárításai”, másodrendű állampolgároknak, szinte lenézve a magyarokat (levelet írtam neki, egy huszadrangú beosztott válaszolt, persze semmitmondó közhelyeket). Pintér háttérben maradása és Rétvári Bence mindenhez értő megszólalásai…stb. erre ékes bizonyíték. Szégyen. Az ország többet érdemelne.

Hankó Balázs
Az 1978-as születésű Hankó szakgyógyszerész, egészségügyi szakmenedzser, egyetemi tanár, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára (2022-2024), majd minisztere (2024-től). Elolvastam az életrajzát, végzése után a Semmelweis Egyetem és talán az ottani „nagyfőnöke”? egyengették karrierjét, egészen miniszteri kinevezéséig. Kerestem az életrajzában a kultúrához bármi fajta kötődését, iciri-piciri kapcsolatát. Nincs.
Kérdéseim:
Mit keres egy szakgyógyszerész a kulturális tárca élén? Tudom, hülye a kérdés, hiszen volt már cirkuszigazgató, dalospacsirta, most mért ne lehetne a gyógyszerész? Majd kikever valamit, nemzetünk épülésére, kultúrájának továbbadására, megőrzésére???
Orbán ezt is REND-nek nevezi?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf
A miniszter úrnak nem tetszik véletlenül nagyképűnek, az adófizetők pénzét szórónak, beképzeltnek, pofátlannak, hatalommániásnak, maffiafőnöknek lenni??? Ez utóbbi az Ön egyáltalán nem kedves és tehetségtelen feleségére vonatkozik.

A 2022-ben beterjesztett szokatlan kormánylistán az üzleti élet Orbán által jelesnek tartott, vagy valaki által javasolt bennfentesre bízta a honvédelmi tárcát, Szalay-Bobrovniczky Kristófra.
Csak az a baj, hogy ez az úr sem ért a honvédelemhez. Pénze viszont van. Ez elég egy miniszterséghez???
De valamivel tompítani kellett a kinevezése utáni kérdésözönt, Orbán gyorsan megtette a Szalay feleségét Szentkirályi Alexandrát kormányszóvivőnek.
Kár! A néni sok mindenhez nem ért, közöttük a szép magyar beszédhez nagyon nem. Ráadásul azt hitte, hogy egy-egy kormányinfó az egyben divatbemutató is. Hatalmas „függönyökben” lépett színpadra, ezért az újságírók nem a szavait figyelték, hanem az öltözetét.

Szalay-Bobrovniczky miniszternek volt/van? repülőgépgyára, kaszinói voltak/vannak?, oroszokkal üzletelve gyártott vasúti kocsikat Egyiptomnak, a felesége a volt kormányszóvivő, ő maga pedig most a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egyik leggazdagabb tagja az Orbán-kormánynak, még úgy is, hogy a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint néhány hónap alatt elköltött valamire 380 millió forintot. És még nem is beszéltem a cseh gyárából az ukránoknak titokban szállított L39 NG típusú repülőkről???
A legutóbbi kézigránátos baleset miatt ki vállalta a felelősséget? Ilyenkor a miniszternek nem kellene lemondani? Vagy ennyire kell a pénz a NER lovagoknak Miniszterelnök úr???
Itt is REND van?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt a kormányhoz közelálló Századvég alelnöke, volt londoni nagykövet, üzlettársa és barátja a miniszterelnök titkos tanácsadójának, Habony Árpádnak. Ja!

Honvédelmi miniszterként első intézkedései között megsorozta a honvédség vezérkari állományát. A Válasz Online információi szerint legalább 110 magas rangú katonát rúgott ki, amit a Fidesz választási helyszíneként is szolgáló Bálnában közölt velük. A miniszter azt is Facebook-videóban magyarázta el, hogy miért küldi el a 45 év felettieket: „A haderőfejlesztés során új, nagyon modern digitális eszközök érkeznek a haderőbe, ezeknek az üzemeltetéséhez modern, szakképesítéssel rendelkező, nemzetközi tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő tisztekre, altisztekre van szükség.”
A miniszter Facebook-oldaláról derül ki az is, hogy rengeteg harcászati eszközt szereztek be az elmúlt időkben. Hogy mennyiért, azt nem tudni, titkos adat. Mint ahogy azt sem lehet tudni, mennyit fizetett ki a magyar állam az L39 NG típusú repülőre, amiből tizenkettőt vett a kormány, de a szerződés részleteit 30 évre titkosították. Miért? Oka van nekije, íme:
A repülőt Csehországban gyártja az Aero Vodochody nevű cég, amelynek 80 százalékát Szalay-Bobrovniczky Kristóf vállalkozása vette meg még 2021-ben.
Közpénzből gazdagodik az ügyes miniszter?
Ez is a REND-hez tartozik?

Miniszterelnök úr!
Ez Önnek a REND? És még a felénél sem tartok. De nem folytatom a minisztériumokban uralkodó állapotok elemzését, mert kardjába dől és gyorsan lemond…

Az Ön egyik friss kegyeltje
Kezdjük a jelennel. Ön ezt mondta abban a 2025. április 27-i interjúban:
„Kétfajta miniszter van egy kormányban: vannak a szakminiszterek, portóliójuk van, és vannak – nevezzük úgy, hogy erősemberek – funkcionális miniszterek, akik igazából a hatalomgyakorlásban segítik a miniszterelnököt. Ebből kettő van miniszteri rangban, Rogán Antal és Gulyás Gergely, a harmadik pedig egy Kentaur, Orbán Balázs.”

