Kik vagyunk mi, jobbosok? avagy Orbán „jobbos” vagy Soros szélső balos civiljei a „jó” civilek?

Mottó:
„…Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál…” (Csokonai Vitéz Mihály)

Előszó

Irdatlan mennyiségű víz folyt le a Szajnán – majd később a Dunán, a Rajnán, a Temzén, vagyis Európa összes nagy folyóján – azóta, hogy a nagy francia forradalom Nemzeti Konventjében a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quot) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők, vagyis az ancien régime hívei az elnöktől jobbra foglaltak helyet.  Kontinensünk politikai szótárában véglegesen meggyökeresedett „helyfoglaló” jelző mind a mai napig a legtömörebben foglalja össze és utal ennek az irányzatnak az eszmei, ideológiai tartalmára, politikai tevékenységére.
A magyar szókincstárban említett jobb, régiesen „jó, helyes” ellentétpárjaként jelölt bal a „téves, helytelen, hamis” minősítést kapja. Tegyük még hozzá a népi bölcsesség fakasztotta szólásokat, jelzős szóösszetételeket: balsors, balkezes, baljós, balsiker, balszerencse, balul sül el…stb.
Ne ijedj meg, kedves olvasó! Nem régmúlt évszázadokat átölelő időutazásra indulunk. Írásom nemzetünk-országunk mai állapotáról kíván szólni, a természetesen leegyszerűsítően, de mégis általánosan elfogadott jobboldaliként aposztrofált szemszögből.
Vagyis a rendszerváltoztatás korszakáról, néhány évtizedet átfogóan.
Még pontosabban, a 2026-ban lejáró aktuális mandátumig tartó időszak kilenc kormányzási ciklusáról – amiből hatszor a jobboldal volt/van hatalmon.

                                                                              * * *

Kik vagyunk mi, jobbosok? címmel írt vezércikket Kohán Mátyás a Mandiner c. lap 2024. 03. 7-14-i számában. (Az alcím tőlem származik.)
Az ifjú kolléga cikkének bevezetőjében a 2024. februárjában kirobbant kegyelmi ügyről így fogalmaz: „Vihar volt és vihar utáni csend van a magyar jobboldal szíve közepén.”
Nem értem Kohánt. Ugyanis a gondolkodó, mindig kételkedő, realista, de hithű jobbos magyar konzervatívok szíve közepén nem volt vihar és nincs semmiféle vihar utáni csend.
Az újságíró a nemlétező „vihart” kérdések özönével igyekszik imitálni, majd lelkének őszinte és mély bugyraiból engedi fel filozofikus mondatát, hogy „S ha az embernek több a kérdése, mint a válasza, bizonytalanná válik önmagában”.
Nem értem Kohánt. Mi, magyar jobbosok akárhány kérdés hatására sem szoktunk bizonytalanok lenni politikai, ideológiai nézeteink tekintetében.
Kohán bizonytalansága dolgozatának címében duzzad kérdéssé, imígyen, hogy „…kik is vagyunk mi valójában?”.
Meglepő viszont, hogy e kérdéstől hirtelen magabiztossá lesz és az európai s a honi lélek szinte egyetlen ismerőjeként tudja, hogy mi (?) vagyunk azok, akik a legtöbbet tudták megvalósítani „a jobboldali emberek értékei és álmai közül”.
Az európai jobbosok „csak beszélni, felolvadni, vagy kikapni” tudnak, itt Európa peremén „a magyar jobboldal győz, cselekszik, s az értékekből politikát, az álmokból működő rendszert csinál.”
Vajon kiket takar a „mi” szó? Melyik magyar jobbosokról beszél? Milyenek a jobboldali emberek értékei? Milyen az értékek politikája? Milyen és hol van az az „álmokból” szőtt „működő” rendszer?
Az ideák, az ötletek, a vágyak és a szép szavak világa helyett a történelmi és hétköznapi valóság értékeit és álmait elemző rövid gondolati-történeti túrára hívom az olvasót.
Abszolút történelmi hűséget elérni, elfogulatlan elemzést adni lehetetlen. Ígérem, hogy én a korrekt, tisztességes, a jelenségek, témák megnevezésére, (terjedelmi korlátok miatti) rövid áttekintésre, néhol elemzésére törekszem.
A miniszterelnökkel ellentétben nem harcolni szeretnék, semmi és senki ellen, legfőképpen ellene nem, hanem megérteni politikai, gazdasági színeváltozásait (Uram Teremtőm, bocsáss meg nekem a Hozzád kötődő szóért!), az emberek meggyőzésének látható, általam érzékelhető és képzelhető jeleit.
Azaz – legalább nagyvonalakban – megtudni, „Kik vagyunk mi, jobbosok?”

Kezdjük egy kis közelmúltbeli visszatekintő kérdéssorral
1. A rendszerváltoztatás lelkes, de naiv, hiszékeny, de magyar és keresztény, szabad politikai levegőn szabadon lélegezni akaró jobbosaira gondol ifjú kollégám?
2. A rendszerváltoztatás 1989-1990-es nemzeti, keresztény, az MDF, a nyugodt erő jobbosaira?
3. Vagy a második világháború utáni magyar demokrácia létrehozásában meghatározó szerepet játszó, és a rendszerváltoztatás utáni első „jobbos” kormány koalíciós pártjai, a Független Kisgazdapárt (FKgP), vagy az 1944-ben alapított Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) lennénk?
4. A „giccsmagyarok” (Molnár Tamás zseniális elnevezése) jobbosai?
5. A „látszat-jobbosok” (hosszú lenne a névsor, tele az Antall-kormány tagjaival is!)?
6.  Az átálló-áruló jobbosokra gondol? Az MDF-et szétszakító MIÉP, a zseniális Csurkával, vagy később az MDNP, a darabokra hulló kisgazdák jobbosai?
7. A kommunista hernyókból metamorfózison átesett „gyönyörű” politikai lepkékre, az elvtárs-urakra gondol?
8. Vagy a Németh-kormány által már megkezdett privatizáción nyerészkedő, de hirtelen „ősjobbos”, kreált történelmi múlttal bíró jobbosokról beszél?
9. „Lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” – vallotta Antall József, a kormányát kamikáze kormánynak tartó kormányfő. Ők, 15 millióan mind jobbosok?
10. Esetleg a taxisblokád SZDSZ, MSZP által megtévesztett, hergelt jobbosai?
11. Netalán a rendszerváltozástól csodát váró vidéki milliókra, jobbos és nem jobbos magyarokra, akik azonnali jólétre és legalább ausztriai életszínvonalra számítottak?

12. Vagy az olasz kommunista Antonio Gramsci ideológiája szerint építkező Orbán vezette Fidesz, a politikai, kulturális hegemóniára, de főként gazdasági hatalomra törő jobbosok a „mi” jobbosaink és a „jó” jobbosok?

Ez utóbbi, igen összetett kérdésre próbálok dolgozatomban válaszolni. Arra különösen kíváncsi voltam, hogyan és milyen módon hatottak Orbán Viktor politikai nézeteire és különösen tetteire a kommunista Gramsci nézetei, filozófiája.
Orbán (visszaemlékezése szerint) hithű kiszesként indult, de nem lett kommunista, a kommunista Gramsci és az eleinte szintén kommunista tanára, Fellegi Tamás hatására sem.
Gramsci – gyanítom – azért volt érdekes Orbán számára, mert a marxizmust meghazudtolva a kultúra elsődlegességét hirdette a társadalmi, politikai és gazdasági alapokkal szemben. (Marx a gazdaság és a termelés, Lenin pedig a politikai tettek primátusában hitt.)
Gramsci írásaiból viszont kevésbé az ideológia, hanem inkább a módszerek és a stratégiai alapelvek érdekelték Orbánt, mivel fel- illetve kihasználta azokat.

A Fidesz és Orbán Viktor is mindig „jobbos” volt?  

Orbánt és mai kormányát jobboldalinak, konzervatívnak, kereszténydemokratának, polgárinak, sőt forradalmi konzervatívnak is nevezik.
A miniszterelnök is (életkorától, a kül- és belpolitikai helyzettől, a „harcaitól” függően) többé-kevésbé így szokta megfogalmazni saját és persze kormánya identitását. Olyan meggyőzően szokta ezt tenni, hogy a gyanútlan állampolgár azt hiszi, hogy ez a mai állapot a honfoglaló törzsek, de legalábbis Szent István óta jottányit sem változott.
De akkor hol vannak Orbán és az 1988-ban alapított Fidesz-mozgalom radikális változást akarni kívánó (időnként szélső) liberális, identitást kereső évei (1988-1989)?
Majd a hőzöngő liberális, radikális, ateista, vallást, Istent, nemzetet, kereszténységet gúnyoló évek (1990-1994)?

Az átmenet évei: liberális, anti-, de inkább reformkommunista? →egyre polgáribb, de nem népi → jobbosodó, de inkább szocdem (1994-1998) évek?
Hogy lehet a liberális, ateista lét után a „polgári Magyarország” programjával megnyerni a választásokat? (1998-2002)
Az elveszített választások utáni „építkező”, a választópolgárokat „ébren tartó”, „jobbos arcát” mutató Fidesz-évek már igaziak? (2002-2010)
2014-től zengett Európa, de a világ médiája is az illiberális állam, gazdaság, majd a kereszténydemokrácia meghirdetésétől! Sikerült? Vagy ismét új út következett? (2010-2022)
2022-től pedig (Orbán, 2022. ápr. 3) „…az egész világ láthatta ma este itt, Budapesten, hogy a kereszténydemokrata politika, a konzervatív, polgári politika és a hazafias politika győzött”
Ironikusan kérdezem, lehet, hogy nemcsak az ember nézete, világlátása, viselkedése, arca, alakja, testsúlya, hajszíne… változik?
Akkor vajon a Fidesz miért nem ismeri el, miért nem beszélhetünk róla, hogy a radikális liberalizmustól van út a „jobbosokig”?
Miért nem emlékezünk, emlékezhetünk arra a bizonyos időszakra is?
Miért kell agyonhallgatni, miért nem vállaljuk, miért nem dolgozzuk fel a Fidesz (ma is tapasztalható) liberális, radikális, identitáskereső múltját?
Amiről nem beszélünk, az nincs? Nem is volt? Kollektív, tudatos amnézia?
Miért van olyan érzésem, hogy mintha az elvtársak magatartása köszönne vissza mondjuk 1956 után?

De ki az a Gramsci? És legfőképpen mi köze van Orbán Viktor magyar politikushoz?
Antonio Gramsci (1891–1937) olasz marxista filozófus, nyelvész, újságíró, író és teoretikus, az Olasz Kommunista Párt egyik alapítója, parlamenti képviselő, az Ordine Nuovo című hetilap alapítója és szerkesztője. Munkáiban sokat foglalkozik a hegemóniával és a hatalom kérdéseivel.

És kicsoda Orbán Viktor?
Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31.) 1987-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, Budapesten. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1985-től Bibó István Szakkollégium).
1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

Diplomamunkája (szakdolgozata) elérhető, letölthető, olvasható a neten, itt: Orbán Viktor Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben: A lengyel példa [1987].
Orbán szakdolgozatának „hőse” Antonio Gramsci lett. Mégpedig azért, mert a szakdolgozati témavezető tanára, tutora Fellegi Tamás ajánlotta Gramsci-t Orbán figyelmébe. Orbánt lenyűgözték Gramsci nézetei. Fellegi Tamás egyetemi oktató, jogász, politológus, majd a második Orbán-kormány minisztere is volt. A 80-as években Fellegi lett Gramsci első számú hazai szakértője.

Kormányzók (vezetők) és kormányzottak (engedelmesek)
Gramsci szerint az első politikai alapelem, „hogy valóban léteznek kormányzók és kormányzottak, vezetők és vezetettek. Az egész politikai tudomány … erre az elsőrendű és (bizonyos általános feltételek fennállása esetén) kiküszöbölhetetlen tényre alapul… Ha pedig így van, meg kell vizsgálni, hogyan lehet a leghatékonyabban vezetni, …hogyan találhatók meg azok a kis ellenállású, vagy racionális vonalak, amelyek mentén elérhető a vezetettek vagy kormányzottak engedelmessége.”

A Fidesz (1988. március 30-án alapítják), mint generációs mozgalom (szövetség, majd párt) az első szabad választásokig magát „liberális, radikális és alternatív” erőként határozta meg. Ismertségüket nagy tömegeket vonzó tüntetések szervezésével, ezekhez való csatlakozásukkal fokozták, akcióik is erre irányultak, néhány közülük:

• Nagy Imre újratemetése 1989. június 16-án, Orbán nagyhatású beszéde
• Tiltakozás a Bős-Nagymarosi vízlépcső ellen
• Tiltakozás a romániai falurombolás ellen
• és a kínai Tienanmen téri események ellen

Később párttá alakultak. 1993-1994-ig marad a liberális, radikális magatartás, de gyakorlatilag a párt e két, a párt lényegét jelentő habitusával soha nem tudott, valójában nem is akart szakítani.

