A magyar kulturális életben kevés olyan név van, amely annyira megosztó lenne, mint a Demeter Szilárd név és a hozzátartozó személy.
Erdélyből érkezett, Tőkés László környezetében kezdte pályáját, majd a Századvég Alapítvány elemzőjeként került közel a Fidesz-kormányhoz. Innen vezetett az útja a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói székébe, majd a Petőfi Kulturális Ügynökség élére, amely ma a magyar irodalmi élet egyik legnagyobb költségvetésű intézménye.
A Petőfi Irodalmi Ügynökség a magyar irodalom nemzetközi népszerűsítésére és támogatására létrehozott szervezet, amely fordítói pályázatokkal, ösztöndíjakkal és kulturális programokkal segíti az írókat, műfordítókat és irodalmi projekteket.
Mi is pontosan a Petőfi Irodalmi Ügynökség?
– A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) cégcsoport részeként működik, amelynek célja a magyar kultúra és irodalom hazai és nemzetközi képviselete.
– Az ügynökség különösen a fordítói pályázatokra és az irodalmi transzfer támogatására összpontosít, hogy a magyar szerzők művei minél szélesebb közönséghez jussanak el.
– Szoros kapcsolatban áll a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM), amely a magyar irodalmi örökség ápolásának központja.
A PKÜ Fő tevékenységei
– Fordítói pályázatok: rendszeresen hirdetnek ösztöndíjakat és pályázatokat pályakezdő és tapasztalt műfordítók számára, ilyen például a „Mutasd magad!” irodalmi transzfer program.
– Nemzetközi jelenlét: magyar irodalmi művek bemutatása külföldi könyvvásárokon (pl. Lipcse, Bologna, Prága).
– Irodalmi fesztiválok: szervezés és támogatás, például a PesText nemzetközi irodalmi fesztiválon.
– Ösztöndíjak és támogatások: Babits Mihály műfordítói ösztöndíj, valamint más irodalmi pályázatok.
Kapcsolódó intézmények
– Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ): a szélesebb kulturális háttér, amely a zene, film és más művészeti ágak mellett az irodalmat is képviseli.
– Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM): a magyar irodalom történeti és kortárs gyűjteményeinek központja, kiállításokkal és kutatási programokkal.
A Petőfi Irodalmi Ügynökség tehát híd a magyar irodalom és a világ között: támogatja a fordítókat, ösztöndíjakat kínál, fesztiválokat szervez, és segít abban, hogy a magyar szerzők művei nemzetközi szinten is ismertté váljanak.
Kicsoda Demeter Szilárd?
A magyar miniszterelnök szokatlan, kitartó, szinte atyai és mély szeretete, ragaszkodása, mindent elnéző babusgatása, anyagi támogatása miatt úgy hittük éveken keresztül, hogy Demeter Szilárd a magyar kulturális élet egyik legmeghatározóbb alakja lesz.
Hiába halmozott hibát hibára Demeter, amiből már az elején egyértelműen látszott, hogy nem tud felnőni egyetlen miniszterelnöki feladathoz sem, akármennyire elnéző is a megrendelő kormányfő. Demeter „munkája” során óriási állami pénzek garmadáját osztogatta fűnek fának, de kapcsolatain és áttéteken keresztül legfőképp zenekarának. Saját együtteseinek, mert ugye ő a Longstep és a Loyal Apples’ Club együttesek basszusgitárosa, s ezért mindenki elhiszi neki, hogy a popzenéhez is ért!
Demeter mindenhez (is) ért
2024-ben, egy hirtelen ötlettől indíttatva Orbán Viktor miniszterelnök – sokadik személyi tévedéseként – kinevezte a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának, majd még hirtelenebbül, de a szakma legnagyobb megdöbbenésére a haláltusáját vívó múzeumegyüttes élére, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) főigazgatójának. Október végén derült ki, hogy Demeter Szilárd ehhez sem ért és távoznia kell a Magyar Nemzeti Múzeumból, és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről is, és nem múzeumi teremőrként, hanem miniszterelnöki biztosként folytatja.
