Soros 1986-ban ismerkedett meg a fiatal ellenzékiekkel, és a későbbi fideszesek zömét adó két szakkollégiumot, a Rajkot és a Bibót hamar el is kezdte támogatni.
A Rajk Kollégium hatmillió forintot kapott, ami mai árfolyamon 120 millió forintnak felel meg, míg a Bibó 5,8 milliót (111 milliót). A Bibó többek között ebből a keretből alapította a Századvég című folyóiratot.
Soros 1991-ben a Figyelőnek arról beszélt, hogy „nem is rejtem véka alá, hogy én eszmeileg a Fidesszel szimpatizálok. Tény, hogy a Soros Alapítványnak is szerepe van e tehetséges, fiatal politikusgárda kinevelődésében. Én őket tartom a jövő ígéretének.”
„Mások mellett Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Habony Árpád, Mikola István, Schmidt Mária, Szájer József és Lázár János személyesen is sokat profitáltak egykoron Soros alapítványaiból. Nézzük, pontosan mennyit is kaptak!”
Soros és a Fidesz
„…a Fiatal Demokraták Szövetsége annyi Soros-pénzt kapott, mint egyetlen másik akkori „alternatív” szervezet (pártkezdemény) sem: közel négymillió forint értékű eszközadományt, és 4,2 millió forint készpénzt, ez mai értéken számolva majdnem 125 millió forintot jelent. Ekkora forrást sehonnan máshonnan nem tudott volna szerezni a Fidesz a rendszerváltás előtt; ebből futotta az alapvető infrastruktúra megteremtésére. Az akkor nehezen beszerezhető és drága számítógépeknek, nyomtatóknak, telefonoknak, faxoknak és fénymásolóknak is hála lendületet kapott az országos hálózat kiépítése is. Jól felszerelt Fidesz-irodák nyíltak Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsett, Pápán, Szombathelyen, de a pénzből jutott a váci, és tatabányai szervezetnek is, kapott belőle az előadásokat szervező Fidesz Akadémia, és több kötetet is kiadott a Fidesz alapítványa…”
https://magyarnarancs.hu/belpol/ennyit-kapott-sorostol-orban-es-a-fidesz-mikor-igazan-kellett-103546
Kiket támogatott Soros?
Orbán Viktor
„Orbán Viktor az egyetem elvégzése után, 1988 áprilisától a Soros Alapítvány 680 ezer forintos (ma ez több mint 12 millió forint) támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett.
Az 1989. augusztus 26-án megjelent HVG a magyar politikai élet enfant terrible-jének nevezi Orbánt, aki a „Miből él?” kérdésre a következőt válaszolta: „A Soros Alapítványtól havi 10 ezer forintos ösztöndíjat kapok, ehhez jön még a Századvég Kft.-től havonta 5-10 ezer forint szerkesztői honorárium.” (A fentiek alapján a Századvég c. folyóiratot is Soros alapította.)
(Érdekességként megjegyezzük, hogy Orbán ebben az interjúban határozottan kizárta annak a lehetőségét, hogy a Fidesznek párttá kéne alakulnia: „A fiataloknak elegük van a hierarchikus szervezetekből. Ha a választásokon csak pártok indulhatnak – amit helytelenítenék –, akkor kényszerűségből talán létre fogunk hozni egy választási pártot, amit azonban a választások után sürgősen feloszlatunk.”)
1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ban kutatási témája „A civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában” volt.
A kilenc hónapos ösztöndíjat azonban a beinduló választási kampány miatt megszakította, és alig fél év után hazajött, ám utóbb ezt a pár kint töltött hónapot is meghatározónak tartotta: „Oxford azért is hasznos volt a számomra, mert rászorított a racionális gondolkodásra.”
Deutsch Tamás
De nem Orbán az egyetlen, akit komolyan támogatott a Soros Alapítvány. Deutsch Tamás a Magyarországon és Angliában működő, kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ fiataljainak szervezett féléves menedzseriskola hallgatója volt 1989-ben, 1992-ben pedig 2700 dolláros ösztöndíj-kiegészítést kapott, hogy a University of Tennessee-n tanulhasson.
Kövér László házelnök 1987–89 között az alapítvány támogatásával kutatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
Németh Zsolt sokszoros külügyi államtitkár pedig 1987–88-ban tanulhatott Oxfordban a Soros Alapítvány jóvoltából.
Szájer Józsefnek, a Fidesz volt EP-képviselőjének 1986–87 között tíz hónapos oxfordi ösztöndíjat fizetett az alapítvány, 1990-ben pedig egy angliai konferenciaútját is támogatta.
Schmidt Mária
A Terror Háza főigazgatója 2016 decemberében vette meg a Figyelő c. nagy múltú, de súlyos anyagi gondokkal küszködő gazdasági hetilapot, amiből néhány hónap leforgása alatt botrányokkal övezett kormányszócsövet csinált.
Az átalakítást a 2017 februárjában kinevezett főszerkesztő Lánczi Tamás – korábban és mellette a Századvég vezető elemzője – vezényelte le. A lap történetének mélypontja 2018 tavaszán jött el, amikor egy névtelen cikkben listázták Soros György állítólagos magyarországi embereit, de júniusban is listáztak, akkor a túlzottan liberálisnak minősített akadémiai kutatókat.