Orbán és a tömeg
Orbán Viktor az 1989. június 16-i un. Nagy Imre-beszédében új hangot, stílust hozott a hazai politikai életbe. „Polgártársak!” A tömeg ilyen megszólítása abban az időben szokatlan volt. Tabukat döntögetett azzal, hogy az orosz megszállásáról, nemzeti függetlenségről, az 56-os forradalomról (!), a nemzedékét jelképező hatodik üres koporsóról beszélt és arról, hogy „a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlenek”.
Sok tényező együttállása szükséges ahhoz, hogy egy szónok a kívánt hatást elérje. Nyakkendő nélküli kigombolt fehér ing, sötét zakó, borostás arc, félhosszú, természetes esésű, szélborzolta haj, két, nem remegő kézzel fogott papírlap, nyugodt, de határozott és tudatos tiszta és őszinte arcvonások és nem remegő, határozott hang.
Orbán mintha érezte volna a tömegszimpátiát és a tömeg „érezte volna” a fiatal szónokot. Egy volt ő a tömegből, pontosabban egy a fiatal „forradalmárok” közül, aki képes volt a tömeg „csodavárását” megfogalmazni. Ez a természetes egyszerűségű, „közülük való”, az elvtársi szónoklati panelektől, allűröktől mentes, őszinte srác metapolitikai hatással bírt.

A liberális Orbán és Fidesz azonban nem a jobbosok, nem a kereszténydemokraták, hanem a Liberális Internacionálé európai pártcsaládjába lépett be 1992-ben, s maradt tagja – Orbán a szervezet alelnökeként – egészen 2000-ig. 

Orbán vidéken: Faluparlament
Az „1989-es” Orbán Viktor, ráérezve befolyásolási (metapolitikai) képességére, új színtéren folytatta 2005-2006-ban.
Nézem a Ráckevén készült, közel 20 éves fotót. Orbán két hatalmas traktor között egy sietve felállított emelvényen áll és beszél. A két traktoron kézzel gyártott nagybetűs feliratok. Az egyik: VIKTOR A GAZDÁK VELED VANNAK. A másik: NE ADD FEL! MI SEM TESSZÜK!
Ott a két fideszes zászló és a címeres trikolor is. Orbán a mikrofon előtt, barna rövid kabátban, felsőtestével kissé előrehajolva áll. Az elkapott pillanatban szemével, szájával, testével… beszél, meggyőz, közös cselekvésre bíztat. Faluparlamentet tart. A saját ötletével végigszáguld az országon.
Sajnos, a Faluparlament közel húsz éve feltöltött akkumulátorai lemerülőben vannak.
Az akkori feliratokat gyártó szülők még igen (70-80 évesek lehetnek már), de a gyermekeik, unokáik már nem őrzik Orbán kézfogását, a kultúrban rendezett személyes találkozásokat. A hátbaveregető, harcra bíztató, bátorító szavakat…

Orbán elnehezült a hosszú harc alatt?
Mennyire más a 2022. április 3-i fotó és videó! Vasárnap, késő este a Bálnában. Nemzeti színű fények a gondosan felállított színpadon. „Viktor! Viktor!” skandálta a tömeg.
Ismert (Orbán és Fidesz) celebeket, szimpatizánsokat keres és talál meg a tömegben a kamera. Széles mosoly. Öröm. Ütemes taps. Táblák, narancssárga alapon fehér betűkkel: „Győztünk”.
Orbán Viktor sötét öltönyben, fehér ingben narancssárga nyakkendőben, befésült, középen elválasztott ősz haj, sötét zakó. Láthatóan a pocakja és a zakója gombjai közötti harcban a pocak győzött.

(Az ember csecsemő korától halálálig utánoz. Több tonna fölösleges zsír rakódott a magyarokra a zabálásos jobb léttől. A „rakódással” közelebb hoztuk a jobblétre szenderülés időpontját és nagyon sok, a hazai egészségügy pénztárcáját terhelő egészségromlást. A miniszterelnök példa, minta, hivatkozási alap. Ha neki lehet, mármint amorf módon elhízni, akkor nekem is! – mondja a nép. A miniszterelnök meg dönt. Csak azért sem! Vagy nem mer neki senki szólni? Anikó asszonynak szóljunk, esetleg az édesanyjának, Erzsi néninek? Egészség, élethossz, életminőség, család, fájdalom, pénz! Isten, Haza, Család!)

Sehol egy traktor. A színpadon körülötte a kiválasztottak, az ő most éppen valamilyen okból fontos emberei. Rogán úgy helyezkedik, hogy minden fotón, kameraállásban megkerülhetetlen legyen. A többiek a kedvelés, az aktuális fontosság erőssége szerint állnak közelebb vagy távolabb a főnöktől. Mindegyikük tudja hol a helye, pl. Kásler Miklós most csak a leghátsó sorban örül.
Nem a 89-es „forradalmár” beszél a tömeghez. Tudja, mikor van ideje a tapsnak, mennyi időt illik hagyni rá. Egy joviális miniszterelnök beszél. A Főnök, a Pártelnök.
A kimondott szavakat többször átszűrte a tanácsadók és a saját politikusi 33 évének szűrőin. Minden szónak, hangsúlynak, a szavak közötti szüneteknek jelentőségük van. A profi beszél. Magabiztos. 89-ben is az volt. (Ez az egyik „titka”.) De most 33 év tudásával, meg a fölszedett, jól látható fölösleges kilóival az. De őt ez sem zavarja, viseli saját politikai súlyát és a túlsúlyát is, mint a gyakran megigazított színes nyakkendőit.

Most akkor melyik Orbán a mi „Viktorunk”?
Az utóbbi években Orbán nemcsak testsúlyban, hanem a belpolitikai harcokban is mintha elnehezült volna. Szünetel a Békemenet, nincs Faluparlament, a gazdák traktorjai „csak” az ukrán gabonát akarják megállítani a határon (vagy egy magtárban mutatják meg a saját termést 2024 áprilisában az éppen arra járó miniszterelnöknek), a polgári körök mozgalmának lángja még csak nem is pislákol… Most a brüsszeli és a háborúellenes, meg a globális gazdasági harc az égető, ezek egyik lángcsóvája mutatja a béke-utat Biden elnöknek a Fehér Ház kertjében, de a kínai Tienanmen térig is eljutott egy-két „barátságos” szikra.
Orbántól szokatlan, hogy 2022-ben érzelmekről, imáról, boldogságról, szívről beszél. De gyorsan hozzáteszi a győzelemért járó köszönetet. Súlya van/lesz, hogy kinek szól a köszönet.
Először a neki szánt „hátba veregetéseket” (a kegyelteknek?) köszöni meg, csak ezután következnek azok, „akik imádkoztak értünk” (új elem!), majd „a ránk határon túlról figyelő magyarokat” (háborúellenes a magyar), külön a kárpátaljaiakat köszönti, s csak ezután szól a köszönet a választópolgároknak és a közel százezer önkéntesnek. Nem maradhat el a definíció sem, hogy mostantól „kik vagyunk”.
„…az egész világ láthatta ma este itt, Budapesten, hogy a kereszténydemokrata politika, a konzervatív, polgári politika és a hazafias politika győzött. És azt üzenjük Európának, hogy ez nem a múlt, ez a jövő, ez lesz a mi közös európai jövőnk. Az egész világ láthatta, hogy a magyarok szeretik a hazájukat, és mi, akik ma győztünk, azt vállaljuk, hogy számunkra mindig Magyarország lesz az első. A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” (Orbán győzelmi beszéde, 2022. ápr. 3.)

A választópolgár azonban kérdez, akkor most melyik az igazi ideológiai, politikai út? Megint egy éles kanyar? El kell felejteni 2014-es illiberális gazdaságot?

2024-re valami ismét és megint és nagyon megváltozott! Orbán fél!? Lehetetlen!
Ez csak azért juthat a választópolgár eszébe, mert a 2024-es önkormányzati választások vidéki kampányában például csak véletlenül, amolyan flashmob-szerűen (villámcsődület) egy-egy erdőszélen vagy egy gazda pajtájában, vagy egy kis városi terecskén találkozhat a kormányfővel a választópolgár. A köztévében látjuk, hogy Orbán az ország egyik feléből a másikba kampányolva, rendszerint és hirtelen, de teljesen véletlenül meglát egy mikrofont (hangosító berendezéssel összekötve), üstökön ragadja, mint a kormány az inflációt, egy éppen odahelyezett kisszékre állva vágyat érez, hogy szóljon a néphez, az éppen arra sétálgató kiválasztott tömeghez, villámcsődülethez… Mi történt?

Nemzeti, jobboldali (jobbos), polgári párt?
1990-ben a Ház elnöke: “Több oldalról fordultak hozzám képviselőtársaim, hogy a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. Kérem képviselőtársaimat, álljunk fel! (Egyperces néma felállás, a FIDESZ képviselői kivonulnak.)” – olvasható a parlamenti naplóban.

Keresztény párt?
„Csuhások, térdre, imához” – mondta Orbán Viktor frakcióvezető a Parlamentben (Andrásfalvy Bertalan miniszter “panasza” alapján tudjuk 1992 februárjából).
Dr. Orbán Viktor a Parlamentben 1991-ben: „Remélem, a kereszténydemokraták tapsolnak! Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!” (fideszes röhögés)

Mit is ír Gramsci?
„…ha a hegemónia etikai és politikai, szükségképpen gazdasági is, szükségképpen arra a döntő funkcióra épül, amelyet a vezető csoport a gazdasági tevékenység döntő magvában betölt.” (Gramsci: Az új fejedelem, 59. old.)

Politikai paradoxon

Valahol azt olvastam, hogy ha hatalmon vagy, akkor eleget kell tenned annak az elvárásnak, hogy a hatalomnak lehetőleg semmilyen kapcsolata ne legyen a pénzzel, de annak is, hogy a hatalom nem szerezhető meg pénz nélkül.

Kaya Ibrahim és Josip Tot 1995-1997
A rendőrség a 2001-ben megszüntetett eljárás során megállapította, hogy egy ismeretlen Kaya Ibrahim nevének és adatainak felhasználásával tizenhárom, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török személynek, vélhetően a cégek jelentős, összesen mintegy 300 milliós köztartozás megfizetésének kikerülése céljából. Jelentős köztartozást felhalmozó gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot, majd a cégeket fantomizálták, ezért a tartozások behajthatatlanná váltak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaya_Ibrahim_%C3%A9s_Josip_Tot

A székházügy, avagy a „szüzesség”, az „ártatlanság” elvesztése
Az MDF vezette kormány 1992. április 16-án titkos határozatban két igen értékes belvárosi épületet adott át az MDF és a FIDESZ megosztott tulajdonába. A két párt tisztán másfél milliárd forinthoz jutott közpénzből törvényes alap nélkül.
A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét (Simicska Lajos). Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, támogatottságuk 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza. Cserébe viszont saját lábakon túl tudtak élni 1998-ig, kormányra kerülésükig, viszont a párt elvesztette addigi „ártatlanságát” és az 1994-es választásokat is. Orbánt Farkasházy Tivadar szárszói kertjében is faggatták a székházügyről. Ezt a választ adta: „minden párt ezt csinálta, és mondják meg neki, pontosan melyik eleme „nem kóser” az ügynek.”)
https://index.hu/belfold/2018/01/10/fidesz_szekhaz_botrany_mdf_tiszti_kaszino_1993_orban_viktor_simicska_lajos_varga_tamas/

Ezüsthajó Kft.
Az Ezüsthajó Kft.-t Káel Csaba alapította, aki a Fidesz kampányát 1994-ben és 1998-ban egyaránt szervező Happy End Kft.-t is létrehozta. (Káel Csaba 2011 óta a Müpa vezérigazgatója, 2019-től filmügyi kormánybiztos)
Az Ezüsthajó 1999 óta dokumentálja a miniszterelnök nyilvános szerepléseit, miután megnyerte (!) az erre kiírt közbeszerzési pályázatot. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint ezért a munkáért 2000-ben 277 millió forint utaltak át a számlájára. Szintén jelentős megrendeléseket kapott a cég a Magyar Televíziótól. A Koffer c. utazási magazinra adásonként 2 millió 240 ezer forintot fordítottak. Ugyanennyiért készítették a Sikkes c. divatmagazint és 3 millió 360 ezer járt alkalmanként a Nem jogerős? c. produkcióért. A naponta egyszer jelentkező 26 perces Millenniumi Mesékért 5 466 384 forintot fizetett ki adásonként a Magyar Televízió.
Az inflációs adatok alapján 100 forint 2000-ben ma körülbelül 316,16 forintot ér. Tehát, ha ezt az arányt alkalmazzuk a 5,5 millió forintra, akkor ma kb. 17 388 800 forintot fizetne ki az MTVA az Ezüsthajó Kft.-nek. Ezt a jelenséget hívják túlárazásnak.

Kubatov-lista
Kubatov-listának egy választói adatbázist neveznek, amelyet a Fidesz hozott létre a 2000-es években. A lista névadója a közbeszédben Kubatov Gábor Fidesz-kampányfőnök, pártigazgató, alelnök, országgyűlési képviselő, a Ferencvárosi Torna Club elnöke, akinek a feltételezések szerint meghatározó szerepe lehetett annak kialakításában. Ő a jobbos minta? https://hu.wikipedia.org/wiki/Kubatov-lista

Várhegyi Attila (1963. okt. 5. Siklós), a Fidesz pártigazgatója, választmányi elnöke, börtönbüntetésre ítélt polgármestere, államtitkár is volt, jól menő vállalkozó lett…
Vagy ő a jobbos minta?