A miniszterelnök valószínű nagyon sokat tud Orbán Balázsról, olyanokat is, amit mi egyszerű halandók, magyar állampolgárok nem látunk, nem érzékelünk. Ugyanis a kentaurok (görögül Κένταυρος) félig ember, félig ló alakú lények a görög mitológiában. A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok.
Miniszterelnök Úr! Már előre látom, hogy mi lesz az Alaptörvény 16-ik módosításában. Csak és kizárólag Orbán Balázsnak lehet tökrészegre inni magát és csak neki szabad majd „alaptörvényileg” szűzeket rabolni. Mivel ezek nem lesznek rossz hatással gyermekeink fejlődésére, de a meztelen férfi és női testek látvány igen.
Orbán Balázs egyik stratégiai elképzelése sem „futott be”, mert az úr tehetségtelen. De próbálkozik, Ön pedig hisz neki. Gondoljon csak az O1G-re… Ugye, ugye… Nem lehetne inkább ezt a Kentaurt visszaküldeni a lovak közé.
Mi nagyon örülnénk neki!!!
A Miniszterelnök úrnak nem tetszik egy picit farizeusnak, álságosnak lenni?
Ön azt mondta, hogy az eddigi kormányok közül a legkevesebb személycsere nálunk volt. Nem igaz. Hosszú lenne a levezetés, ezért mellőzöm, kérésre szívesen leírom.

De ha visszamegyünk egy kicsit az időben, akkor igencsak figyelemreméltó és jellemző dolgokat találunk:

1. Urizál a Fidesz, részletek itt: https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_2014_12/?query=TEXT%3D%28Rog%C3%A1n+Antal+%C3%A9rt%C3%A9kes+kar%C3%B3r%C3%A1ja%29&pg=2&layout=s
   2. Kósa Lajos, Halász János, és felesége és fia: Új Zéland-i túra, egy Rolling Stones koncert miatt
   3. Szíjártó Péter és felesége Dunakeszin vásárolt egy 167 milliós villát
   4. Rogán Antal és Lázár János imádja a drága órákat. ROLEX BUBBLBECK (2,5 millió forint/darab)
   5. Még egy kis csemege: Rogán Antal az akkor általa vezetett V. kerületi önkormányzat egy 212 négyzetméteres, Károly körúti üzlethelyiséget 54,2 millióért – négyzetméterenként 247 ezer forintért – adott el 2011-ben egy vállalkozásnak, amely Pápa Marianne-nak, Portik Tamás élettársának érdekeltségébe tartozott. Portikot Prisztás József vállalkozó meggyilkolása miatt felbujtóként első fokon 11 évre ítélték. A lapnak nyilatkozó ingatlanpiaci szakértő szerint az ilyen üzletek reális ára 600 ezer forint körüli, így az ingatlan 127 millióba is kerülhetett volna. Rogán pedig közölte, nem lát kivetnivalót az ügyletben, bár 2012 végén vizsgálatot folytatott le. Törvénytelenségre nem derült fény, de bizalomvesztés miatt kezdeményezte a jegyző felmentését!!!
   Ez az ember az Ön egyik bizalmi embere???A Fidesz meg is találta a bűnbakot. Frakciójuk szerint a Gyurcsány-kormányok idején a titkosszolgálatokat akár az alvilággal karöltve is politikai célokra használták, és Portikot fideszes politikusok lejáratására akarták használni. Szerintük „ma ugyanazok és ugyanazokkal a módszerekkel próbálkoznak”. Ja, hogy ezért nem indult eljárás a 2006-os hazaárulása miatt Gyurcsány elvtárs ellen??? Ügyes!!!

A NER-lovagok hirtelen gazdagodása
Ezek voltak azok az események, amelyekre a kormányfő nem reagált, nem tiltott, nem szabott gátat… nem kérdezte honnan? Legalábbis nem tudunk róla. De REND van a kormányban. Ő mondta, akkor…
Hanem maga is részt vett a „Buliban” – az alábbi kép szerint – Orbán Viktor hatvanpusztai birtoka 2022-ben.
A birtok a 19. században József Nádoré, aki juhtenyésztésre használta a területet. A birtok hivatalosan Orbán Győzőé, Orbán Viktor édesapjáé. Az idősebb Orbán közbeszerzésekre rendszeresen építőipari alapanyagot szállító bányáiból többmilliárdos jövedelemre tett szert a 2010-es kormányváltás óta.
Én 100 év alatt sem tudnák ilyen  birtokot „összehozni”!