Most sem vállalt a „jól végzett”, valójában kaotikus munkájáért semmiféle felelőséget, így nyilatkozott: „Sikerült mostanra eltolni (nem dolgozott, hanem tolt) odáig ezt a múzeumi konglomerátumot (konglomerátum = a magyar nemzet évszázados és pótolhatatlan értékei), hogy letisztultak a fejlesztési irányvonalak, de tíz év kemény meló (nem munka, hanem a bugrisékra jellemző meló) lesz, míg egy múzeumi szakember ezt meg is tudja valósítani.” Ez magyarra fordítva azt jelentette, hogy az ő emésztési végtermékeit, „letisztult fejlesztési irányvonalait” más fogja kitakarítani, egy, a múzeumi munkákhoz értő személy fogja a szervezetek félresiklatott gondjait rendbe hozni.
Pénz, paripa, fegyver, Orbán Viktor, ezért ő még a magyar nyelvet is megerőszakolhatja!
Ma nemhogy a legmeghatározóbb, hanem az egyik legvitatottabb, szégyellnivaló szereplője, az állami vagyont egyik legjobban tékozló, herdáló személy lett Demeter Szilárd. De maradt Orbán Viktor kegyeltje tűzön-vízen, vagyis inkább hozzáértés nélkül elszórt milliárdokon keresztül is. Maradt a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője, aki mindenfajta ellenőrzés nélkül, jelentős állami források felett rendelkezik, hogy hozzá nem értésével alapvetően, saját képére és hasonlatosságára átformálja a kortárs irodalmi intézményrendszert.
A hatalom koncentrációja
Demeter kezében ma olyan intézményi háló istrángjai összpontosulnak, amely példátlan a rendszerváltás utáni magyar irodalomban. A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány révén milliárdos állami források felett rendelkezik. Ez a hatalom lehetőséget adna a magyar irodalom sokszínűségének bemutatására, ám kritikusai szerint inkább a politikai lojalitás alapján osztja újra a támogatásokat. A „konglomerátum” éléről való leváltása után a miniszterelnök azonnal kinevezte a kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosnak. (Érzésem szerint ő lett a 200 valahányadik a sorban.)
Demeter Szilárd pályája – tények
– Demeter Szilárd 1976-ban született Székelyudvarhelyen, filozófus végzettségű író, publicista és politikai elemző.
– Politikai múlt: Fiatalon valóban kötődött az erdélyi politikai élethez, Tőkés László környezetében is megfordult.
– 2018 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, 2021-től pedig a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezérigazgatója.
– 2024 márciusa óta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója néhány hónapig, majd
– a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) főigazgatója 2025-októberéig
– Viták: Többször került konfliktusba a magyar kulturális közeggel, például a közmédiával kapcsolatos tervei, illetve a kulturális intézmények központosítása miatt.
– A PKÜ és a hozzá kapcsolódó intézmények az elmúlt években több milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, amivel a magyar kulturális élet egyik legnagyobb költségvetésű szereplőjévé váltak.
– 2021-től a MOL – Új Európa Alapítvány kuratóriumi tagja.
– kirúgása után a miniszterelnök azonnal kinevezte a kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosnak
Gazdasági eredmények
– A PKÜ 2025-ben rekordévet zárt, 714 millió forinttal növelte bevételét, profitja pedig 105 millióról 400 millióra emelkedett.
– A cégcsoport azonban nem egységesen teljesít jól: egyes leányvállalatok veszteségesek, miközben az anyacég jelentős nyereséget mutat ki.
– Kritikusai szerint ez az állami támogatásoknak köszönhető, nem pedig piaci sikernek.
Kulturális hatás
– Demeter Szilárd vezetése alatt a PIM és a PKÜ központosította a magyar irodalmi életet, sok pályázat és fesztivál került az ügynökség fennhatósága alá.
– Támogatói szerint ez stabilitást és nemzetközi láthatóságot hozott, például a PesText fesztivál vagy külföldi könyvvásárokon való megjelenések révén.
– Kritikusai viszont úgy látják, hogy az irodalmi sokszínűség sérül, mert a támogatások politikai lojalitás alapján oszlanak meg, és a független irodalmi kezdeményezések háttérbe szorulnak.
Független és „ellenzéki” irodalmi körök támogatása
– Szépírók Társasága: független irodalmi szervezet, amely rendszeresen kap támogatást ösztöndíjakra, jogdíjakra és szociális segélyekre. Tagjai között sok olyan író van, aki kritikus a kormány kulturális politikájával szemben.