Részlet a 168 óra c. lap 2016. augusztus 25-i számából, Lampé Ágnes írásából: „Táskásember”, „pénz- és selyemzsinór-kihordó”, „a Fidesz fekete embere”, „a végrehajtó” — ilyen és ehhez hasonló minősítésekkel illetik ismerői Várhegyi Attilát, a közmédia jelenlegi urát. Szívós, állhatatos és nem utolsósorban pénzimádó embernek írták le, aki Szolnok egykori polgármestereként a bíróságon belebukott a pénzosztásba, Orbán Viktor mégsem engedte el a kezét. Sőt, sokévi hibernáltság után nemrégiben újra fontos szerephez juttatta: ő kezeli az MTVA-ra, azaz a közmédiára szánt 84 milliárd forintot.”

Részlet a Népszava 2010. szeptember 25.-i számából:
„ A bölcsész végzettségű Várhegyi 1989-től a Fidesz tagja, a szolnoki pártszervezetet együtt alapította Lévai Anikóval és Orbán Viktorral. Ez az ismeretség később is végig kísérte pályáját: Orbán egyik legmegbízhatóbb és legbefolyásosabb emberének tartották. Szolnok polgármesteri posztját 1991-től töltötte be, és 1994-ben újraválasztották. Nyolc éven át – 1994-2002 között – a Fidesz választmányi elnöke volt, pártigazgatóként pedig a Fidesz egyik meghatározó háttérembere is, Orbán 2002-es kampányát is irányította még.
Az év októberében a bíróság jogerős ítéletében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt egy év, kétévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és 500 ezer forint pénzmellékbüntetés megfizetésére is kötelezte, miután még szolnoki polgármesterként megszegte vagyonkezelői kötelezettségét.”

Várhegyi maga volt/van a háttérhatalom?
Volt rádiós kollégám telefonált (a dátumra már nem emlékszem, de biztos, hogy 2018 után történt, mert már ezek a mai kézi-vezérelt vezetők voltak hatalmon a közmédiában), hogy akarok-e ismét a Rádióban, pontosabban az MTVA-nál dolgozni.
Hangosan röhögtem, hogy nem vagyok vevő a hülye vicceire. (A Magyar Rádiót, a Petőfi Rádió a család rádiója főszerkesztői posztját én hagytam ott 1994-ben, önként, megelőzve, hogy Horn-Kuncze pribékjei kirúgjanak.)
A legkomolyabban állította, hogy nem viccel. Megszerzett egy fontos telefonszámot. És? – kérdeztem. Annak az embernek a telefonszáma ez, aki állásba veszi, szerződteti a szakembereket az MTVA-hoz, kizárólag ő dönt – mondta.
Nem hiszem! Ez kizárt! Hét, azaz hét szervezeti szint van csak az MTVA-nál, másik hét pedig a Duna Zrt.-nél. Egy ember nem dönthet! Lehetetlen! – érveltem.
Ő megpróbálja akkor egyedül, fejeztük be a beszélgetést. Néhány nap múlva hívott, hogy sikerült! Jó fizetés, e-mail cím, szolgálati mobil, feladat, mindent ettől az egy embertől kapott! Az „egy” embert úgy hívják, hogy Várhegyi Attila.

Vajon a „túlárazós” „ezüsthajós” kegyelt; a listákat gyűjtögető pártigazgató; vagy a megbukni képtelen, 2020-tól a Hollóházi Porcelángyár új tulajdonosa (175 millióért vette meg), Várhegyi Attila a mi igazi jobbosunk? A hangsúly a „mi” és az „igazi” szavakon van…

A választópolgárok innovatív „foglalkoztatása”, a folyamatosan újrateremtett hatalom

Válság 2002
A 2002-es választások után a Fidesz válságba került, mind szervezeti, mind politikai, mind érzelmi szempontból. A miniszterelnök kivonult a pártügyekből és a felhívására létrejött polgári körök létrehozásában, marketingmunkájában vállalt aktív szerepet. Hende Csaba végezte a kitűnő szervezőmunkát. A 2002-es önkormányzati választás eredménye – a jobboldal súlyos veresége – is a párt válságát jelezte.

Németh László sorai jutottak eszembe: „A veszély az emberiség legnagyobb ingere”
Orbánnak is az volt. Mert ő nem kollektív „gyászra”, magyaros búsongásra kérte az embereket, hanem cselekvésre. Ösztönző, az együvétartozásra és a nemzeti érzésre alapozott stratégiát hirdetett.

Olvassunk Gramscit, hiszen ő tele van megvalósításra váró ötletekkel: „E társadalmi csoport már a kormányzati hatalom megszerzése előtt is gyakorolhat, sőt, gyakorolnia kell a »vezetést« [a hegemóniát] (sőt, ez a hatalom megszerzésének egyik fő feltétele); ezt követően válik uralkodóvá, amikor gyakorolja a hatalmat [diktatúrát], de még ha szilárdan a markában tartja is azt, akkor is folytatnia kell a »vezetést« [hegemóniát].” 

Az új, közérthető és innovatív jelszó: Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
Orbán jó Gramsci-tanítvány. Ugyanis nemcsak kijelölte a győzelemhez vezető utat, meghatározta a feladatokat, hanem a nemzeti érzelmekre – máig élő és ható – ösztökélő, bátorító jelszavakat is rendelt a rögös úthoz.
Orbán 2002. május 7-én beszédet mondott a Dísz téren. Itt hirdette meg a polgári körök mozgalmát, melyben – mert „a haza soha nem lehet ellenzékben” – […] arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. […] Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát. […] Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”
Orbán rövid, érthető és mozgósító stratégiát vázolt fel a polgári körök számára: „készenlét és mozdulás, ha eljön az idő”.

Polgári körök
A polgári körök 2002-ben a Fidesz által életre hívott konzervatív tömegmozgalom, ami 2002–2006 között volt politikai aktivitásának csúcspontján; szerepük később helyi, közéleti-kulturális rendezvények szervezésére korlátozódott. Ugyan Orbán személyesen felelt a mozgalom szervezéséért, de meghatározó szerepe volt ebben a munkában az akkor még MDF-es Hende Csabának. 2002-ben országszerte 11 300 polgári kört regisztráltak.

Meggyőződésem, hogy a polgári körök szervezése, „a készenlét, ha eljön az idő” gondolata, a polgári lét társadalmi, gazdasági és érzelmi szárba szökkentése és a vidéki Magyarország megszólítása (pl. Faluparlamentek) alapozta meg a Fidesz 2010 óta tartó győzelmeit.

A Fidesz, a radikális párt, a mindig harcra kész Orbán esetleg megijedt a „nép hangjától”?
A polgári körök az un. alulról építkezés, a társadalom mélyrétegeit is megmozgató, politikai és pszichológiai szempontból is hasznos, újfajta közösségi összefüggések kialakítását jelentették. 2006-ban, a „csúcson” hagyták abba, a négyéves sikeres időszakhoz képest hirtelen! Miért? Addig volt rá pénz, ember, energia, lelkesedés?
Talán megijedt a párt a polgári körök őszinte „üzeneteitől”?
Az emberekben még mindig élő „csodavárásától”?
Vagy a nép vallásosságától?
Vagy az emberek hiányos egészségi, gazdasági, pénzügyi, vállalkozási, közigazgatási, banki, adó… stb. ismereteitől?
Vagy a szocialista múlt zsigerekbe épült és még mindig ható reflexeitől?
A Fidesz önjárónak gondolta már a mozgalmat és a helyiekre bízta a polgári körök mozgalmának nyáját?! A nyáj elkezdett szétszéledni… Kár érte!
Bizonyára az okok között volt a „találkozás” a valósággal, de inkább a Fideszben „megfogant” új, innovatív ötlet, sőt, stratégia volt az ok. Elindult az új projekt.
Hozzáfogtak a polgári középosztály szélesítéséhez és/vagy kialakításához, talán éppen a polgári körök tapasztalatai alapján.

Politikai programtervvé vált a munkaerőpiac, a gazdaság és a vállalkozások fejlesztése, a beruházásösztönzés, a családok és a fiatalok helyzetének változtatása … Valamint elkezdődött az „emlékművek”, a történelmi időben is nyomot hagyó építkezések, felújítások, átszervezések, átalakítások… a „korszak” előkészítése, tervezése.

A hatalomról
G. Fodor Gábor írja a Boston politics c. cikkében (Kommentár, 2022/2.)
„…Ahhoz, hogy szabadon önmagunk legyünk, korlátoznunk kell a szabadságot. A hatalmat folyamatosan gyarapítani kell a hatalom tagadása által. Úgy teremtsünk politikai autoritást, hogy tagadjuk azt. Ha koncentrálni akarod a hatalmat, akkor folyamatosan újra kell teremtened. […]”

CÖF és Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA)
Civil Összefogás Fórum (CÖF) egy közéleti tevékenységet végző magyarországi szervezet. A szervezet az Orbán-kormány nemzeti elköteleződésű politikáját támogatja, a Békemenet szervezője. A kormány a meghirdetett polgárosodás tartalmi gondjait kiszervezte, mert a CÖF civil szervezetre bízta. Civil Akadémia címmel 5 évig tartó előadássorozatot indított a CÖF. A sorozat célja a „civilitika”, a polgárságtudomány megalapozása és kimunkálása.
Azt nem gondolom, hogy sikeres volt az 5 év, hogy a „polgárságtudományt” sikerült „megtanítani”, országossá tenni. A polgárosodáshoz nagyon sok gazdasági, pénzügyi, üzleti, társadalmi, szociológiai, kulturális… feltétel és a feltételek „beéréséhez” legfőképpen idő, évtizedek kellenek, de talán még ennél is több idő, évszázad szükséges.
Civil Akadémia ma is létezik. Több is van belőle. A Polgárok Házában is van ilyen nevű sorozat, a Lakitelek Népfőiskola és a Századvég is szervez, szervezett hasonló rendezvényeket, könyv is jelent meg ilyen címmel.
Bámulatos eredménye lett a sorozatnak. Gomba módra szaporodtak a civil szerveződések. Ma a NAV adatai szerint 33 333 regisztrált civil szervezet működik hazánkban. Pontosítok. Ezt olvashatjuk a NAV tájékoztatójában: A 2024. rendelkező évre regisztrált, szja 1%-os felajánlásra jogosult civil kedvezményezettek listája. Ami azt jelenti, hogy a nem regisztráltakkal együtt akár duplája is lehet ma a civil szervezetek száma.

Békemenetek
A Békemenet a rendszerváltás utáni Magyarország legsikeresebb civil kezdeményezése, minden egyes megmozdulást több százezres tömeg, piros-fehér-zöld zászlók ezrei, elképesztő összetartás mutatása és balliberális csodálkozás jellemez.
A CÖF által szervezett tömegdemonstráció először 2012-ben indult, az eleddig utolsó, a kilencedik pedig 2022. március 15-én volt. A Békemenet minden eseménye erődemonstráció volt a konzervatív, polgári kormány mellett.

Nemzeti konzultációk
A nemzeti konzultáció a második Orbán-kormány által intézményesített politikai kérdőív. A kifejezést Orbán Viktor eredetileg a 2005-ös „országértékelő beszédében” használta abban az összefüggésben, hogy a Fidesz a 2006-os parlamenti választásokat úgy akarja megnyerni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel.
A kormány megtartotta ígéretét, volt hogy évi két alkalommal is megkérdezték az emberek véleményét a legfontosabb országos vagy európai ügyekről.

Népszavazások
A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét.
2008 tavaszán a Fidesz kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében az érvényesen szavazók több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.

Gramsci megállapítja, hogy az uralkodó csoportok a polgári társadalomban gyakorolják hegemóniájukat (konszenzus-elem), míg a politikai társadalom a kényszer alkalmazásának színtere. „…egy társadalmi csoport fölénye kétféleképpen nyilvánulhat meg: »uralomként« [diktatúraként], valamint »szellemi és erkölcsi vezetésként« [hegemóniaként].

2022-től az ötödik Orbán-kormány van hatalmon
A győzelem még a Holdról is látszott, ahogy azóta is sokat idézik Orbán április 3-i győzelmi beszédének e részletét.

A jól látható kormány és a láthatatlan párt
Ma, 2024-ben a látható, érzékelhető kormány a következő tagokból áll a médiaszereplés gyakoriságának sorrendjében: Szíjártó Péter, Bakondi György, Orbán Viktor, Rétvári Bence, Nagy Márton, a heti kormányinfókon Gulyás Gergely, valamint időnként Nagy István és Varga Mihály. A kormány-kommunikációt a legkülönbözőbb civilszervezetek, magán intézetek szakértői, elemzői uralják. Az átlagnéző/hallgató kormánytagoknak hiszi őket.
A Fidesz-ről mint szervezetről, a párt hétköznapi eseményeiről, belső viszonyairól nulla, azaz „0” információ jut el a választópolgárokhoz.  A Fidesz aktuálpolitikai állásfoglalásokat tesz közzé, amit a párt kommunikációs vezetője ad elő.

