Kicsoda Ön Stumpf András? Igen, jól látja, nincs megszólítás.
Mert nem vagyok képes Önt sem kedvesnek, tiszteltnek pláne nem, bratyizós Andrásnak, Andrisnak szintén nagyon nem… megszólítani.
Marad tehát az egyszerű kérdés: kicsoda Ön Stumpf András?
Azt hittem, hogy ismerem.
No nem barátként, nem ismerősként, hanem kollégaként. 10 évig kollégámnak tekintettem Önt kitűnő Heti Válaszos cikkei miatt.
Mostantól nem tekintem annak.
Azt olvastam, hogy az istenhitét firtató kérdésre így válaszolt: „Senkinek semmi köze ahhoz, hogy a puhafejű bumburnyákban vagy a Jézus Krisztusban hiszek – szögezte le Stumpf.”
Ezek a szavak bírták elhagyni az utóbbi időben igencsak mosdatlan száját. Ezt a gyalázatos szöveget a Szabadsajtóklub című és Ki gáncsolja el szegény Orbán Viktort? alcímű, egy balliberális gittegylet tavaly december 26-i (!!!) rendezvényén volt tehetsége kimondani, hozzásimulva beszélgetőpartnerei eszmeiségéhez.
(Hogy keveredett Ön ebbe a társaságba? Mi a közös ideológiai, filozófiai, pszichológiai, szociológiai platform, amin közösködik ezekkel az emberekkel? Egyáltalán feltette már ezeket a kérdéseket önmagának? Szokott kérdezni önmagától is? „Leül” időként önmagával is beszélgetni? Ha nem, ajánlom Önnek, hogy kellene.
Tudom, semmi közöm hozzá, csak a riporteri énem kérdezteti. Bocsánat!)
Valóban senkinek semmi köze hozzá. Ahhoz, hogy Ön kiben, miben hisz. Magánügy. Válasza viszont valamelyest tükrözi megváltozott, kifordult? személyiségét.
Korábban is heves volt a vérmérséklete, de korábban kordában tudta tartani.
Ismerte vagy tanítómesterei? cenzorai? a Jóisten? a puhafejű bumburnyák?… megismertették Önnel a mértéket és a sulykot.
Tudja, azt a sulykot, amit felhevült állapotban, de főként idegalapon el szoktak vetni.
Az állítólag német eredetű szólás szerint a területi vitát sulyokhajítással vagy fejszehajítással döntötték el (sulyok = cölöpleverő bunkó vagy szerszám). Például, ha nem tudtak megegyezni abban, hogy a malom tulajdonosa meddig halászhat a patakban, az döntött, hogy milyen messze tudta hajítani a szerszámát. Addig halászgathatott. Persze idővel már nem jártak ellenőrizni, hogy ki mekkorát hajít, csak úgy bemondásra elhitték. Elhitték, hogy a „sulykon nagyot lódított”. Nagyobbat mondott a valóságosnál, tehát hazudott.
Ez a kis sulyok-történeti visszatekintés az én idegeim megnyugtatására volt jó.
Biztos, hogy ennél is több kell, mármint a nyugtatóból. Nem féldecire, hanem bogyóra gondolok.
Mert nehéz megállítani az ujjaimat a klaviatúrán, hogy visszafogott, a mértéket ismerő szavakat írjanak le az Ön 2023. május 23-i, Böjte Csaba testvérrel készített és a valaszonline.hu-n megjelent interjújáról.
Mert Ön most nagy messzire dobta el azt a bizonyos sulykot. Erről a cikkről van szó:
https://www.valaszonline.hu/2023/05/23/bojte-csaba-szent-ferenc-alapitvany-bantalmazas-katolikus-egyhaz-interju/
Semmi közöm sem Önhöz, sem Böjte Csabához, sem Orbán Viktorhoz. Az ismerőseim közé sem tartoznak.
Ezek az emberek a szülőhazám, Magyarország közéletének szereplői. Honfitársaim. Ön is.
Annak ellenére, hogy újabban Ön mintha egy másik, ún. fölöttes bolygón élő biológiai egyed transzcendens magasságából, a mindentudás, a minden erkölcsi, etikai, esztétikai, politikai, ideológia eszme, nézet fölött álló emberi lény, sőt Istenség magasságából tekint le ránk, magyar halandókra.
Interjújának ezt a címet adta: „Hiszek az újrakezdésben” – szembesítettük Böjte Csabát a súlyos vádakkal”.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió újságíróiskoláiban (ma is érvényesen) azt tanítottam, hogy a riporterség szakma, a kérdezés művészetének szakmája.
Mindhárom szó hangsúlyos: kérdezés, művészet, szakma. Mint minden szakmának, ennek a szakmának, a riporterségnek is vannak szabályai. A kérdezésnek is. Emlékszik?
A számonkérésnek, a szembesítésnek, a vallatásnak is. Azzal az óriási különbséggel, hogy ez utóbbiak már más szakmákhoz tartoznak.
Ön, ha jól tudom újságíró, riporter.