Félreértés ne legyen: nem vagyok sem irigy, sem bunkó, sem szűkmarkú, se kicsinyes, garasoskodó, zsugori, fukar, fösvény, sóher, önző, skót, smucig, kapzsi, anyagias, sem féltékeny, egoista, dühös, irigységgel teli, rosszindulatú, sóvár, keserű…
De! Polgári Magyarországot, jólétet, nyugalmat és nem állandó harcot szeretnék.
Egy hibám van: szeretem az igazságot.
A kép Orbán Viktor hatvanpusztai birtokáról készült:

NER-lovagok jelentése:
A NER a Nemzeti Együttműködés Rendszere kifejezés rövidítése. A 2010-es országgyűlési választásokat elsöprő többséggel a Fidesz-KDNP nyerte. Orbán Viktor miniszterelnök ezt követően jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, aminek fő üzenete az, hogy “mától a magyar emberek érdeke az első”.
Orbán elképzelése furcsán valósult meg: A NER a Fideszhez köthető gazdasági elit; a Fidesz kormányzása idején sikeressé váló és meggazdagodó vállalkozók gyűjtőneve. Végül is ők is magyarok…

https://index.hu/gazdasag/2017/11/30/tobb_ezer_ner-lovag_szerzett_szazmilliokat_i._resz/
„Az elmúlt hét évben akadt egy kör Magyarországon, nevezzük őket a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) után NER-lovagoknak, akik elképesztően gyors ütemben gazdagodtak meg. Bár vannak emblematikus nevek – Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Tiborcz István, Szivek Norbert, Matolcsy Ádám, Száraz István –, írásunk nem feltétlenül csak a legismertebb szereplőkről szól, hanem arról a pár száz fős, családtagokkal együtt inkább pár ezer fős vagyonos rétegről, amelynek tagjai szinte a semmiből indultak, de mára több százmilliós vagyon felett diszponálnak. Egy részük nem annyira látható, átlagos életet él, de a legvagyonosabbak elég látványosan költekeznek.”

Elemi részecskék összetartozása, azonos viselkedése, a fraktálok és a TEREMTÉS
Részlet az Orbánnal készült 2025. április 27-én készült interjújából:
„A stabilitásuk, a NER -lovagok ismertsége nem nekem köszönhető.”  Azt nem tette hozzá, hogy a hirtelen gazdagodásuk sem. Ugye Ön teljesen hülyének nézi a választópolgárokat?

Ezek szerint Önnek semmi köze nincs a családjának, baráti körének, haveri körének, legközelebbi (az értékes karórákat, a telkeket, a nagyon villákat…stb.) nagyon szerető közvetlen kollégáinak ezirányú mániáihoz és  hirtelen milliárdossá válásához? És persze Ön is, amikor Balog Zoltán püspök úr keze által megkeresztelkedett, akkor a Jóistentől ajándékba kapta a hatvanpusztai birtokot???
Felkeresem én is Balog püspök urat. Bár egyszer már bejelentkeztem hozzá, de elfelejtett visszaírni, visszahívni.

Még egy példa Szolnokról. Az unokaöcsém szobafestő és mázoló volt, de kitanulta a víz és gázszerelést is. Mindent vállalt, hogy valahogy meg tudjon élni!!! Éjjel viszont Szalay Ferivel (fideszes polgármester volt, csak a nép leváltotta, mert túl sokat lopott) ment éjt-nappallá téve a Fidesz-plakátokat ragasztani. Miniszterelnök Úr! Szegényen halt meg hátrahagyva a feleségét és két gyerekét. Panelben él az özvegy. Szalay Feri elfeledkezett róla… No comment.

Most egy kis tudomány, de csak ezért, hogy Ön a tudomány szerint is hazudik.

„1915-ben Albert Einstein, Borisz Podolszkij és Nathan Rosen felvetette, hogy ha két elemi részecske valaha összetartozott, szétválásuk után azonos módon viselkednek, azaz a két elem között láthatatlan (egyidejű, azonnali) kapcsolat marad fenn. Ezt az elméletet később módosították.
 (Fabó Edit: Rész és egész c. tanulmány a Kommentár c. lap 2024/4. számból 33. old.)

Igen, arra az időszakra gondolok, amikor Ön/Önök szélsőliberálisok voltak.
Aztán a 20. században a fraktálok térhódítása hozott új perdületet, ám ezúttal nemcsak a tudományban, hanem a művészetben is. Ugyanis a fraktáloknak van egy jellegzetes tulajdonságuk, miszerint a részek hasonlítanak az egészhez, mégpedig a teljes alakzatra, azaz nem ugyanolyanok, hanem – mivel rendszeren belüliek önhasonlóak.
A felfedezés új távlatokat nyitott, és egyúttal emlékeztet arra fordulatra, , ami nem más mint a bibliai Teremtés kinyilatkoztatása, miszerint „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra” (TER 1,26), közkeletűbb változatban : Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Ez pedig alátámasztja Bertalanffy állítását, ami szerint a megismerés végső állomása Isten”
(Fabó Edit: Rész és egész c. tanulmány a Kommentárc. lap 2024/4. számból 33. old.)

1. Az Orbán által kiválogatott emberek „önazonosak”, vagyis saját képére és hasonlatosságára
2. A liberális Orbánéknak nagyon nem volt ínyükre a vallás, gúnyolták, alázták, majd amikor rájöttek, hogy üres maradt a konzervatív, jobboldali, keresztény politikai tér, akkor váltottak egy éleset, a KDNP vallásossága eltörpült az önökéhez képest. Ez, ha jól számolom, akkor harmadik éles kanyar a Fidesz életében. A negyedikről majd a következő részben írok, ha érdekli?
   Részlet az Országgyűlés parlamenti jegyzőkönyvéből: 1994. március 7. hétfő, tavaszi ülésszak 9. nap (366.) Napirend előtt DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
   „…Ma a Parlamentben nem a baloldal ül; létezik a Szabad Demokraták Szövetsége, a FIDESZ, mint liberális párt, és létezik egy parlamenti frakcióval bíró baloldali parlamenti párt. A FIDESZ nem az…” (Derültség.)