A vezetők vezetőjének a vezetője
Orbán 2014-2018-as kormányzati ciklusban kezdi feltölteni a szinte minden posztra alkalmas, megbízható (párt, kegyelt, befolyásos, fontos) emberekkel azt a „cilindert”, amiből az állami vezetőket majd kiválasztja a miniszterektől a helyettes államtitkárokig.
Így fordulhatott elő, hogy pl. Mikola István az előző kormányban még egészségügyi miniszter volt, utána a Külügy nemzetközi államtitkára, majd 2006-ban Orbán őt szerette volna jelölni miniszterelnök-helyettesnek, de a Fidesz-választmány ellenállt, ezért „kihullott” abból az akkor még tervezett bizonyos cilinderből. (Ezt a mechanizmust sem ismeri a nagyközönség, hogy mikor és mit vétózhat meg pl. a párt választmánya?!)

A miniszterelnök megkettőzi, sőt bizonyos minisztériumokban, állami hivatalokban és pozíciókban megháromszorozza az azonos területen, azonos témákkal foglalkozó vezetők számát. Ilyenek például a Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a ma már nem létező Emberi Erőforrás Minisztérium felesleges azonosságai.
A Miniszterelnökség államtitkárságai „hivatalosan” (a Kabinetiroda pedig a háttérből) amolyan szupercenzorokként – gondolom – ellenőrzik(?), figyelik(?) nyomon követik(?) a minisztériumok, államtitkárságok és a helyettes államtitkárok munkáját.
Ha nem ez az ok, akkor mire való a duplikált, sőt triplikált szervezeti háló? De az is elképzelhető, hogy a hűséget hálálja meg a kormányfő egy-egy vezetői pozícióval?

A félelem és bizalmatlanság szervezete
Ez a szervezeti modell számos negatívumot hordoz magában. Pl. nélkülözi a szakmai megalapozottságot, hozzáértést. A szervezetben kódolva van az esetlegesség, hogy – profánul fogalmazva – a különböző szinteken csak akad majd egy valódi, hozzáértő szakember… De tudjuk, hogy nem akad, mert az igazi döntéselőkészítés az MCC-ben, az Alapjogokért Központban, a Századvégben, vagy az éppen akkor „kedves” civil szervezetben történik.
Persze az is lehetséges e modellben, hogy nincs semmiféle egyeztetés. Döntés van, egyszemélyi (szubjektív) vezetői döntés, vezetői utasítás. A felelősséget viszont a vezetői szintekre és az elmaradt egyeztetésre lehet hárítani. Az alkalmazottak egyénileg és csoportszinten is kiszolgáltatottak, senki nem érezheti magát biztonságban, miniszteri szinten sem.
2022-től az államapparátus növekedése, óriási vízfejek létrehozása (pl. Belügy) úgy tűnik, megállíthatatlan. A jelek szerint az ellenőrök ellenőreit is ellenőrzik. Az ötödik Orbán-kormányban az energiaügyi miniszterrel együtt 4, azaz négy miniszter kínlódik a gazdaság neki jutó darabkájával, de akkor még nem számoltuk ide a Magyar Nemzeti Bankot.

Csák János, a Jolly Joker 1
A kultúra például, méltatlanul, olyan emberhez került, akinek meggyőződése, hogy saját „énekművészetével”, a közrádióban való riporterkedéssel és egy vidéki József Attila-esttel eleget tud tenni a 21. század kultúr-forradalmi kihívásainak. Csákot azért nevezem jolly jokernek, mert eddigi életében csak pénzügyekkel foglalkozott és elnökölt cégeket. A jelek szerint a kultúrával még futó liezonja sem volt. Kinevezése tipikusan a legrosszabb kommunista gyakorlatra hajaz. Ő jobbos? Önelégültsége (küzdelme a magyar nyelvvel) viszont egy despotikus KB titkár viselkedésével is vetekszik, az Orbán-kormányban párját ritkítja. Személyiségjegyeinek kitűnő példáját saját maga tálalja fel a minisztérium honlapjának első oldalán, ahol csak és kizárólag ő szerepel, csak ő (fotóval, távoli fotóval), Csák János „polihisztor” örökbecsű gondolataival találkozik a látogató:   https://kormany.hu/kulturalis-es-innovacios-miniszterium

A kultúra sweetheart-jai 1.
Unalmában most éppen centralizálni óhajtja a múzeumokat. (Aminek semmi értelme nincs!) Nem az övé az ötlet, hanem a Habony, Tőkés László, Orbán Viktor vonalon érkezett hozzá az utasításként. Az új „sweetheart”, a hatalommániás Demeter Szilárd elégelte meg a kis szemétdombot és az utóbbi idők sikertelenségét (pl. Petőfi Rádió). A legnagyobb akadályt, L. Simon Lászlót, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját már eltávolíttatta. Az ok egyszerű: szeretne minél nagyobb szemétdombon ülni. Orbán, ha Habony mondja, akkor végrehajt, törvényt módosít, Habony meg röhög a markában, hogy újabb engedelmes kutyus nyaldossa a… kezét.

Ugyancsak Csák János miniszterhez tartozik az innováció is. Csak az nem tisztázott a közvélemény számára, hogy melyik terület innovációja. Egészségügy? Agrárium? Elektronika? Vállalkozások? Erdőtelepítés? Energia? Hidrológia? Kodály Kórus? Talán ez lehet az oka, hogy Csák kinevezése óta sem a kultúra, sem az innováció területén nem történt semmi.

A kultúra sweetheart-jai 2.
Bocsánat, dehogynem történik! Több sweetheart-ja is van a magyar kultúrának, akiknek van pénz, mindent megtehetnek. Itt van például a Rákay Philip nevű, kinyilvánítottan ízig-vérig jobbos, korábbi Fidesz-műsorvezető, újságíró, médiasztár, jól öltözött filmrendező, dramaturg, filmproducer, forgatókönyvíró, drága cuccokat, öltönyöket viselő megmondóember. Azt mondta Orbán Viktornak, hogy „Most, vagy soha!” Aki „ijedtében” sok milliárddal megtámogatta az ezzel a címmel készült Petőfi álnevű magyar western-filmet. De Orbánnak arra is volt ideje, hogy személyesen ajánlja a választópolgároknak a filmet (ilyenre én 1988 óta nem emlékszem)! A Fidesz-tagoknak pedig kötelezővé tette a film megtekintését? Ezt csak azért kérdezem, mert a kerületi polgármesterjelölt ingyenes vetítésre hívott engem is.

A kultúra sweetheart-jai 3.
Virágkorukat élik Budapesten az alternatív színházak. Szobákat, tetőtereket, pincéket, sufnikat… alakítottak át játszó hellyé. Telt házakkal működnek ezek a nonkonform játszóhelyek! Én (a kulturális tárca nem) felteszem a kérdést: miért?
Azért, mert ezekben az alternatív színházakban tehetséges fiatalok álmodják színpadra a színház lényegét, óriási érdeklődés mellett. A lényeget Shakespeare Hamlet c. művében valahogy így fogalmazza meg, hogy a színjáték „föladata most és eleitől fogva az volt és marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek, hogy felmutassa az erénynek ön ábrázatát, a gúnynak önön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát” (Arany János fordítása)
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója azt hiszi, hogy a jelen magyar színjátszása csak tőle létezik. Nagyképű, pofátlan a hazai médiával, embertelen a színészeivel, élvezi a hatalom feltétlen támogatását. Színházat csinál tükör és alázat, Isten és ember nélkül. Könyörgök, vegyen már valaki neki egy TÜKRÖT!!!

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Jolly Joker 2
A másik Habony-barát, „harcostárs”, ahogy ő fogalmaz, az új honvédelmi miniszter bizonyára otthon van a fegyverkereskedelemben és a kaszinók világában is. A honvédelem azonban egyikhez sem hasonlít, mindegyiktől Ég és Föld távolságra van. Mitől ért ez az ember a honvédelemhez, vagy a HR-hez (humánerőforrás gazdálkodás)?. Első intézkedései között leváltotta a teljes honvédségi vezérkart. Az állampolgárok számára indok és magyarázat nélkül. Mindeközben nagy garral meghirdette a „Embert a Vasra!” toborzó akciót. Nem értettük, nem értjük mit akar a miniszter. Először azt hittük, hogy kovácsokat keresnek.
Mire ez a nagy nekibuzdulás? Ki ellen készülünk háborúra? Brüsszel? NATO? Esetleg nem kellene megmagyarázni??? De Isten ments, hogy ő magyarázza!

Orbán Balázs, sweetheart is és Jolly Joker 3 is
Mitől lett különleges Orbán Balázs és az MCC (Mathias Corvinus Collegium) helyzete?
2021. augusztus 23-tól Orbán Viktor un. politikai igazgatót nevezett ki maga mellé Orbán Balázs személyében. 2022-ben meg is erősítette hatáskörét. (Lehet, hogy ő az igazi jobbos minta?!) Azzal, hogy az országgyűlési törvény módosítása alapján a plenáris üléseken a kormányfő helyett válaszolhat interpellációkra vagy kérdésekre, illetve tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, ha rendelkezik képviselői megbízatással. Orbán Balázs listás képviselőként tagja az Országgyűlésnek. (Tehát az „ötlet” jóval korábban született!)
Orbán Balázs az MCC Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke is. Egy civil szervezet vezetője a jó jobbos mintája?
Egy civil szervezet vezetőjének beépítése a kormányba, majd kormányfőhelyettesi jogosítványokkal való felruházása választópolgári kérdéseket vet fel. Azt például, hogy Semjént kirekesztette a miniszterelnök? A miniszterelnök nem bízik hivatalos helyettesében a KDNP-s Semjén Zsoltban? Semjén és a KDNP díszpinty lett??? Orbán Balázs Orbán Viktor dublőre? Várható esetleg még, hogy a politikai igazgató mellé mondjuk gazdasági, hadászati, szociológiai, pszichológiai, kulturális… igazgatót is kinevez maga mellé a kormányfő?

Az MCC, vagy inkább az Alapjogokért Központ irányít?

Két kistafírungozott („kelengyével” ellátott, pénzzel kibélelt) NGO-vezető (az egyiket még 2021-ben ügyesen becsempészték a Fidesz választási listájába is) vette át a kormányfő háttérmunkáját?
Mivel Orbán Balázsról már fentebb szóltunk, kérdezzük, kicsoda Szánthó Miklós?

Szánthó Miklós, sweetheart is és Jolly Joker 4
Szánthó Miklós a „konzervatív megmentőnk”?
Már csak azért is kérdés a kérdés, mert a kormány – a legfrissebb hírek szerint – 1,15 milliárdot költött egy magamutogató bajszának merevítésére (a harmadik hazai CPAC „keretében”).
2019-2020-ban, tehát két év alatt 1,654 milliárdot kapott az „Alapjogokért Központ”, pontosabban a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. nevű magáncég csak a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül a kormánytól. Egyéb alapítványok átfolyatott pénzeit nem vizsgáltam.
Miért a kivételezés? A miniszterelnök megfáradt a hosszú harc alatt? Nem bírja a munkát?
Ki ez az önjelölt CPAC-es ficsúr? A bűvészcilinderből „véletlenül” ő került a kormányfő keze ügyébe?  Vagy ajánlották neki? (Habony? Várhegyi? Rogán?…)
A hazai CPAC-et azért „csináljuk” harmadik alkalommal, hogy „a baloldal hisztériás rohamban törjön ki”? – írja a már „társadalompszichológiával” is foglalkozó széplelkű, skatulyából jött főszervező a magyar CPAC honlapján? S kérdezem én is, hogy: ezért? Több mint egy milliárdért?
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/26/tobb-mint-egymilliard-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac/

Mire és miért jó nekünk a CPAC?
Nekünk, a többiekhez képest rongyosoknak kell ráznunk a rongyot ugyanannak az amerikai, magyar, globális konzervatív vezetői buboréknak (cca. 3000 fő) Washingtonban és Budapesten? Sok-sok milliárdért szervezzük az együttléteket, a „világhírű” Szánthó Miklós szavai szerint, hogy „a baloldal hisztériás rohamban törjön ki”? A világsajtóban és itthon megvásárolt hirdetéseket még nem is számoltam!
A főigazgató, főszervező, főelőadó, a világ fő konzervatív megmentője… szeret nagyokat mondani. Evidenciákat feltupírozni, hogy Ő, de csakis Ő (no, esetleg még Orbán Viktor…), idézhetővé váljon, valahogy így, hogy „Bebizonyítottuk, hogy a nemzeti erőket a nemzetközi színtéren is össze lehet szervezni… (Tényleg? Soroljam a liberális, kommunista nemzetközi szervezeteket, amelyek 1789 óta össze-vissza szervezték a nemzeti erőket!?)
A „gyorsreagálású hadtest”, a Wokebusters már megszületett, de a mocsarakat (ezt Orbántól lopta!!!) – a választók támogatását elnyerve (ő is indul a választásokon???) – még le kell csapolni.” (Magyar Nemzet)
Azért valljuk be, jól esik nézni a tévében, amikor a nagyvilágból két (azaz 2!) aktív konzervatív miniszterelnök felszólal a CPAC-en, Orbán + 1 fő, s nyíltan vörösre tapsoljuk a tenyerünket, hogy kiprovokáljuk a közelünkben lévő balosok hisztériás rohamait?
De nem kell elkeseredni a Fidesz több milliós vidéki szavazóiknak sem, hiszen Szánthó üzenete szerint van megoldás, mert „a Wokebusters már megszületett”!!!
https://index.hu/belfold/2024/04/27/cpac-orban-viktor-kozpenz-egymilliard-budapest-alapjogokert-kozpont/

Ez a jobbos konzervatív forradalom? Egyre több kommunista módszer, vízfejű szervezet, reflex, magamutogatás, stílus, pénzeltüntető fortély jellemző a jobbos, konzervatív, kereszténydemokrata kormányunkra és az általa támogatott ngo-kra?