– Artisjus Irodalmi Alapítvány: rászorultsági alapon oszt szociális támogatásokat íróknak és költőknek. 2025-ben például több tucat szerző kapott 200–600 ezer forintos támogatást, köztük Falcsik Mari, Fenyvesi Orsolya, Gurubi Ágnes, Jónás Tamás – akik közül többen független vagy kritikus hangot képviselnek.
– Esterházy Magyarország Alapítvány: 2025-ben létrehozta az Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet független szakmai zsűri ítél oda kortárs íróknak. Ez a díj kifejezetten a politikától független irodalmi értéket kívánja elismerni.
A Babits Mihály műfordítói ösztöndíjon keresztül kapott támogatást:
Fenyvesi Orsolya költő, műfordító
Jónás Tamás költő, műfordító
Falcsik Mari költő, műfordító
Gurubi Ágnes író, műfordító
A PKÜ által szervezett PesText nemzetközi irodalmi fesztiválon rendszeresen fellépnek kortárs magyar szerzők, például:
Garaczi László költő
Forgách András író
Szabó T. Anna író
Simon Márton költő
„Mutasd magad!” irodalmi transzfer program: Több kortárs szerző műveinek fordítását támogatták, például:
– Dragomán György – író (A fehér király)
– Bartis Attila – író (A nyugalom*)
Klasszikus évfordulós programok
– Petri György – centenáriumi megemlékezések
– Pilinszky János – centenáriumi év (2021)
– Nemes Nagy Ágnes – centenáriumi év (2022)
A támogatások formája ösztöndíj, pályázat, fesztiválmeghívás vagy tematikus sorozat.
Demeter bukása, kirúgásának sajnálatos eseményei után a Válasz Online-nak adott interjút, amelyben a pozícióváltásáról azt mondta: „nem bukásról van szó, hanem döntési helyzetbe került, akarja-e folytatni, vagy megérett a helyzet arra, hogy átadja a stafétát egy elhivatott szakembernek”. Mondanivalójának lényege: „…hogy átadja a stafétát egy elhivatott szakembernek.”
„Nem bukásról van szó” – hangsúlyozta Demeter. Hanem?
Dolgozók véleménye Demeter munkájáról:
Egymilliárd forint és teljes káosz maradt a múzeumi gigaközpontban Demeter Szilárd után
„Miközben a muzeológusok gyalázatos fizetésért dolgoznak, és néha nyomtatópapírra sincs pénz, a felfelé buktatott, miniszterelnöki biztossá kinevezett Demeter Szilárd vezetése alatt egymilliárd forintnyi maradványt halmozott fel tavaly a közgyűjteményi központ…” De Demeter szerint: „letisztultak a fejlesztési irányvonalak”
Óhatatlanul adódnak az ilyen egyszerű kérdések, hogy:
Vajon ki viseli majd a felelősséget az eltékozolt, elpocsékolt időért, a közpénzek szórásáért, a hozzá nem értés miatt elvesztegetett, elhúzódó renoválásokért?
Csak néhány példa a Demeter-birodalom és maga Demeter szakmai működéséről:
1. 670 százalékkal drágult nyolc év alatt az Iparművészeti Múzeum felújítása, élőlánccal követelték a dolgozók a megnyitását
„Nyolc éve zárva a múzeum, az állam milliárdokat költ a műtárgyak raktározására, miközben Lechner Ödön körbeállványozott fő műve életveszélyessé vált. A muzeológusok azt mondják, elég volt, a felújítás nem várhat. Azonban ma már 168 milliárdba kerülne.”
2. Balatonfüredi Fordítóház
Idén eddig egyetlen fillér támogatás sem érkezett a balatonfüredi Magyar Fordítóház Alapítványhoz a Petőfi Kulturális Ügynökségtől – közölték az Indexszel a kurátorok 2025.
2. Nincs forrás a III. kerületi Zichy-kastély felújítására, amelyet az Óbudai-sziget ingatlanjaival együtt kapott meg Demeter Szilárd alapítványa
Se pénz, se új ajánlat.