„Csuhások! Térdre, imához!”
Vajon Orbán Viktorban nem merült fel az állam és az egyház szétválasztásának, egyébként a XIX. – XX. század elejének kérdéskörében? Latinul: saecularizatio, magyarul szekularizáció.

John Locke angol filozófustól származik a szó, de már Szent Ágoston is foglakozott a témával. Szerinte a kozmosz egyik területe vagy dimenziója a szent, a másik a világi.

Talán azért nem merült fel benne, vagy inkább nem akart még rá sem gondolni, mert Orbán rájött, hogy egyik, a hatalma megerősítését szolgáló – megkésett, későn felismert – politikai eszköze a vallás. Emlékezzünk csak tisztelt olvasóim.

Antall József jobboldali kormánya, illetve a koalíciós tag KDNP kapott hecckampányt az akkor még kevéssé egyházbarát Fiatal Demokraták Szövetségétől is, melynek akkori frakcióvezetőjének, Orbán Viktornak tulajdonítják a „Csuhások! Térdre, imához!” bekiabálást a parlamenti ülésteremben. De a parlamenti jegyzőkönyvek szerint már Kövér kiabálta bele az MDF-es Bogdán Emil beszédébe 1991 júniusában, hogy „Próbanáci!” A Fidesz 2000-ig tagja volt a Liberális Internacionálénak! Miért? Hátha „rákap” mégis a bunkó magyar nép a liberalizmusra?!

„VALLÁS” hol késel az éji homályban?

Orbán: „A keresztlevelemben a Mihály név is szerepel. Személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő, keresztény ember vagyok. De volt az életemnek egy pillanata, amikor úgy éreztem, hogy ami elmaradt, azt be kell pótolni, helyére kell tenni. A dolgoknak a helyükre kell kerülniük.” – olvasható az interjúkötetben.
Hiteltelen Ön Orbán Úr! Talán csak nem együtt történt a keresztelés a köztudottan kommunista Siklósi Beatrix elvtársnővel? Aki, ha jól tudom, akkor 60 éves korában lett első áldozó?!

2005. május 5.
Tíz évvel korábban, frissen, kétharmados mandátumtöbbséggel felvértezve új alkotmányt írattatott, amelyben egyértelmű utalást tett a kereszténységre. – Büszkék vagyunk arra, hogy királyunk, I. Szent István 1000 évvel ezelőtt megalapította a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette – olvasható a preambulumban.

Iványi Gábor politikai trükknek nevezi a Süddeutsche Zeitungban a keresztény Nyugat védelméről szóló beszédét. Számára Orbán olyan apának tűnik, aki otthon veri a gyerekeit, majd nyilvánosan kiáll a gyerekek jogaiért.

Ha elüti a villamos…
Minden ugyanúgy menne tovább, mint velem – mondta Orbán, a Hont András-interjúban.

Semmi nem menne ugyanúgy Miniszterelnök úr!
Ön nagyon rosszul ismeri a munkatársait. És nagyon rossz emberismerő. Elkezdődne az ország és a pozíciók szétcincálása. Ez a „központosítás” és az egyszemélyi döntés tankönyvi következménye.
Száz részre szakadna az ország, elsőként a NER-lovagok vennék meg bagóért a parasztgazdálkodók földjeit, iszonyú hajsza indulna meg a jól jövedelmező állami cégekért.
Példát akar? Íme: a kiskereskedelmi láncolatokat „berendelte” az Ön új liblingje, ez a tehetségtelen Nagy Mártonka (Szolnokon egy gimnáziumba játunk, de ezt inkább letagadom).
Történt valami? 60 %-os ár-réssel kereskedtek. Két oka van:

1. Soha senki nem ellenőrizte az állam részéről (NAGY MÁRTON!!!) az árképzésüket!!! (Vajon mennyit kapott a 60 %-os árrésből Nagy Márton?
2. Az Önök a háborúra (gáz árra) fogták az áremeléseket. Ez a hír is igaz!!! De későn ébredtek fel, mert Öntől az egyszemélyi döntés későn jött, hisz nemzetközi ügyekkel volt elfoglalva.

Ki dönt ma?

Ugye eddig és ma is Ön dönt a sportvezetőkről, a tudományos kitüntetésekről, az irodalmi díjakról, támogatásokról, az írott és digitális média embereiről, az Operaház főigazgatójáról (mert együtt pezsgőztek december 31-én az Operahát tetején), államtitkárokról, helyettes államtitkárokról, MNB elnökről, minisztériumi főosztályvezetőkről, Vidnyászky újabb pénzes munkájáról,
Merkely „25-ik”állásáról, és hosszan sorolhatnám a kivételezetteket, pl. Szánthó Miklóst Ön kormányzati szerepkörbe helyezte, hiszen a magyar kormány nevében tárgyalt az USA-ban és aláírt a kormány nevében?!!!!Mennyiért is?
6 milliárdot kap ez a szegény szerencsétlen ember a százaz kenyérre, de nem az Alapjogokért Központ kapja, mert ilyen cég nincs!!! Hanem a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. nevű cég, de már évek óta, ami Szánthó Miklós magántulajdona.
Mire is? Rendezvényszervezésre, továbbá a nonprofit cég közel félmilliárdot kért idén az állami szuverenitást érintő döntések elemzésére, a médiajelenlét erősítésére kért összeg pedig több évben is megközelítette vagy elérte az egymilliárd forintot.
Kinek osztják szét? Ön mennyit kap Miniszterelnök Úr! Nyugodtan jelentsen fel! Vállalom. Én hosszú évekig bíztam Önben, de Ön csalt meg, és csúnyán átvágta az egész magyar népet!!!
A következő részben folytatom!
Egyébként ha ez így működik, hogy egy magáncég „kér” a kormánytól, az meg annyira önzetlen hogy ad neki?
Miniszterelnök Úr,
Felhívom szíves figyelmét, hogy a minisztériumok tele vannak ingyenélőkkel, Dunát lehet rekeszteni az államtitkárokkal, a helyettes államtitkárokról, a minisztériumi főosztályvezetőkkel!
Tisztelettel kérdezem, ők mi a francot csinálnak az év 365 napján, ahogy olvasom hatalmas fizetésekért? Vagy ez is az által preferált RENDHEZ tartozik???