Schmidt Mária többször is kapott jelentős támogatást a Soros Alapítványtól. 1985-től három évig a magyar zsidóság XX. századi történelmét kutatta Ránki György vezetésével.
(E támogatást 1984-ben, egyik első döntésével ítélte oda Schmidtnek az alapítvány. Annak érdekében, hogy az intézményen kívüli csoport pénzt kaphasson a szocializmusban nem támogatott téma kutatásához, még konspirálni is kellett, végül a Goldmark Alapítvány révén jutott el a dotáció Schmidtékhez.)
E projektre a három kutató (Schmidt mellett Bencze György és Zeke Gyula) 1,35 milliót kapott – mai értéken ez meghaladja a 30 millió forintot. Ezen túl 1987-ben Schmidt egy jeruzsálemi konferenciaútját is az alapítvány fizette. Miután ez a kutatás lezárult, 1988–89-et Schmidt az Indiana Universityn töltötte, Soros-támogatásból az egyetem zsidó tanulmányok programján vett részt.
Kósa Lajos, a Fidesz volt frakcióvezetője sem maradt ki a sorból, neki 1988-ban 250 dollár értékben fedezték, hogy részt vehessen a dubrovniki nyári egyetemen (e dubrovniki kurzusokból nőtt ki aztán a Közép-európai Egyetem, a CEU).
Fellegi Tamás, Orbán fejlesztési minisztere 2010-2011-ban, 1987–88 között a Connecticuti Egyetemen PhD-zett, ehhez kapott mai értéken számolva mintegy 2,5 millió forintot (25 029 forint és 2200 dollár).
Bába Iván, (állítólag III/III-as érintettséggel hírbe hozott) volt varsói nagykövet 1998-tól 2000-ig, 2002-től 2006-ig a Fidesz külügyi hivatalának vezetője, majd a második Orbán-kormány külügyi államtitkára (2010-2014).
Társadalomtudományi kutatásaihoz 120 ezer forintot kapott 1984-ben (ez ma majdnem hárommillió forintot ér), majd ő vezette az Orbán Viktort is foglalkoztató Kelet-Európa Kutatócsoportot.
Hörcsik Richárd 1990-ben az MDF színeiben országgyűlési képviselő lett, 1994-ben nem jutott be. 1998-ban azonban immáron a Fidesz színeiben nyert mandátumot, volt a Fidesz frakcióvezető-helyettese is.
1987 és 1989 között 30 hónapon át havi ötezer forintos (ma ez kb. 105 ezer forint) Soros-ösztöndíjban részesült.
Cséfalvay Zoltán 2010 után Orbán nemzetgazdasági államtitkára lett, palóckutatást végzett a Soros Alapítvány támogatásából 1986-ban, de ebben az évben még egy portugál konferenciára is kivitte az alapítvány (a palóckutatást harmadmagával végezte Cséfalvay, erre 150 ezer forintot kaptak, a portugál útra pedig egymaga 450 dollárt. Ez összesen ma mintegy négymillió forint.)
Nagy Andor nagykövet, Magyar Bankholding FB elnöke volt. Aki Fodor Gábor mellett Orbán Viktor szobatársa volt a Bibóban, szintén Soros-ösztöndíjas volt. Őt azért említjük meg, mert Nagy 1998-tól 2002-ig Orbán első kabinetfőnöke volt, majd miután lemondott parlamenti mandátumáról 2013-ban hazánk izraeli nagykövetévé nevezték ki. 2018-2023-ig pedig bécsi nagykövet.
Beke Mihály szintén Soros-ösztöndíjas volt, ő 2014-ben lett Szijjártó Péter vezető főtanácsosa.
Áder János és Tirts Tamás (fideszes országgyűlési képviselő 1990–2006 között) nevét szintén megtaláltuk a Soros-ösztöndíjasok között, de a támogatás mértékéről nem találtunk információt.
Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó maga büszkélkedett el a Hübners-féle Ki kicsoda? kiadványban megjelent önéletrajzában, hogy 1987 és 1990 között a Soros Alapítvány által támogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt. Az Országos Széchenyi Könyvtárral közös képzést az alapítvány hétmillió forinttal támogatta
(lásd: Árpád bejövetele, Magyar Narancs, 2016. június 23.).
A cikkbéli adatok forrásai: Nóvé Béla Tény/Soros című könyvei, a Soros Alapítvány évkönyvei, illetve a REF beszámolója. https://magyarnarancs.hu/belpol/kulfoldi-penzbol-folepitve-103487
Gondolom az olvasóban is felmerül a kérdés a fenti felsoroláson csodálkozva, hogy vajon változott-e valamit a Fidesz politikai irányvonala, ha Soros akkori emberei (néhány kivétellel) most is vezető (vagy fontos háttér) pozíciókban vannak és hatalmas pénzmennyiségek fölött rendelkeznek?
De az is kérdés, hogy mi volt e Soros-támogatások ellentételezése? Ki (mi) fizette az „ellenszámlát”?
Folytatjuk.
Dénes Gábor István