Konzervatív forradalom (hegemónia) Magyarországon?

„…Magyarországon a liberális hegemónia lassan megroppant, és létrejöttek a konzervatív korszak intézményi-intellektuális feltételei, amely egy olyan történelmi periódus megnyitását jelenti, ahol az alapvető értékek (Isten, haza, család, munka, otthon, biztonság) forradalmi erővel térnek vissza. […] A szélesen értelmezett konzervatív tábor és a kormányzó jobboldal történelmi szövetsége alkotja Magyarország szellemi-politikai centrumát – írja Békés Márton a 2023-ban megjelent Konzervatív forradalom c. könyvében.
A liberális hegemónia nemhogy lassan, jószerével sehogy nem roppant meg… Békés Márton „vesszőparipájáról” a konzervatív kulturális hegemóniáról nem is beszélve.
Nagyszerű, új és felújított művelődési intézményekkel lettünk gazdagabbak. Köszönet az Orbán-kormánynak.
„Hála” az előző négy év illetékeseinek Kásler Miklósnak (volt miniszternek) és Fekete Péter cirkuszigazgatónak (kultúráért felelős államtitkár volt), hogy manapság cirkuszművészek (truppok) járják az országot és élő látványosságokkal szórakoztatják a kulturális hegemóniára vágyó konzervatív forradalmárokat (a népet), a panem et circenses (kenyeret és cirkuszt) jegyében, jól kiegészítve a közmédia és a kereskedelmi média szórakoztató szolgáltatásait.
Mindeközben a jövő kultúrájának letéteményesei tüntikéznek állami liberális, kommunista pedagógusaik felhívására (Soros és a magyar állam pénzéből), magas kulturális színvonalú ocsmányságokat skandálva… a konzervatív kulturális hegemónia bizonyságául.

Szívesen olvasok futurisztikus gondolatokról, vágyvezérelt új társadalmi berendezkedésről, de a valóságról még szívesebben. Részigazságok és vágyak vannak Békés Márton filozófiai fejtegetéseiben. Igen, egyszer, majd, ha az égiek, az EU, az EB, az USA, az oroszok, a kínaiak, a közel-keleti helyzet, az olaj világpiaci ára, a globálisan keltett infláció, a hazánkban keltett infláció, a hazai GDP, a költségvetési hiány… és a társadalmi (népi) akarat is úgy akarja akkor… Nagyon rövid idő telt el ahhoz, hogy mind a kommunista mind pedig a liberális hegemónia elkezdjen roppangatni, pláne történelmileg.

A „nép” viszont fél a „forradalomtól” (magától a szótól is) és a háborútól. A belháborútól különösen!
Óvatosabban kezelném a Békés Márton által szorgalmazott, az „ajtónkon kopogtató” konzervatív forradalmat. Meggyőződésem, hogy a valódi jobbos értelmiségi szívesen „beengedi” a kopogtató jövevényt. De!
Jelenleg még eléggé érdek-alapú mind a konzervatív tábor, mind pedig a kormányzó jobboldal. Az erős szövetséghez ez utóbbi kemény és hathatós intézkedéseire van szükség a pofátlan, belterjes, liberális tőkefelhalmozás megfékezésére és a keresztény, polgári etikai normák érvényesítése érdekében.
A jobbosságra, a társadalmi hasznosságra, valamint „nagylelkű” adományozási hajlamra való hivatkozás ma már kevés. Mert hiteltelen!
Nőtt valamicskét, de nem magas a fiatalok politikai érdeklődése, egytől ötig terjedő skálán 2,4 (2020-as adat). A fiatal generációk számára a rap-et, a féknélküli szabadságot, az „azt csinálok amit akarok” megvalósítását, a tüntikézést jelenti a forradalom, az európai fiatalok nagy része nem menne háborúba hazájáért. De ha jól megfizetik, akkor Soros György Izrael- és zsidóellenes vagy a hazai influenzerek és pedagógusok tüntetésein örömmel tesz tanúbizonyságot ordenáré műveltségéről, szép magyar beszédéről és a beléjük fektetett tanítottság hatékonyságáról és minőségéről. A miniszterelnökkel fotózkodó fiatalok mosolyából nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.

A német a minta?
A konzervatív forradalomról még az sem tisztázott, hogy ez az 1918-19 és 1933 között a weimari Németországban létrejött szó- és fogalomkapcsolat vajon irányzat, eszmerendszer, mozgalom, vita, vagy filozófiai fejtegetés volt-e. Az viszont biztonsággal állítható, hogy az I. világháború utáni Németország gazdasági, társadalmi, politikai viszonyai, innovatív filozófusai, gondolkodói, a Juni-Klub, a Deutschen Herrenklub és Arthur Moeller van den Bruck 1923-ban megjelent Dar dritte Reich c. (A harmadik birodalom) alapműve „kellett hozzá”. „Ami ma forradalmi, holnapra konzervatívvá válik” írja a szerző, majd másutt hozzá teszi, „konzervatívnak lenni annyit tesz, hogy olyan dolgokat alkotunk, melyeket érdemes megőrizni”.
A konzervatív forradalom lényegét úgy lehetne röviden megfogalmazni, hogy: nem másolni, nem helyreállítani, hanem visszatérni az eredethez, és abból építeni újat.

A Magyarország nevű „magántőkealap”, avagy az ellenőrizhetetlen vagyon

(A magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Mint ahogy a nevük is sugallja, a tőkealapok magán, azaz nem nyilvános, nem tőzsdei cégekbe fektetnek be. A magántőkealapok sem társasági, sem helyi adót nem fizetnek, sőt, addig nem kell semmilyen közteherrel bíbelődni, amíg nem ér el pozitív hozamot, kimutatható nyereséget a befektető.)

Gramsci: A „hegemónia etikai és politikai, szükségképpen gazdasági is, szükségképpen arra a döntő funkcióra épül, amelyet a vezető csoport a gazdasági tevékenységben betölt„. Vagyis: „…az új államtípust megalapító új társadalmi csoport politikai hegemóniája szükségképpen gazdasági természetű: át kell szerveznie a struktúrát, amelybe az emberek szerveződnek, a közöttük levő tényleges viszonyokat és a gazdaság, avagy a termelés világát.”

Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER)
A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség nagyarányú győzelme után Orbán Viktor bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését (íme a Gramsci féle átszervezés lehetősége). 2010. június 14-én a „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés elfogadta, de azt csak a kormánypártok szavazták meg.

Tempósan bővülnek a NER vagyonlerakói (Forrás: g7.hu)
Számításaik szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én.
Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka.
A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.
A kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a NER-eseké.
https://g7.hu/vallalat/20231020/temposan-bovulnek-a-ner-vagyonlerakoi/

Honnan a pénz?
A G7 gazdasági portál egy éve 2 ezer milliárd forintra becsülte a magántőkealapok által felhalmozott vagyont. Ez azért megdöbbentő, mert ennyi pénzt egyszerűen nem lehetett kinyerni a túlárazott állami közbeszerzésekből, út- és vasútépítésekből, letelepedési kötvényes bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből.
„…Hogy éreztessük a 2 000 000 000 000 forint nagyságát, ideidézzük korábbi számításunkat: a legnagyobb magyarországi tenderkirály, a sztrádaépítő Duna Aszfalt feje, Szíjj László a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években összesen mintegy 181 milliárd forintnyi adózott eredménytömeget produkált ...kik és honnan öntöttek ennyi pénzt ebbe a magántőkealap-hálózatba…” Itt a válasz:
https://www.valaszonline.hu/2023/02/27/magantokealapok-ner-magyar-fejlesztesi-bank-meszaros-tiborcz-kozpenz/

Hogyan szerezzünk vagyont Magyarországon? A módszerekről öt pontban

1. Légy Orbán földije, bizalmi embere: Hogyan szerezhetett 660 milliárd forintot Mészáros Lőrinc tíz év alatt?
   A módszert az egyik alszereplővé lett egykori főszereplő fogalmazta meg: „Megnyerték a tendereket, és fővállalkozóként ők osztották le a munkát a piac többi szereplőjének.”
   https://24.hu/fn/gazdasag/2024/01/03/meszaros-lorinc-vagyona-660-milliard-hogyan-lett/

Részlet Magyarország Alaptörvényéből (2011. április 25.):
„…a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv

Csatornák, módszerek
valaszonline.hu, 2023.02.27. Bódis András
Exkluzív: ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe
https://www.valaszonline.hu/2023/02/27/magantokealapok-ner-magyar-fejlesztesi-bank-meszaros-tiborcz-kozpenz/

2. Légy innovátor, közpénzből gazdasági hátországépítő, mint Simicska Lajos
   https://444.hu/2019/01/13/feltarul-simicska-bukasanak-titkos-tortenete
3. Légy a miniszterelnök veje: Tiborcz István magyar üzletember
   A BDPST Group tőkebefektető és ingatlanfejlesztő cégcsoport meghatározó tulajdonosa. Orbán Viktor veje. A 100 Leggazdagabb 2023. évi vagyon- és befolyás szerinti rangsorában 69,6 milliárdos vagyonával Magyarország 25. leggazdagabb és 15. legbefolyásosabb személye. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiborcz_Istv%C3%A1n
4. Vagy légy a miniszterelnök kabinetfőnöke, de a vagyonnyilatkozatában világhírű feltaláló: Rogán Antal
   Találmány hasznosítási díj – írja 408 millió forintos bevétele egyik legjelentősebb elemére vagyonnyilatkozatában Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. Eddig összesen 828,8 milliót kaszált Rogán az említett találmánnyal.
   De mi is ez pontosan, és mennyit érhet valójában? https://forbes.hu/penz/rogan-talalmany-mobilsign/
   https://g7.hu/kozelet/20220925/rogan-446-milliot-a-legszegenyebb-allamtitkar-4-millio-keresett-tavaly/
5. Légy Te magad a kifizetőhely, pl. Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), Batthyány Alapítvány, Bethlen Gábor Alapkezelő…
   A kormány összesen 2 milliárd forintot irányzott elő 2018-ban a magyar divat- és dizájnipar fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, méghozzá a MTÜ fennhatósága alatt. Az ügynökség egyik legbefolyásosabb személyisége pedig a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel.
   https://hvg.hu/itthon/20180723_Jol_fekvo_Fideszkozeli_emberekre_bizzak_a_turizmus_felfuttatasat

2018-ban 11 külső tanácsadóval kötött szerződést, közülük kilencen az ún. Turisztikai Szakmai Tanácsadó Testületben vesznek részt (zárójelben a bruttó havi fizetésük, ezen felül költségtérítésre jogosultak):

Csák János (300 ezer forint), aki a Matáv pénzügyi igazgatója is volt, elnökölte a Molt és a Westelt is, 2011 és 2014 között londoni magyar nagykövet volt, 2004 és 2009 között az ő tulajdonában volt a Heti Válasz, 2016 óta övé a Design Terminal.
Borbás Mária (havi 300 ezer forint) MTVA, 2017 óta dolgozik nekik
Zoób Kati divattervező (811 millió forint) vissza nem térítendő támogatás
Rókusfalvy Pál, 2020 elejétől bruttó (havi 500 ezer) forintot kap. De 2020-ban az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére 400 millió forint állami támogatást is kapott.
Laposa Bence 2019-ben csatlakozott az ügynökség tanácsadói csapatához. (A badacsonyi borász érdekeltségei összesen 143 millió forint közpénzt kaptak az MTÜ-től).
Zoboki Gábor építész (havi bruttó 300 ezer forint),
Káel Csaba filmrendező, a Müpa vezérigazgatója (360 ezer forint),
Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója (300 ezer forint).
https://24.hu/belfold/2021/05/19/magyar-turisztikai-ugynokseg-mtu-tanacsadok-rokusfalvy-pal-zoob-kati-laposa-bence-borbas-marcsi/

A Kisfaludy Program
Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjában a 2018–2022-es ciklusban összesen 316,8 milliárd forintot osztottak ki. Ebből az összegből:
Tiborcz István köreihez tartozó cégek 56,4 milliárdhoz jutottak.
Mészáros Lőrinc–Szíjj László-duónál 25 milliárd forint, továbbá 9,4 milliárd baráti hitel landolt.
Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve az általa felügyelt szervezetek stábjai 17,8 milliárd forintnyi kifizetést és 10,7 milliárd kedvezményes hitelt szereztek meg.
Csányi Sándor–Garancsi István–Hernádi Zsolt-féle trió 15,5 milliárd forint támogatáshoz és további 14,7 milliárd baráti hitelhez jutott.
Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési miniszterének, Gramsci hazai szakértője, Orbán Viktor tanára, szakdolgozatának tutora 1,5 milliárdos állami támogatásból építheti újjá a badacsonytomaji Hotel Volánt az a cég, amelynek az egyik többségi tulajdonosa a másik pedig Petneházy Dávidnak, a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnöknek az érdekeltségébe tartozik.
L. Simon László Fidesz-képviselő 2021-ben ugyanarra a velencei-tavi panziójára kétszer is nyert állami támogatást – először 45,5, majd 4 millió forintot.
Lázár János, akkor a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t irányító kormánybiztos volt, a ménesbirtok pedig 840 millió forint támogatást kapott, a Hotel Nonius felújítására.
Rókusfalvy Pál cégének 400 millió forint közpénzt ítéltek meg az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésre.
Mocsai Lajos feleségének cége 60 millió forintot kapott a Bánó Birtok turisztikai fejlesztésére
https://kisfaludyprogram.hu/?v=final

A média, mint a konszenzus, az erő és a közvélemény orgánuma?