Dénes Gábor István

A Orbán Viktor RENDJE vagy KUPLERÁJA? 1. rész bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Réges régen, amikor még a Magyar Rádió mikrofonja előtti megszólaláshoz kötelező volt a mikrofonengedély megszerzése, az is kötelező volt, hogy a leendő rádiósok beszédtechnikai kurzuson, tanfolyamon vegyenek részt. Montágh Imre mellett Fischer Sándor, nekünk akkor Sanyi bácsi, is tanított bennünket. Montágh Imrénél kezdtem, de egy idő után áthelyeztek Sanyi bácsihoz. (Montágh a nehezebb esetekkel foglalkozott.)
Élmény volt vele egy óra. Hogy mit jelentett számára a beszéd, s mit igyekezett átadni tanítványainak, idézek egy részletet Fischer Sándor: A beszéd művészete című, 1966-ban megjelent könyvéből:
„Az élőszóbeli, művészi előadás, az emberi hang és beszéd a leírtszöveg minden szépségét képes megeleveníteni; a beszéd színei, finom árnyalatai, sokrétű ritmusmegoldásai a szöveg minden gazdagságát feltárhatják. Az emberi hangok lelki visszhangjával a holt betűk nehezen versenyezhetnek. A színikritikusként is kitűnő Bajza József írja: ,,…az életnek szellemibb és bensőbb eleme a beszédnél semmi nincs”. Az emberi gége a legnemesebb hangszer, az emberi hang és beszéd a legszebb muzsika, s valójában hatalom.”

Artikulációs bázis
Sanyi bácsinak voltak – akkor úgy gondoltuk, mondtuk is, hogy – mániái. Ma már tudom, hogy ez nem mánia volt, hanem fontos, sőt a legfontosabb alkotóelemei az érthető beszédnek.
Artikulációs bázis! – édes fiam, tessék igénybe venni, amid van. Nem volt olyan óra, hogy ne figyelmeztetett volna szinte mindenkit. Bevallom, az elején fogalmam sem volt, mi az az artikulációs bázis. Kinyögtem: Nem tudom, mi az!
Aha, szóval így jutottál el eddig és hozzám?! – dohogott kedvesen. És akkor vette kezdetét a lelkes, érzelmekkel teli szóáradat a levegő útjáról a tüdőből a légcsövön át az ajkakig és a kimondott szavakig. Megmutatta, illusztrálta, együtt csináltuk azt, ami rossz, és együtt, ami jó „levegőút” volt. Ilyenkor elragadta a hév, elemében volt, nem volt fáradt vagy unott, mindig lelkesen javított.

Beszéd vagy/és élet?
Nem elmondta, hanem elmesélte és minden alkalommal bemutatta, átélte, hogy a beszédet több szervünk együttes és egybehangolt, összehangolt működése hozza létre.
Ez az „együttműködés” meghatározza a beszéd technikájának kialakítását; érthetővé teszi azt a sok munkát, fáradtsággal járó gyakorlást, amelyet el kell végeznünk a szép és helyes beszéd kifejlesztésére. Munkánkat megnehezíti, hogy beszédszerveink többségének (pl. a tüdő, a rekeszizom, a nyelv stb.) a beszéd létrehozása csak a másodlagos funkciója; elsődleges az élet fenntartása, a szervezet ismétlődő és megfelelő mennyiségű oxigénnel való ellátása. Erre a (nevezzük) lételemre kellett/kell ráépíteni a saját hangunkat, ha szükséges, kifejezni érzelmeinket, a felolvasott, elmondott anyag tartalmát értelmezni, hangsúlyokkal, színekkel, nyomatékokkal ellátni, rendet teremteni a kaotikusnak tűnő hangözönben, meghallani a lényeget a természet kaotikusnak tűnő hangerdejében. A létezés, a jelenlevés, az élet csodájának örömét osztják meg a trillázó madárkák, a búgó galambok vagy a csaholó kutyák.