3. Négyzetméterenként 618 forintért 50 évre bérbe adták az Óbudai-szigeten lévő állami ingatlanvagyon egy részét Demeter Szilárdék
Nagy Márton testvéréhez köthető tőkealap finanszírozza a Hajógyári-sziget szórakoztató-központtá válását. A volt Vizoviczki-birodalmat 2074-ig bérbe adták egy idén januárban bejegyzett cégnek. Közérdekű adatigényléssel megkaptuk a szerződést, amiből kiderültek a bérleti konstrukciók. Azt nem tudtuk meg, milyen előzetes körök után és miért velük szerződtek.
4. Így süllyedt el és vitt magával százmilliókat Demeter Szilárdék angol nyelvű irodalmi folyóirata, amellyel Amerika meghódítására indultak
Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.
5. Közel nyolcezer fröccsöntött Petőfi-, Széchenyi- és Jókai-babát rendelt meg a Petőfi Kulturális Ügynökség
A reformkor nagyjai projekthez kapcsolódó figurákat csak egy cég gyárthatja le. Hogy mire kellenek a babák, nem tudni.
6. Felfüggesztették az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját
Rózsa Dávidot, az OSZK főigazgatóját egy hónapra felfüggesztették, a főigazgatói teendőket Gerencsér Judit általános helyettes veszi át – erősítette meg lapunknak Demeter Szilárd. Az ok: Csak!
7. Kivezettette az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját Demeter Szilárd, elvette a szolgálati mobilját is
A konfliktus egyebek mellett a penész és a csótányok miatt robbant ki. Rózsa Dávid ugyanis azt sérelmezte, hogy penészednek a raktárban a könyveik, a várbéli építkezések alatt pedig a könyvtár lerohadt épületében csótányok jelentek meg.
8. 2025. szeptember 11.
Gyalázatos bérek ellen tüntető dolgozók, hozzá nem értő vezetés – így jutottak a működésképtelenség határára a múzeumok
Mind nagyobb elégedetlenség és egyre több belső ellentét feszíti a Demeter-birodalmat. Hétfőn már muzeológusok tiltakoztak a Múzeumkertben a négy éve nem emelt fizetések, szakmaiatlan vezetés miatt.
9. Személyesen közölték a kulturális minisztériumban az intézményvezetőkkel, hogy „kötelezettségvállalási korlátozásokat” vezetnek be 2025 első negyedévére bizonyos költségvetési intézményeknél. Ez a gyakorlatban azt jeleni, hogy a Nemzetgazdaság Minisztérium engedélyéhez kötik a kifizetéseket.
10. Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.
(Valahonnan ismerősek ezek az akciók?! Igen, az MCC- nél már beváltak! Az is milyen ismerős lépés, hogy a miniszterelnök „beajánlotta” Demetert, hogy 2021-től legyen a MOL – Új Európa Alapítvány kuratóriumi tagja, ott ismerős MCC arcokkal is találkozgat)
Politikai háttér
Nem lehet figyelmen kívül hagyni Demeter politikai kötődéseit sem. Pályája kezdetén Tőkés László mellett dolgozott, majd a Századvég révén került közel a Fideszhez. Az Orbán-kormány bizalmát élvezi, amely cserébe kulturális monopóliumot biztosít számára. Ez a támogatói háttér magyarázza, miért tudott olyan gyorsan és látványosan érvényesülni.
Demeter Szilárd története nem csupán egy ember karrierje, hanem a magyar irodalom jelenlegi állapotának tükre. A kérdés az, hogy a központosított, politikailag irányított intézményrendszer hosszú távon gazdagítja-e a magyar kultúrát, vagy éppen ellenkezőleg: elszegényíti és beszűkíti azt. A válasz talán már most is látszik a független irodalmi műhelyek küzdelmében.
Milliárdok és üres standok
Könyvvásári kudarc – tények és értelmezés
– A Petőfi Kulturális Ügynökség rendszeresen szervez magyar standokat nemzetközi könyvvásárokon (pl. Frankfurt, Bologna, Prága).
– Több alkalommal érte kritika a szervezést: rossz kommunikáció, gyenge szakmai jelenlét, alacsony látogatottság.
– A sajtóban is megjelent, hogy egyes vásárokon a magyar stand szinte üresen maradt, miközben más országok látványos, közönségvonzó programokkal szerepeltek.
– Ez a kudarc sokak szerint azt mutatja, hogy a hatalmas állami források ellenére nem sikerült valódi nemzetközi áttörést elérni.