Gramsci: „A parlamenti rendszer klasszikussá vált talaján a hegemónia (a hegemóniaelmélet Marxtól származik!) »normális« gyakorlását az erő és a konszenzus kombinálása jellemzi.
E kettő egyensúlya változik, de úgy, hogy az erő ne kerekedjék túlságosan a konszenzus fölé, sőt úgy, hogy az erő lehetőleg a többség konszenzusán látsszék nyugodni, e konszenzust pedig a közvélemény úgynevezett orgánumai fejezik ki – újságok és egyesületek –, s az utóbbiakat ezért bizonyos helyzetekben mesterségesen szaporítják.”
(Gramsci: Az új fejedelem, 205–206. old.)
Gramsci gyakorlatilag megkérdőjelezi konszenzust. Sőt, azt mondja, hogy valójában csak azt a látszatot kell kelteni, hogy a többség akarata érvényesül amikor a hatalom (az erő), a hegemónia érvényesül (uralkodik).
Sajnos ez a Gramsci-féle látszat a magyar közmédia esetében maximálisan érvényesül.

A Fidesz mániája a központosítás. A közmédia az újabb állomás
Az Országgyűlés 2015. július 1-vel fogadta el a négy közszolgálati médiaszolgáltató egyesítéséről szóló törvényjavaslatot. A Duna Zrt.-nél hét szintű (7) az irányítás.
Az MTVA a feladatait is hét szintű (7) szervezeti struktúrában látja el. Egy vezetői utasítás 14 szintet jár be, amig eljut a végrehajtóhoz.
Hatalmas (nagyon drága!!!), szinte átláthatatlan, kaotikus szervezet gumi-felelősséggel, de központi, egyszemélyi döntésekkel, pótcselekvések alkalmazásával működgető szervezet.
A közmédia hallgatottsági, nézettségi mutatói folyamatosan csökkennek.
Megmagyarázhatatlan, hogy a MTVA egyik riportere Novák Katalin egykori köztársasági elnököt mind a 44 külföldi útjára „elkísérte” és tudósított minden útjáról.
A közmédiát nem a kinevezett vezetők (bábok) irányítják, hanem cenzorok (múzeumigazgatóknak, civil szervezet vezetőinek, tanácsadóknak álcázott cenzorok). Jól látható, érzékelhető a külső irányítás, amikor vezényszóra cserélődnek a szakértők és velük együtt a kötelező témák.
Nagyzási mánia és teljesen fölösleges nagyképűség volt a brüsszeli média-központ létrehozása.

A digitális média tüntetése, sürgős változás kell a közmédiában
Mint ahogy az alternatív színházak számának hirtelen megnövekedése, az un. influenszerek, a youtuberek és egyéb kommunikációs csatornák számának növekedése is a politika számlájára írandó.
2024. február 16-án előléptek a virtuális valóságból, többszázezren tüntettek a Hősök terén. A Magyar Nemzet csodálkozik! Miért?
Nem tetszenek emlékezni? Amikor 2006-ban például mi tüntettünk Gyurcsányék ellen? Akkor ők írták, hogy kimindenki vett részt név szerint a tüntetéseken a jobbosok közül!!!
Ez a februári tüntetés véleménynyilvánítás is volt a közmédiáról. Többször szóltam már, de most ismét és nagyon határozottan mondom, hogy nagyon sokan, és ha így megy tovább, egyre többen pártolnak át az alternatív influenszerekhez! Változás kell a közmédiában! Valósághűen tájékoztatni; értékekkel szórakoztatni; hasznos és szükséges ismereteket terjeszteni és segíteni kell az embereket a mindennapi ügyeikben.

Az állami és a magán „hegemónia” keveredése

Gramsci: „…államon nemcsak a kormánygépezetet kell érteni, hanem a »magánjellegű« »hegemónia« – gépezetet, avagy a polgári társadalmat is”.
Más szavakkal: a tág értelemben vett „állam = politikai társadalom + polgári társadalom, vagyis kényszerrel páncélozott hegemónia.”
A családok és hálózatosodó családi kapcsolataik (az államivá tett magánhatalom, hegemónia) egyre nagyobb szerepet töltenek be hazánk gazdaságában, újabban azonban a politikai és a közéletében is. A hatalom és a pénz csábító tud lenni.
Csak néhány ismert családot sorolunk fel a sok közül, a hazai sajtó információi alapján.

Szalay-Bobrovniczky család
Szalay-Bobrovniczky Kristóf médiatulajdonos, kaszinótulajdonos, fegyverkereskedő, jelenleg honvédelmi miniszter

2004-től a Heti Válasz című politikai hetilap kiadója és főszerkesztője, 2011-től pedig a magyar kormány politikai stratégiai tanácsadójának, a Századvég Politika Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, igazgatósági tagja. A budapesti Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatóságának tagja.

Andy Vajna halála után a Garancsi Istvánnal közös tulajdonában lévő LVC Diamond Kft. által megszerezte a Las Vegas Casino-csoportot: kaszinókoncessziójuk 2056-ig érvényes. 2019-ben pedig az általa alapított Magyar Vagon Zrt. a legnagyobb orosz vasútijármű-gyártóval, a Transmashholdinggal (TMH) közösen nyert meg egy 1300 vasúti kocsi gyártására szóló egymillió eurós tendert.
Információink szerint ő a tulajdonosa 2021-től a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó cégnek. https://hvg.hu/360/20210531_Orban_pilotat_valtott_SzalayBobrovniczky_vehet_cseh_vadaszgepgyarat

2015-ben a Mandinernek adott interjúban Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezt mondta Habony Árpádhoz fűződő viszonyáról: „Bajtárs. Régóta ismerjük egymást. Árpád ugyanannak az ügynek elkötelezett harcosa, amelynek én is…” Arról viszont nem beszélt, hogy mit ért „ügy” alatt. Jobbosságot, vagy több pénzt és több hatalmat?
https://telex.hu/belfold/2022/05/13/szalay-bobrovniczky-kristof-miniszter-portre-eletrajz-orban-viktor-kormany-uzlet-szazadveg-habony-arpad

hvg.hu, 2022. aug. 06.
1,6 milliárd forint osztalékot vett ki a honvédelmi miniszter a kaszinókoncesszióban részt vevő cégéből
https://hvg.hu/gazdasag/20220806_szalay_bobrovniczky_kaszino_osztalek

hvg.hu, 2022.10. 29.
Különleges üzlettel nő tovább a 4iG befolyása
https://hvg.hu/360/202243__4ig__reklambiznisz__kiszoritosdi__mezesmadzag

hvg.hu, 2023.május 05.
Szalay-Bobrovniczky kiállt a CPAC színpadára és „hadat üzent” a meleg katonáknak
Szalay-Bobrovniczky: ahogyan az iskolák kapujában megállították a szerinte a családra veszélyes eszméket, úgy a laktanyák kapujában is meg fogják. A tárcavezető megígérte, a magyar haderő soha nem lesz sem LMBTQ – ezt persze gúnyosan félrebetűzte –, sem gendersemleges.
https://hvg.hu/itthon/20230505_SzalayBobrovniczky_CPAC_lmbtq

Szentkirályi Alexandra, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter felesége
volt kormányszóvivő, jelenleg a Fidesz főpolgármesterjelöltje.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a honvédelmi miniszter testvére, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
2013-ban részegen, 4 gyermekével és feleségével a szolgálati autójában karambolozott Bécsben, akkori bécsi magyar nagykövetként – írja a Telex. Szalay-Bobrovniczky – akinek testvére Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Habony Árpád üzlettársa és bajtársa, sógornője pedig a jelenlegi kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra.
Szalay-Bobrovniczky Vince a Miniszterelnökségen töltött időszakában is gyakran visszatért Bécsbe – ami a diplomácia világában meglehetősen szokatlan –, és forrásaink szerint kapcsolatot tartott Heinz-Christian Strache későbbi FPÖ-s alkancellárral, az ibiziai videóban szintén felbukkanó Johann Gudenusszal és azzal a Heinrich Pecinával is, aki 2014-től a Népszabadság tulajdonosa volt, majd bezárta a lapot, és szinte a komplett megyei laphálózatot átnyújtotta Orbán Viktor körének.
https://telex.hu/belfold/2021/02/02/szalay-bobrovniczky-vince-becs-nagykovet-ittas-vezetes-baleset-kulugyminiszterium

Vitézy család
Vitézy László (1940-2024) filmrendező, producer
Vitézy Zsófia, Vitézy László első házasságából származó lánya, 2022 óta nagykövet, Orbán Viktor első unokatestvére

Vitézy László második felesége Szegvári (Spán) Katalin újságíró
Vitézy László harmadik felesége Hankiss Ágnes (1950-2021) a Fidesz EP-képviselője
Vitézy Dávid közlekedési szakember, Vitézy László és Hankiss Ágnes gyermeke

Vitézy András, Vitézy László egyik testvére, Antall József volt tanácsadója, jelenleg az Paksi Atomerőmű igazgatótanácsának a tagja.
Vitézy Tamás kohómérnök volt milliárdos, Vitézy László másik testvére
https://24.hu/belfold/2023/07/10/szechenyi-bank-birosag-vitezy-tamas-jellinek-daniel-maffia/

Heltai – Siklósi család
Heltai András kommunista újságíró és „Herceg” álnéven besúgó
https://pestisracok.hu/hajdu-janos-bochkor-jeno-renyi-peter-petho-tibor-es-tarsaik-uj-lista-az-allambiztonsag-foglalkoztatott-ujsagiroirol/
Siklósi Beatrix, Heltai András felesége, jelenleg a Kossuth Rádió csatornaigazgatója, de volt az M5 csatornaigazgatója, az MTVA Vallási, Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztője is.
Kossuth Rádió élére történt kinevezése ellen a magyarországi történelmi egyházak vezetői közös levélben tiltakoztak. Ezt írták: „Siklósi Beatrix (…) személyét elfogadhatatlannak tartjuk. Nyíltan kirekesztő és antiszemita megjegyzései, nyilatkozatai alkalmatlanná és hiteltelenné teszik az egyházi műsorok gondozására.”
Megvédte őt Novák Katalin. Sőt, magas kitüntetést is kapott: 2022. augusztus 19.
„Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Siklósi Beatrix újságírónak, a Kossuth Rádió csatornaigazgatójának.
Siklósi 2015-ben, 58 évesen döntött arról, hogy első áldozó legyen.
Heltai Péter, Siklósi Beatrix és Heltai András gyermeke. 2017-2018 között a Hungary Helps Program utazó, 26 éves nagykövete. A program hazai és nemzetközi kommunikációjáért is felelős. Leváltása után: 2018 augusztusától Novák Katalin Fidesz-alelnök külpolitikai tanácsadója.
https://hvg.hu/itthon/20171204_Orban_nagykovete_bicskanyitogato_stilusban_es_kinos_bakikkal_hirdeti_a_magyar_arroganciat

Rókusfalvy család
Rókusfalvy Pál borász, az Etyeki-Budai térség turisztikai és bormarkentingjéért felelős kormánybiztos, 1991 óta a Roxer Reklám ügyvezető igazgatója, 1999-ben megalapította a Rókusfalvy Birtokot. 2003-ban elindította az Etyek Pincefesztivált, majd az Etyeki Kezes-lábost, mely 2013-ban alakult át Etyeki Piknikké.
„Évi 3 milliárd forintot biztosít a kormány a hamarosan elkészülő nemzeti bormarketing stratégia megvalósítására” – jelentette be 2022-ben a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos.
https://hvg.hu/kkv/20221119_Van_penz_a_kormany_evi_3_milliard_forintot_ad_a_bormarketingstrategia_megvalositasara
Rókusfalvy Lili, Rókusfalvy Pál lánya. Celeb. Az MTVA műsorvezetője.

Kik, vagy mik irányítják az országot? Egyesületek, NGO-k, civil szervezetek, alapítványok,
és a NEM LÉTEZŐ Központ

Orbán Viktor mondta 2023. augusztus 25-én a tihanyi Tranzit Fesztiválon:
„…azt a kulturális környezetet, kontextust változtasd meg, amiben a hatalom gyakorlása történik. És ha ezt meg tudod változtatni, ha te tudod megmondani, hogy mi a jó, mi a rossz, mi a helyes, mi nem, mi a szép, mi a csúnya, mi a célszerű, mi nem célszerű, ha nálad van az a képesség, hogy ezt megmondod, akkor előbb-utóbb át fogod venni majd az intézményes hatalmat is. Ez Gramsci.”
https://miniszterelnok.hu/bohar-daniel-beszelgetese-orban-viktorral-a-tranzit-fesztivalon/
Valóban a kormányfő mondja meg, hogy merre tovább?
A magyar médiafogyasztó úgy érzékeli, hogy ŐK, mármint az egyesületek, intézetek, alapítványok, a ngo-k…  egyszóval a civil szerveztek szakértői, vezető szakértői, tudományos munkatársai, oktatói, vendég oktatói, kutatói, vezető kutatói a hazai média állandó szereplői… mondják meg, tanácsolják, hogy merre.
Nyilatkoznak, podcast-olnak, írnak, blogolnak, influenszerkednek, joutoberkednek, állást foglalnak, kinyilatkoztatnak … A magyar állampolgár számára a kormány belőlük áll! Ők mondják, írják meg, hogy merre tovább a belpolitikában, gazdaságban, de a külügyekben is.