A levegő útja
A némalégzés és a beszédlégzés között az a különbség, hogy néma légzésnél a szervezet a gázcserén kívül (belégzés, kilégzés, nyugalmi állapot) nem végez más munkát (pl.: beszéd, ének, köhögés, hasprés stb.).
Az ún. beszédlégzésnél azonban minden megváltozik.
A tüdőbe szívott levegő a rekeszizmok segítségével a hörgőkön, a főhörgőn keresztül jut a légcsőbe, majd a gégefőbe, mégpedig sok-sok izom segítségével (a bordaközti izom, egyenes hasizom, ferde hasizom, haránt hasizom). Az agytörzs — közelebbről a nyúltvelő és a híd — légzőközpontjainak munkáját még egyéb reflexes idegpályák is támogatják.

Beszédlégzés
Gyakorlati tapasztalatunk azt mutatja, hogy már a legegyszerűbb, úgymond köznapi, indulatmentes beszéd is nagy változást idéz elő a légzés egész menetében.

Mindennapi beszédünk – tudatos megfigyelés nélkül is — nagyon gyakran rádöbbent bennünket egy-egy légszomjra, kapkodó levegővételre, ziháló légzésmódra.
Ekkor még a legkülönbözőbb izommunkákról, a gégéről (gégefedő, pajzsporc, álhangszalag, Morgagni-féle tasak, hangajak, légcső), a garatról, a szájüregről, az ajkak szerepéről, a fogazatról, a nyelvről, az orr-ról, az orrüregről, a testtartásról, a testalkatról, az izom-támaszról, a hasprésről stb. és a különböző hangindításokról… még nem is beszéltünk.
Pedig mindegyik nagyon fontos a beszédhangok „előállításakor”.
De a hangmagasságról, hangerőről, a hangszínről, azoknak a felolvasott szöveghez megfelelő kiválasztásáról sem volt még szó. Valamint arról, hogy a levegő felhasználásának technikája a legfontosabb „levegő-gazdálkodási”, „tartalékolási” kérdés.
A hang minőségét (csipogó, éles, rikácsoló, kiabáló, iskolás, átbeszélő, selypítő, susogó, csacsogó, tudatosan mélyített, erotikus, azaz „csinált”… stb.), szépségét, selymességét, finomságát, plaszticitását külön kell hangsúlyoznunk, felkiáltójelekkel ellátnunk, tudniillik ezek a beszéd alapjaihoz tartoznak, pontosabban alap-adottságok kellenének hogy legyenek. Sajnos ma a hivatásos beszélőknél sem azok. Kivéve a régi nagyokat.
Amikor például Kertész Zsuzsa, Szalóczy Pál, Korbuly Péter, Tamási Eszter, Kudlik Júlia, Vadász Ági, Ulbrich András megszólalt és hála Istennek többen még ma is megszólalnak, akkor arra oda kellett/kell figyelni, mert szép, kiművelt, egyéni hangon tudnak számunkra hangélményt és tartalmat nyújtani.

Bízom benne, hogy sikerült valamelyest érzékeltetnem, hogy a beszéd – túl a technikai megvalósításon – hivatás, elköteleződés, minőség, szépség, az érzelmek, az ismeretek, a szándék, a „rész” és az „egész” kifejezésének eszköze. Élethosszig tartó tanulás, gyakorlás, művészet és tudomány egyszerre.
Ja, és ezt az egészet együtt úgy hívjuk, hogy artikulációs bázis.

Nem mindenki alkalmas!
Nem hiszem, hogy költői a kérdés, hogy a leírtak után a kedves olvasó sem gondolja, hogy mindenki alkalmas hivatásos beszélőnek, bemondónak, műsorvezetőnek, riporternek!? Pedig képzelik, sőt, sajnos csinálják.
A legfontosabbak, a hangi adottságok mellett a hivatásszerűen beszélőnek kötelező tájékozottnak, képzettnek, műveltnek, sokoldalúnak, intelligensnek lennie és nem árt, ha jó ízléssel, esztétikai érzékkel is rendelkezik. Az sem, ha az idegen nyelvekkel sincs rossz viszonyban.

Botox és hatásai
A botulinumtoxin (botox) nevű anyag a Clostridium botulinum anaerob baktérium és rokon fajai által termelt exotoxin. Különböző (leggyakrabban veleszületett) spasztikus izomelváltozások miatti mozgászavarokban használták legelőször a botoxot az izmokba juttatva, és igen nagy dózisban.

Jóval később kezdődött az esztétikai sebészeti célú felhasználása. Újabban a LIP FLIP nevű ajakfeltöltés a hóbort.
Amennyiben megbontjuk a természet által kialakított rendet, rendszert, működési mechanizmust, akkor igen jelentősen megváltozik nemcsak az arc, hanem a beszéd is, hiszen a botox hatására az orbiculus oris (száj körüli izom) ellazul, és a felső ajak enyhén megemelkedik. De bárhol, ebben a „bázisban” megsértünk, kiveszünk, betoldunk, átalakítunk valamit, akkor visszafordíthatatlan károkat okozunk a beszédben, a szavak, a magánhangzók és mássalhangzók megformálásában.

Az M1 híradóiban az egyik ifjú hölgyet a csatorna vezetése műsorvezetőként és alámondó bemondóként is erőlteti.
Jakab Cintiáról van szó, akinek az ajkain végrehajtott botox-kezelés következtében képtelen a „zöngételen” magyar beszédre. Úgy szoktuk ezt mondani, hogy „piszkos” (nem tiszta) a beszéde.