A Petőfi Kulturális Ügynökség egyik leglátványosabb kudarca a nemzetközi könyvvásári szereplés volt. Miközben milliárdos állami támogatásokból építik a magyar irodalom „világmárkáját”, a valóság sokszor kiábrándító: üres standok, érdektelen programok, elmaradó közönség. A frankfurti könyvvásáron például a magyar jelenlét kínosan gyenge volt, összehasonlítva más országok vibráló kulturális bemutatkozásaival. Ez a kudarc nem csupán szervezési hiba, hanem szimbolikus: megmutatja, hogy a központosított kulturális politika nem képes valódi nemzetközi vonzerőt teremteni. A magyar irodalom gazdagsága helyett a politikai lojalitás és a látványos pénzköltés került előtérbe – eredmény nélkül.
Pénzügyi háttér – tények
– A PKÜ az elmúlt években milliárdos állami támogatásokhoz jutott, amelyek biztosítják működését.
– 2025-ben a PKÜ rekordévet zárt: bevétele 714 millió forinttal nőtt, profitja 105 millióról 400 millióra emelkedett.
– A cégcsoport azonban nem egységesen nyereséges: egyes leányvállalatok veszteségesek, miközben az anyacég jelentős nyereséget mutat.
– Kritikusai szerint a gazdasági siker nem piaci alapú, hanem az állami pénzek átcsoportosításának eredménye.
– A támogatások elosztása sokak szerint politikai lojalitáson alapul, nem pedig szakmai teljesítményen.
Bérezés és juttatások
– A PKÜ 2025-ben 6,2 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből 5,7 milliárd közvetlen költségvetési forrás volt.
– A vezető tisztségviselők – élükön Demeter Szilárd – 53 millió forintos juttatást kaptak 2024-ben, ami közel 70%-kal haladta meg az előző évi 34,5 milliót.
– Ez a juttatás nemcsak Demeter fizetését, hanem az igazgatósági tagok bérezését is magában foglalja.
– A stáb többi tagjának bérezése nem nyilvános, de a nonprofit cég beszámolóiból látszik, hogy a személyi jellegű ráfordítások jelentős részét teszik ki a költségvetésnek.
A pluralizmus vége?
Demeter kulturális politikája (?) a központosításra épül. A fesztiválok, pályázatok, ösztöndíjak mind az ügynökség fennhatósága alá kerültek. Ez a modell stabilitást ígér, de egyben beszűkíti a kulturális teret: a kritikus hangok, a független kezdeményezések egyre nehezebben jutnak támogatáshoz. A magyar irodalom sokszínűsége így veszélybe kerül.
Óhatatlanul adódnak az ilyen egyszerű kérdések, hogy például: Vajon ki vállalja majd a felelősséget az eltékozolt, elpocsékolt időért, a közpénzek szétszórásáért, a hozzá nem értés miatt elvesztegetett, elhúzódó renoválásokért?
A cikk szerzőjének költői kérdése:
Az ország legnagyobb, legnevezetesebb múzeumai mennyivel gazdagodtak Demeter Szilárd irányítása alatt?
Zárszó
Demeter Szilárd története nem csupán egy ember karrierje, hanem a magyar irodalom jelenlegi állapotának tükre. A kérdés az, hogy a központosított, politikailag irányított intézményrendszer hosszú távon gazdagítja-e a magyar kultúrát, vagy éppen ellenkezőleg: elszegényíti és beszűkíti azt. A válasz talán már most is látszik a független irodalmi műhelyek küzdelmében és a könyvvásári kudarcokban.
Demeter Szilárd kulturális birodalma nemcsak hatalmi, hanem gazdasági értelemben is példátlan. A Petőfi Kulturális Ügynökség az elmúlt években milliárdos állami támogatásokhoz jutott, amelyekből rekordnyereséget mutatott ki. 2025-ben a profit négyszeresére nőtt, miközben több leányvállalat veszteséget termelt. A számok mögött azonban nem piaci siker, hanem az állami pénzek bőkezű átcsoportosítása áll. Ez a modell nem a magyar irodalom sokszínűségét, hanem a politikai lojalitást jutalmazza. A független műhelyek forráshiánnyal küzdenek, miközben a központi intézmények gazdagodnak. Így válik a kultúra gazdasági eszközzé: a hatalom koncentrációjának szolgálatába állítva a magyar irodalmat.
- december 15.
Dénes Gábor István