A hírműsorokban való megjelenés szempontjából kétségtelen, hogy első helyen áll Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, híradónként 3-4 megjelenés, második helyen ifj. Lomnici Zoltán FŐCIVIL, a mindenhez (is) értő jogi, alkotmányjogi, szexuális, gender, hadászati, EU, amerikai, kínai, orosz, gazdasági, pénzügy, adó-, civil- …stb. szakértő. Őt követi Bakondy György személyi főtanácsadó, migráns szakértő. Őt Rétvári Bence belügyi államtitkár, egészségügyi, belügyi, oktatási, önkormányzati…szakértő.
Néha megszólal infláció ügyben Nagy Márton és Varga Mihály. Ha nagy baj van akkor Matolcsy György. Matolcsy „játszik”! Azt, hogy úgy csinál, mintha Orbánt megfojtaná egy kanál vízben, holott régtől a legjobb barátok és nagyon tart Orbántól, a kis Matolcsy (a fia Ádám) miatt most különösen…
https://www.valaszonline.hu/2024/04/12/matolcsy-szaraz-somlai-stofa-mnb-gtc/

ŐK, a civilek a kormány „szája”, „agya”, „szíve”, beszélő fejei…, akik elmagyarázzák hogyan kell érteni a gazdasági, politikai, kulturális intézkedéseket, véleményezik a nemzetközi és hazai történéseket a kormány és a kormányzó pártok helyett. Miért? A kormányfő kíméli a kormánytagokat? Pedig Dunát lehetne rekeszteni az államtitkárokkal, helyettes államtitkárokkal, kormány- és miniszteri biztosokkal, külön- és állandó megbízottakkal…

Orbán és Soros
Ha az olvasó számára ismerős a rendszer, ne csodálkozzon. Orbán Viktor „hozta” haza, amikor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt.

Soros az általa pénzelt civil szervezeteken keresztül érvényesíti liberális, neomarxista, szélsőbaloldali és a „nyílt társadalom” soha meg nem valósítható ideáját. A nyílt társadalom ugyanis maga a globális halál.

Orbán (a kormány által) pénzelt civil szervezeteken keresztül érvényesíti a jobbos, nemzeti, keresztény, konzervatív, polgári, jóléti állam ideáját.

Soros a saját pénzéből (most mindegy, hogy milyen törvénytelen vagy törvényes, galád módon szerezte) finanszírozza az alapítványokat, Orbán pedig az állami költségvetésből.
Soros a szervezeteit többek között káosz keltésére, a drogok liberalizációjára, az abortuszra, népek, nemzetek, kisebbségek, indulatok, sértettségek, vélemények, politikai, ideológiai nézetek egymásnak ugrasztására, feszítésére, gerjesztésére, az ellenőrzés nélküli „szabad” demokráciák kiépítésére, a „világkormányra”, állandó ellenségeskedések, háborúk szítására használja.

Orbán többek között a békére, az értékalapú üzleti és kulturális kapcsolatokra, a magyar érdekek érvényesítésére, a népek önrendelkezésére, a nemzeti szuverenitásra, a népek, a vallások és az emberi méltóság kölcsönös tiszteletére szólítja fel a hazai polgárokat, civileket és a világ kormányait, népeit is.

Hatástalan civilek?
Orbán is és Soros is hisz a civil szervezetek erejében, hatékonyságában (pl. békemenetek, CPAC-támogatás vs. a hazai dollárbaloldal milliárdos támogatása).
Az 1990-es években még hittem a civilmozgalom, a szakszervezetek, a dolgozói- és egyéb (szakmai) érdekképviseletek hasznosságában, létében és céljaiban.
Ma már nem hiszek. A technika fejlődése, a mindent és mindenkit elárasztó globalitás, a pénzen megvehető érdekek feleslegessé és hatástalanokká tették a civilek sziszifuszi munkáját. Gondoljunk csak a Megafonra költött milliókra, vagy a másik oldalon a dollárbaloldalnak kacskaringós utakon juttatott, de mégis követhető milliárdokra.

Ma már nem azt kérdezzük, hogy mit akarnak Európa vezetői, hanem azt, hogy mit akar Soros György. Legutóbbi információk szerint közel 200 európai parlamenti képviselő szerepel Soros havi fizetési listáján. (Azt azért nem szeretném megérni, hogy hazánkban azt kérdezzük, hogy mit akar Orbán Balázs vagy Szánthó Miklós!!!)

Magyarország a civilek országa? Ezek a civilek mind jobbosok?

Fentebb már említettem, hogy a NAV adatai szerint 33 333 regisztrált civil szervezet működik hazánkban. Miért a „vonzódás” a civil, az alapítványi, köztestületi, egyesületi, nonprofit működéshez? A hivatalos válasz egyszerű. Adómentes pl. a támogatás és adomány, függetlenül attól, hogy az költségvetési vagy magán forrásból származik; a tagdíj és a szolgáltatásból származó bevétel is… stb. Nem hivatalosan viszont tudjuk, hogy ezek a szervezetek alkalmasak arra, hogy eltüntessenek, vagy tisztára mossanak nem egészen tisztán szerzett pénzeket vagy továbbítsanak, tovább osszanak állami, költségvetési, Soros, Rockefeller, Krupp, Kennedy, Wartburg, Rotschild …stb. pénzeket.
Összegyűjtöttem és listát készítettem néhány állami pénzből működő kutató-, elemző-, tudományos-, tanácsadó…stb. intézetről, alapítványról. Elnézést, ha valaki, valamelyik szervezet véletlenül kimaradt.

1. Alapjogokért Központ (részletesebben lásd alább)
2. Batthyány Lajos Alapítvány (részletesebben lásd alább)
3. Bethlen Gábor Alap
4. Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózata
5. Bihari Mihály Alapítvány
6. Civil Összefogás Fórum és Alapítvány
7. Danube Institute
8. Drogkutató Intézet
9. Ifjúságkutató Intézet
10. Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.
11. Kismackó Alapítvány
12. Klímapolitikai Intézet (KPI)
13. Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)
14. Kommentár Alapítvány
15. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Közpolitikai Kutatások Intézete
16. Magyar Nyelvstratégiai Intézet
17. Magyar Polgári Együttműködés Egyesület
18. Magyar-Német Intézet
19. Magyarságkutató Intézet
20. Mathias Corvinus Collegium
21. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (részletesebben lásd alább)
22. Migrációkutató Intézet
23. Mikszáth Kálmán Alapítvány
24. Miniszterelnökség Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)
25. Nemzeti Művelődési Intézet
26. Nemzetpolitikai Kutatóintézet
27. Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI)
28. Népfőiskola Alapítvány
29. Nézőpont Csoport Zrt. (több alszervezete is van)
30. Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft
31. Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
32. Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)
33. Professzorok Batthyány Köre
34. Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (RETÖRKI)
35. Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft.
36. Régiókért Alapítvány
37. Roma Kutatóközpontnak (RKK)
38. Századvég Csoport (több alszervezete is van)
39. Szent István Intézet (Ez egy titkos szervezet? Ugyanis a honlapjukról nem derül ki, hogy ki vezeti az Intézetet, kik a munkatársak, a rendezvényszervezésen és a néhány könyv kiadásán kívül mivel foglalkoznak…)
40. Szuverenitásvédelmi Hivatal
41. Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet
42. Tanuláskutató Intézet
43. Társadalmi Reflexió Intézet
44. Veritas Történetkutató Intézet
45. Védett Társadalom Alapítvány

A NEM LÉTEZŐ Alapjogokért Központ
Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartása, de egyetlen más cégnyilvántartás szerint is az Alapjogokért Központ nem létezik. (A cégnyilvántartás szerint: 2024. április 28. napján 11 óra 08 perckor a megadott feltételekkel a cégnyilvántartásban nincs nyilvántartott adat.).
Az Alapjogokért Központ elnevezés kitaláció, gondolom Szánthó Miklós találta ki és használja e nevet 2013 óta.
Egy, a cégnyilvántartásban nem szereplő, nemlétező központ nem lehet senkinek a tulajdona, nem szervezhet semmilyen rendezvényt, nem kaphat támogatást, nem lehetnek nemzetközi kapcsolatai, nem lehet szervezete, nem lehetnek munkatársai, nem végezhet semmilyen munkát, elemzést, kutatást sem. Nem lehet honlapja sem: https://alapjogokert.hu/

Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.
A Kft. tulajdonosa valós személy: Szánthó Miklós, aki jogász, a CPAC (Conservative Political Action Conference) Hungary elnöke, 2019 és 2022 között a KESMA médiaholding kuratóriumi elnöke. Saját magát a honlapon az Alapjogokért Központ főigazgatójának titulálja.
Hogy lehet egy nem létező szervezetnek létező főigazgatója?
Játék? Buli? Nem. Megtévesztés, mégpedig a tudatos fajtából. „Alapjog”! Milyen jól hangzik! Mennyire fontos! Mennyire emberközpontú! Mennyire ősmagyar! Az ezért, vagyis az alapjogokért való bárminemű tett csak jó, csak hasznos, csak magyar, csak konzervatív, csak jobbos, csak kormánypárti (csak pénzszagú) lehet! Csalás és szégyen. Nemzetközileg!

Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2022-es évre vonatkozó mérlegbeszámolója szerint a cégnél személyi jellegű ráfordításként 1182 millió forintot számoltak el, ami az átlagos statisztikai létszámként beírt 48 fő foglalkoztatottal számolva havi bruttó 2,05 milliós fizetés, vagyis több, mint egy államtitkár 1,97 milliója.
https://hvg.hu/itthon/20230606_Alapjogokert_Kozpont_Szantho_Miklos_fizetes_merleg_beszamolo

Szauna és konditerem már van, de közpénzből korszerűsíteni kell az „Alapjogokért Központ” épületét: https://rtl.hu/belfold/2024/01/09/alapjogokert-kozpont-szekhaz-budakeszi-ut-felujitas

Madridban nyitotta meg első külföldi irodáját az „Alapjogokért Központ”.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/03/madridban-nyitotta-meg-elso-kulfoldi-irodajat-az-alapjogokert-kozpont

Ennek ellenére a nemlétező Alapjogokért Központ nemlétező honlapján olvashatjuk: „A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette.”
Ezeket a feladatokat a NEMLÉTEZŐ Alapjogokért Központot nem tudja végrehajtani, ugyanis nem létezik. Tehát 2013 óta Szánthó Miklós nem mond igazat! Orbán Viktort ez nem zavarja?!

Batthyány Alapítvány
Az Alapítvány kifizetőhely. A kuratórium névsorán kívül csak a honlapon található rendezvények utalnak a működésre. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Dr. Dezső Tamás.
Az alapítvány hozta létre a Danube Institute nevű szervezetet és az Antall József Archívumot.
https://telex.hu/belfold/2021/11/25/kozpenz-milliardok-a-kormany-szakertoire-alapjogokert-kozpont-batthyany-lajos-alapitvany
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/09/28/roganek-kuldtek-a-milliardokat-kormanykozeli-alcivilek-rejtett-tamogatasara-koltottek/

Mathias Corvinus Collegium (MCC) a fontos és gazdag jobbos civil
A kormány elitképzőjeként hivatkozott MCC-t Tombor András alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket.

Tombor András milliárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere. 1996-ban megalapította a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), majd az első Orbán-kormány alatt a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A 2002-ben elvesztett választás után visszatért az üzleti világba és több évig a Multireklám nevű plakátcégnél dolgozott, ennek eladása kapcsán került üzleti kapcsolatba Csányi Sándorral. 2008-tól többek között az UD Zrt-ügy kapcsán lehetett nevével találkozni, aki lehallgatási anyagok szerint a céggel tárgyalt Dávid Ibolya, volt MDF-elnök elleni információk gyűjtéséről.
https://adatbazis.k-monitor.hu/adatbazis/szemelyek/tombor-andras

Az MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át: a közvetlen pénzbeli támogatások, illetve Mol- és Richter részvények mellett ingatlanokkal (pl. debreceni Aranybika szálló, révfülöpi üdülő és vitorláskikötő, Gellért-hegyi kollégium épülete) is gyarapodott a fenntartó alapítvány, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.
A szervezet vagyona 2023-ban megközelítheti az 500 milliárd forintot. (Kezd megvilágosodni, hogy mitől különleges Orbán Balázs politikai igazgató helyzete…)
A dokumentumok szerint sem az MCC vezetői, sem pedig „hallgatói” nem tudnak, a jelek szerint nem is akarnak takarékoskodni.
A Scruton kávézókat üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. intézi az ellátást, a cég bruttó 530 millió forintot számlázott ki az MCC-nek az elmúlt két évben. Az Apriori 2021-ig Szalai Zoltán MCC-főigazgató érdekeltsége volt, és jelenleg is Fidesz-közeli tulajdonosai vannak.