Felduzzasztott ajkai ezt lehetetlenné teszik, bepiszkítják a szavakat, mondatokat.
Számtalan, amúgy is meglévő és súlyos beszédhibái felerősödtek. Nem ismeri például a hangsúlyokat, hadar, majd ráadásul „színművészetileg” mórikálja magát.
A vérvörösre színezett ajkú hölgy próbálja megrágni a magyar szavakat, de mivel nem igazán sikerül neki, inkább lenyeli, minthogy kiköpje. (Ha valami nem világos szívesen elmagyarázom egy külön cikkben.)

Az artikulációs bázist a természet (genetika, a fogamzásnál a petesejt és a hímivarsejtek kémiai, fizikai állapota, érettsége, a transzgenerációs hatás és még sokezer feltétel stb.) tette olyanná, amilyen. Lehet rajta korrigálni, finomítani, de sem botox-szal, sem más kémiai, biológiai, bakteriális stb. anyaggal sem széppé, sem „szakmaivá” nem lehet tenni. A rosszból soha nem lesz jó, de még csak jobb sem.

A média-beszéd gyakori hibái
A közmédiumokat valamikor a szép magyar beszéd etalonjának tekintettük. (Volt néhány pozitív hozadéka is a kommunista kulturális hegemóniának.)

Ma nagyítóval kell keresni azokat a hivatásos „beszélő” médiamunkásokat is a közmédiában, akiknek nincs valamilyen beszédhibájuk, de hazai média egészében is.

• Az „éneklő” beszédmód a legáltalánosabb a közmédiában. Magyar szavainknak szinte mindig az első szótagján van a hangsúly. Ha nem ott van, akkor éneklő, „csinált” lesz a kimondott szó. A Rádiózenekart reklámozó női hang (színésznő egyébként) pl. a Bartók Rádióban a magyar beszéd gyalázásának komikus, de inkább tragikus példája. De divat elnyújtani a mondatvégi szavakat is.
  Az M1 Híradóinak egyik férfi (?) alámondó bemondója szinte lubickol a teljesen egyéni hanghullámzásában. Mint egy hullámvasút, hangulatától függően dalol a … férfi? nő???
  Az eunuch hang alapján nem lehet eldönteni. Talán azt hiszi, hogy énekelni kell???
  De a Bartók Rádió új süvölvényei is azt képzelik, hogy énekórán vannak a stúdióban?!
  Róluk és az M5 beszélőiről majd külön szeretnék írni.
• Nálunk a 70-es és a 80-as években kötelező volt beszédórán értelmezni a mondathangsúlyt és az értelmi szempontból hangsúlyos (kiemelendő) szavakat. Vagyis előre el kellett olvasni a felolvasandó szöveget. Ma az az érzésem, hogy blattolnak a kollégák (blattolás, egy ismeretlen szöveg első látásra történő olvasása).
  A szavak értelmezésének hiánya és a hadarás szintén az általános beszédhibák közé tartozik.

Általános jelenség, hogy vagy nem ismerik, vagy nem tudják jól alkalmazni sem a szavak, sem pedig a magyar mondatok hangsúlyait. Ez sajnos olyan régi bemondóknál is tapasztalható, mint például Szlotta Judit. Judit régebben szebben beszélt. Ma már elvitte őt a politika.

• A hadarás érthetetlenné teszi mondandónkat. Igen gyakori hiba. Nem kell bizonygatnom, hogy kaotikus világunkban milyen óriási jelentősége van a hadarásmentes, helyes hangsúlyú nyugodt beszédnek.
• Fentebb már írtam a hangképzésről. A hangképzésben sok szervünk vesz részt. Ha leszorított torokból beszélünk (beidegződés, stressz, idegesség, fájdalom, rossz beszédtanár miatt), akkor vékonyabb, élesebb, fémesebb hangokat adunk ki, s úgy hallatszik mintha egy terem távoli sarkában üldögélő embereknek beszélnénk, vagy átbeszélnénk egy tömegen.
  Ha viszont légcsőből, tüdőből (vagy még mélyebbről) préseljük ki a hangokat, akkor a beszéd jobb esetben bensőséges, de inkább komolykodó, behízelgő, túlfűtött, erotikus, csinált lesz. Ez a fajta hangképzés, szerintem, személyiségjegy is. Azt fejezi ki, hogy: „most én nagyon őszinte vagyok”, „nagyon igazat mondok”, „nagyon fontos ember vagyok” és „szakmailag nagyon jó vagyok” … Pl. a Kossuth Rádió Déli Krónika c. műsorának egy műsorvezetőnője így „adja elő” a híreket.

Legközelebb, ahogy ígértem folytatjuk a Bartók Rádió, az M5 csatorna az M4 sportcsatorna és a kereskedelmiek hangjaival, beszédállapotával.

Dénes Gábor István

A A botox és a magyar beszéd avagy a média megeszi a magyar nyelvet (1. rész) bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Megkésve, de szívből gratulálok győzelméhez. Én, az Ön drukkere, egy pici Európai ország, Magyarország polgára vagyok. Úgy gondolom, hogy ez a kis ország, Magyarország is valamicskét hozzájárult az Ön kampányához és győzelméhez. Nem beszélve az Ön barátjának, Orbán Viktornak a támogatásáról. Itt a CPAC rendezvények pénzügyi és szervezési támogatására gondolok (Brüsszel, Washington DC), sőt hazánkban is rendeztünk CPAC Hungary-t 2022-ben és 2023-ban.
Ön üzletember. Tehát nem lepődik meg a kérdésen, hogy a sok CPAC-ért mi magyarok mit kapunk Öntől cserébe?
A magam részéről nem pénzt kérnék, mert ahol van onnan nem nagy kunszt kérni és adni. Az Ön barátja, Orbán Viktor azt ígérte még 2025. január 31-én, hogy „az idei évben ez az amerikai hátszél dagasztani fogja a magyar vitorlákat is a gazdaságban”. Meg azt is, hogy a dagadó vitorlák mellett Ön támogatni fogja gazdaságilag hazánkat.
Elnök úr! Még a vitorlákat sem látjuk, nemhogy a dagasztást. Amikor a következő hírt olvastam, bevallom azért kicsit megijedtem:
„Életbe léptek 2025 március 12-én hajnalban a 25 százalékos amerikai vámok, amiket az összes acél- és alumíniumimportra jelentett be Donald Trump, írja a CNN. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió országaiból, Kanadából és más államokból származó árukra korábban érvényes mentességeket is felfüggesztik. Trump azzal indokolja az intézkedést, hogy a dömping mennyiségű acél- és alumíniumimport veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, és szerinte Kína az egész világot olcsó fémmel árasztja el.”
Azért ijedtem meg, mert mi, Magyarország is az EU tagja vagyunk.
Ez az intézkedés nem tűnik vitorladagasztó támogatásnak! De bízom benne, hogy majd megegyeznek Viktorral és akkor jöhet a fényes jövő.
Kérésem sokkal kisebb, szinte apróságnak tűnik majd. Különösen most, hogy a Fehér Házban megtalálták Joe Biden pecsétjét, ami az ő saját kézírásos aláírását tartalmazza, mint régen a királyok és a pápák karikagyűrűi, de ők állandóan magukon viselték. Ezek szerint ennek a demens-beteg embernek az aláírását fű-fa-virág használhatta, bármilyen célból. Örülök, hogy Ön is a REND híve.

Most hozakodom elő aprócska kérésemmel. Bizonyára Ön is hallott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének sms-botrányáról, az úgynevezett Pfizergate ügyről.
A lényeg röviden: Ursula von der Leyen még 2021-ben a nyilvánosság elől elhallgatva, SMS-üzenetekben rendelt 1,8 milliárd dolláros koronavírus-vakcinabeszerzéseket a Pfizer vezetőjétől, Albert Bourlától. Von der Leyen hivatala megtagadta az sms-ek kiadását. Majd azzal is védekezett az elnök asszony, hogy nem találja a milliárdos rendelések sms-eit.
Elnök úr!
A globális tech-óriások tulajdonosai a kampánya során látványosan Ön és politikája mellé álltak.
Tegye már meg legyen szíves, hogy megkéri a tech-óriások tulajdonosait, hogy legyenek szívesek találják már meg Ursula asszony több milliárdot érő sms-eit.
Hogy végre megszabaduljon Európa és a világ ennek a korrupt volt német hadügyminiszternek az ármánykodásaitól.
A Zelenszkijjel váltott szerelmetes, a húsdarálóba küldött szegény ukrán katonák harckedvét növelni hivatott erotikus sms-eire nem vagyunk kíváncsiak. Kettejük aberrációját majd nyugalmasabb időszakban egy Freud-tanítvánnyal kielemeztetjük.
Ha ezt a kérésem teljesíti, akkor üzletileg kvittek leszünk.
Köszönettel:

Dénes Gábor István
magyar állampolgár

A Donald Trump elnök úr részére, Amerikai Egyesült Államok bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

„A kormány rendeletben rögzítette a nyugdíjasok és a tanárok juttatásának emelését, amely 2025. január elsejétől lép be. Előbbiek 3,2, utóbbiak átlagosan 21,2 százalékkal kapnak többet. Azonban a 13. havi nyugdíj szabályozása is változott, valamint nemcsak a tanárok, hanem más, nevelési-oktatási munkát végző dolgozók is részesülnek a béremelésből.”
(…)
„A béremelésnek köszönhetően így alakulnak a havi illetményösszegek 2025. január elsejétől: gyakornok: 640 900 forint…”
(…)
„A rendelethez kapcsolódó kormányhatározat kimondja, hogy a béremelésben érintettek (tanárok) átlagos illetménye érje el a felsőfokú végzettségűek 2025. évre várható „átlagbéréhez viszonyított arányának” legalább 80 százalékát. Pontos összeget a kormány nem jelölt meg, de egyetért az ehhez szükséges pénz rendelkezésre bocsátásával.”

A nyugdíjam (3 diplomával rendelkezem) 270 ezer forint. 73 éves vagyok. A 2023-as élelmiszer-infláció Magyarországon 40 százalék volt.
2025. január 1-től megkapom ennek a 40 %-nak a 3,2 %-át, azaz 128,- forintot.
Túlkorosságom miatt még gyakornok pedagógusnak sem vesznek fel, amiből talán nehezen, de meg tudnék élni.

Én szívesen örülnék, de tessék mondani ennek a 128,- forintnak akkor miért és hogy kell örülni?
https://index.hu/belfold/2024/12/31/magyar-kozlony-nyugdijemeles-tanar-beremeles/

A Valaki megmondaná, hogy akkor most politikailag, pénzügyileg, fideszileg, kormányilag minek is kell (kellene) örülnünk nekünk nyugdíjasoknak? bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.