Az Orbán Viktorral régóta szövetséges Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fiának, Jair Netanjahunak például 2,8 millió forintot fizettek két egyórás panelbeszélgetésért.
https://telex.hu/direkt36/2024/04/04/kiszivarogtak-az-mcc-luxuskoltesei-a-100-millios-teli-tabortol-a-kirivoan-draga-fogadasokig

A Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány
Kuratóriumi elnöke: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
Az állami pénzből működő szervezetek között szükséges még felsorolni ezt a prof. dr. Schmidt Mária által gründolt alapítványt és az alapítvány által működtetett intézeteket is.
2021-ben törvény is született az Alapítvány szükségességéről és annak finanszírozásáról, ez a 2021. évi XLVIII. törvény:  https://njt.hu/jogszabaly/2021-48-00-00
Ez egy közfeladatot ellátó, közérdekű és vagyonkezelő alapítvány.
Ez a törvény az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Kérdezheti az olvasó, hogy mit jelent a sarkalatos törvény.
A “sarkalatos törvény” olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ez a definíció számos témakört érint, többek között az állampolgárságról, a címer és a zászló használatáról, az állami kitüntetésekről, a családok védelméről, a személyes adatok védelméről, az egyházakról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a sajtószabadságról, a választójogról és a Magyarországon élő nemzetiségek jogairól.

Az Alapítvány elnöke: Lánczi András. Az alapítvány intézményei:
1.         Terror Háza Múzeum, főigazgató Prof. Dr. Schmidt Mária
2.         XX. Század Intézet, főigazgató Schmidt Mária
3.         XXI. Század Intézet, főigazgató Schmidt Mária
4.         Habsburg Történeti Intézet
5.         Kommunizmuskutató Intézet, főigazgató Schmidt Mária
6.         Kertész Imre Intézet, főigazgató Schmidt Mária
7.         Látószög Blog, Schmidt Mária blogja
8.         Fotótár

Orbán-korszak? A gazdaság, az országlét és a hegemónia (kulturális is) mai állapota

Mitől lesz az évekből korszak?
A történelmi korszakok megalkotásának célja, hogy egységekre bontsa a történelmi időfolyamot és elnevezést adjon az egységeknek. A történelem azonban valójában folyamatos, tehát minden felosztás önkényes. A nemzetek és kultúrák különböző módon osztják fel a korokat, tehát a korszakolás önkényes, és gyakran vitatott is a történészek között.
A korszakok meghatározásánál általában figyelembe veszik a történelmi, politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi változásokat. Egy korszak kezdetét és végét gyakran jelentős események, például háborúk, forradalmak, technológiai fejlődés vagy kulturális mozgalmak határozzák meg.
A történelmi korszakok felosztása több okból is fontos: segít a történelem jobb megértésében, lehetővé teszik a történelmi időszakok összehasonlítását, segítenek a kommunikációban, valamint a strukturált oktatás segíti a tanulást is.
A Fidesz-KDNP 1998-tól 2002-ig és 2010-től 2024-ig tartó kormányzása rekordokat döntő 18 év a magyar történelemben. A 18 év tény. De vajon korszak-e a 18 év?

Orbán-korszak?
Sok jel mutat arra, hogy gazdasági, szociális, politikai, metapolitikai, hatalmi és számtalan korszakos esemény, intézkedés, változás jellemezte a Fidesz-KDNP-Orbán kormányok 18 évét.
Fentebb már említettem, hogy sokan, főként a jobbos értelmiségi írástudók Orbán-korszakról és konzervatív forradalomról írnak, beszélnek.
Korai is az elnevezés és még nem is fedi a valóságot. Az elit, a vállalkozói, gazdasági, politikai és média elit vagyonosodása ugyan „korszakosnak” tekinthető és elég gyorsan és „hangosan” zajlott, de mégsem nevezném forradalminak.
Az Orbán Viktor által liberálisnak, illiberálisnak, konzervatívnak, polgárinak, nemzetinek… stb. nevezett elért eredményeket röviden és közérthetően össze lehet foglalni: az ország működik. Néhány területen, ágazatban jól működik. Nem egy vagy több ideológia mentén, hanem még mindig rendszerváltó üzemmódban. 2010 óta Magyarország jobb hely lett állampolgárai számára. Társadalmi béke és rend uralkodik az országban. Óriási eredmény!

A szocializmus öröksége
Hogy miért rendszerváltó üzemmódban? Azért, mert a szocializmus 40 évében a marxista ideológia kierőszakolta a kapitalizmust. Ugyanis a marxizmus fejlődéselmélete szerint a szocializmust szükségképpen meg kell, hogy előzze a kapitalizmus.
A „marxista ideológia” iparosított, létrehozta a kapitalizmus alapvető és új technikai és társadalmi infrastruktúráját, az állam mint „nagytőkés” és egyetlen kapitalista tulajdonos megszüntette a piacot, tőkét halmozott fel, a mezőgazdaság téeszesítésével a fölös munkaerőt a városokba terelte, városiasított, proletarizált (Vargha Bálint Tamás A kapitalizmus vége és a baloldal történeti perspektívában c. cikk Kommentár c. lap 2024/1. 53. old.). (Fontos megjegyezni, hogy Marx előre figyelmeztetett, hogy az eredeti tőkefelhalmozás sajnálatos módon bár, de szükségképpen kriminális kisajátítást jelent. Kisajátítás alatt a magánvagyon elrablása értendő.)
Az erőszakos ideológia sajátos szocialista (kispolgári) létet (Merj kisember lenni!), fogyasztást, kultúrát tett kötelezővé, beavatkozott a kisember legbensőbb emberi, biológiai, szexuális életébe. Az un. gulyáskommunizmussal az emberi méltóságot tiporta sárba. Évszázados ünnepeinket, szokásainkat, műveltségi mintáinkat, gazdasági, közösségi, kulturális, vallási hagyományainkat, értékeinket és kapcsolatainkat alakították át radikálisan, jórészt megszüntették, egy eszme, egy ideológia nevében, a fényesnek, szabadnak és egyenlőnek mondott jövő érdekében.

A kísérletek kora
Az Antall-kormány, a rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott kormány kísérlete a klasszikus kapitalizmus kiépítésére a liberális pártok (SZDSZ, Fidesz) és a szocialisták (MSZP), a választási és ideológiai vesztesek politikai és ideológiai ellenállása miatt is sikertelen volt. De 1990-től 2010-ig a szocialista gazdasági, társadalmi, politikai hegemónia lebontására tett kísérletsorozat is az volt.
Ezután az igencsak „eklektikus” gazdasági és társadalmi időszak után a Fidesz-KDNP-Orbán csapat vegyes profilú, nyitott, magyar sajátosságú kapitalista, szociális piacgazdasági rendszert kezdett kialakítani. (Csipetnyi államkapitalizmussal, illiberális gazdaságpolitikával: rezsicsökkentés, benzinár-sapka, infláció előtti kiskereskedelmi élelmiszerárak kötelezővé tétele… stb.) S az ország elkezdett működni.

A konzervatív, polgári állam akadályai
Vagyis az emberek hátán cipelt 40 évnyi látható és láthatatlan kacatokkal (örökséggel, kísérletekkel) teli súlyos batyu ismét nehezült az ismeretlennel, a rendszerváltoztatás óta eltelt 34 év embert próbáló terheivel, radikális gazdasági, politikai változásaival, a jövő érthető feszültségeivel, félelmeivel, bizonytalanságaival is.
Ez az egyik teher az, ami akadályozza a polgári, konzervatív társadalom teljes kiépülést. Ez az, ami miatt a Fidesz-KDNP-Orbán és a kormány törekvése, hogy megváltoztassa a gazdasági, társadalmi, kulturális környezetet, hegemóniát, eddig csak részben járt sikerrel.
A másik az, hogy a polgárosodás nem organikus folyamatként ment/megy végbe. A 34 évből 18 év még a „felületi” változásokhoz, a változások megalapozásához is kevés, ha történelmi időben szemléljük a társadalmi, gazdasági folyamatokat.
A cél eléréséhez, a valódi polgárosodás megvalósításához, a „nyugati típusú” (bár mostanság egyre kevésbé fogjuk hangsúlyozni a „nyugati” jelleget) jóléti állam létrehozásához elengedhetetlen az eddig elmaradt létfontosságú ágazatok „rendbetétele”, mint az egészségügy, a közoktatás, a kultúra, a média és az igazságszolgáltatás. Ez a súlyos teher az idő múlásával egyre nehezebb és egyre drágább lesz a Fidesz-KDNP-Orbán vezetés számára.
Mintha még ma sem érezné magát elég erősnek a Fidesz-KDNP-Orbán kormány, hogy az e területeket uraló, a kormányfő és a kormány hatásmechanizmusa, politikai (baráti) ráhatása alól kikerült magántőkealapokkal, beszállítókkal, az állam infrastruktúráját használó magáncégekkel és a liberális globális elittel… felvegye a változás/változtatás miatti elkerülhetetlen küzdelmet?

2010-től a Fidesz-kormány és Orbán Viktor felismerte, hogy az ember gondolkodását emocionálisan a legerőteljesebben az egzisztenciális (lét)kérdésekkel lehet befolyásolni. Munkahelyteremtés, vállalkozói környezet, beruházások, családi adókedvezmények, rezsicsökkentés, nyugdíj-kiegészítések, létfenntartás… stb. A felismerést tettek követték.

Szavak tettek nélkül
Az „Isten, Haza, Család” kifejezés gyakran használt szlogen ma Magyarországon. Orbán Viktor is gyakran használja, igazolandó kormányának kereszténydemokrataságát. (Egyébként a történelmi Független Kisgazdapárt választási jelmondatának, mottójának első feléből való, a mottó második fele ez: Bort! Búzát! Békességet!)

Az „Isten” szó alatt a vallást értjük. A mély és igaz istenhittel könnyebben elérhető lenne az, amiről a kommunista Gramsci ír, hogy „…hogyan találhatók meg azok a kis ellenállású, vagy racionális vonalak, amelyek mentén elérhető a vezetettek vagy kormányzottak engedelmessége.”
Külsőségek, magamutogatás helyett (eucharisztikus kongresszus, pápalátogatás, látogatás a pápánál, beszédeinek záró formulája: „a Jóisten mindannyiunk fölött,”, régebben a kamerák előtti istentisztelet, a kormányfői ajtón a hamvazószerdai hamufelirat…) több valódi hit, több Isten előtti alázat kellene, mutatva, hogy ő (Urambocsá a kormány!) engedelmes szolgája a Teremtőnek.

A „Haza” a nemzeti identitást és a hazaszeretetet jelképezi. A március 15-i és más nemzeti ünnepek rendezvényei, beszédei, avatásai, nagygyűlései, békemenetei, kitüntetései, népszórakoztató eseményei elegendő, de nem elégséges jelképei, megnyilvánulásai, megmutatásai a hazaszeretetnek. Ezek külsőségek.
A haza keresztény képe egyszerre társadalom és közösség, értéket, célt közösen megvalósítani szándékozó emberek tartós összetartozásának a formája.
Hazának mondjuk azt az államot, amelyhez tartozónak valljuk magunkat, mely a földi identitásunk, otthonlétünk egyik legerősebb kötődési pontját jelenti. (In: Nádor Koppány Zsombor Gondolatok… 2022, Szent István Intézet)
A hippói püspök Aurelius Augustinus, Szent Ágoston (354-430) írja, hogy „…az állam feladata valójában az, hogy felkészítse az embert az örök életre. Másrészt az államnak kiemelt küldetése a béke biztosítása, amely csak az igazság elvének a figyelembevételével teljesíthető.” Ágoston arra is figyelmeztet, hogy az állam természete szerint a családok közössége.

A „Család” szó a családi értékek és a közösség fontosságát hangsúlyozza. A Teremtő Isten férfit és nőt alkotott, akiknek feladatául adta az élet továbbadását és a Föld benépesítését.
A család tehát a társadalmi élet alapegysége, alapsejtje, a személy életének hordozó fundamentuma. „A család, mint sérthetetlen jogok alanya legitimitását az emberi természetből nyeri, nem pedig az állam elismeréséből. A család tehát nem a társadalomért és nem az államért van, hanem a társadalom és az állam van a családért.” (Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. Budapest, Szent István Társulat, 2004. 239.)
A család biblikus, isteni és természetes modelljét egyaránt támadta a kommunista utópia, amely kommunák választott rokonságának kollektíváját vizionálta, s az individualista liberalizmus, ami szélsőséges megnyilvánulásaiban azt vallja, hogy az egyénnek nincs szüksége családi kötelékekre, mert azok a szabadságát, önmegvalósítását gúzsba kötő terhet jelentenek.
S hogy kik vagyunk mi, jobbosok?
Isten, Haza, Család. Nemcsak szavakban, hanem lelkünkben, álmainkban, hétköznapi és ünnepnapi gondolatainkban és cselekedeteinkben is.

* * *

Befejezésül néhány szót magamról
Hagyományos családból származom. Anyám nő volt, apám férfi. Fehér, keresztény, kritikusan jobbos, konzervatív férfi lettem. Értelmiséginek mondanak. Szeretem a hazámat. Szeretem az igazságot. Még ha az kellemetlen és ha nagyon fáj is.
Budapest, 2024. május
Dénes Gábor István