De ugye nem kihallgató tiszt? Nem nyomozó?, nem rendőrségi vallatótiszt?, nem KGB- vagy CIA-ügynök?, vagy a 007-es?…, akiknek minden áron le kell győzniük a világot, az embert, az ellenséget, a barátot, a honfitársat. Mindent és mindenkit!
Általában egy eszme, egy ideológia, a hollywood-i közönség vagy a politika „szent”, bocsánat „puhafejű bumburnyákjának” nevében.
Nem tudom milyen volt a Rákosi- és a Kádár-rendszerben az Andrássy út 60.-ban zajló vallatás.
Tudatnyiladozásos tanyasi kisgyerek voltam még akkor.
Felnőttként azonban sok cikket, tanulmányt olvastam róla, sok művészeti alkotás hatására rándult össze a gyomrom, feszültek meg az idegeim, szorult ökölbe a kezem, hogy utólag és tehetetlenül, de legalább virtuálisan üssek vele.
Az Ön interjúját olvasva most is ökölben a kezem.
Ön bizonyára meg van győződve arról, hogy most aztán a hosszú oknyomozó kutakodása után sikerült leleplezni egy köztiszteletben álló, emberfeletti munkát végző, hitét megtartó, sikeres nevelőmunkát végző, magyarságát minden helyzetben és időben vállaló, makulátlan, ámde eredendően bűnös, hiszen orbánista (!!!), egyházi személyiséget. Önként csatlakozva a ballib sajtó gonoszság-áradatához, „botrányfeltáró” cikkeihez.
Egy embert. Egy igaz magyar embert. Egy honfitársát. Ha jelentenek még Önnek valamit ezek a szavak, „honfitárs”, „ember”, „magyar”?
Idézek Önnek. Kíváncsi vagyok emlékszik-e, hogy honnan:
„…Az új médium nem a napi pártpolitikai csatározásokra összpontosít, hanem a hazai közélet, kultúra és gazdaság mélyebb összefüggéseire – állandó kitekintéssel Közép-Európára és a globális folyamatokra.”
Megoldás: https://www.valaszonline.hu/rolunk/
Ismét kérdezek. Akkor miért? A Böjte Csabának feltett gyalázkodó kérdések jelentik a „mélyebb összefüggéseket”, az „állandó kitekintést a globális folyamatokra”? Így önazonos a lapjának céljaival???
Stumpf András!
Miért süllyed le a dollárbaloldal mocsarába? Nem, nem böfögöm vissza a kormánypárti újságírók találmányát. Más tollaival nem szeretek ékeskedni.
Önök „dobják fel a labdát” a saját kérdésükkel lapjuk bevezetőjében, hogy: „Ki finanszírozza a lap működését?”
Ugye nem akarja elhitetni velem (a Petőfi Rádiót vezettem, majd később egy országos menedzserszervezetet), hogy a 8 tagú szerkesztőség havi bérét, plusz a kisegítők bérét, plusz a tárhely bérletét… stb…stb… ezeket a költségeket mikro-adományokból finanszírozzák???
Ezt a „poént” már lejáratta egy félnótás, mindent kikotyogó Amerikában volt vigéc, aki „fondorlelkületű egyházfinak” akarta, sőt még most akarja eladni magát az általa primitív vidéki magyaroknak nevezett néhány tíz hiszékeny honfitársunknak.
Még ezt is írják a honlapjukon:
„Az újságkészítés pénzbe kerül, és a mai médiapiacon a közéleti profilú, pártfüggetlen lapok csakis olvasói közreműködéssel képesek működni.”
Ez sem igaz. Ön is tudja, hogy csak az egy-két személyes „pártfüggetlen” blogok tudnak „megélni” a mai médiapiacon.
A dollár és euromilliókkal kitömött orgánumok üvöltik magukról, hogy függetlenek, progresszívek és olvasói adományokból élnek.
Egyébként pedig nincs olyan, hogy „független”. Ha vitatkozna velem erről és azt állítja végső érvként, hogy Ön mindig is független volt, akkor valamelyik elmegyógyintézetet ajánlom lakhelyéül, vagy jövőbeli független tevékenységének színhelyéül.
Csak azért jutott eszembe a kérdés, mert Ön idézte az Amerikai Népszava állítását a Böjte-interjú utolsó kérdésében, pontosan kimásolom:
„Attól nem tart, hogy – ahogy ígérik – bizonyítékokkal áll elő a nő, aki az Amerikai Népszavában állítja, hogy másfél évig az ön szeretője volt?”
Böjte Csaba testvér válasza:
„Ez a hölgy nálunk volt önkéntes, vezető akart lenni, annak nem volt alkalmas, úgyhogy elküldtük. Bosszút áll. Nem új ez sem: három vagy négy éve megy a vádaskodás. Olyan szint ez, hogy ezzel azért már tényleg hadd ne kelljen foglalkoznom.”
De Ön mégis foglalkozott, foglalkozik. Hiszen a cikk utáni „Megjegyzésében” szinte sportriporteri izgatottsággal tartja életben a Böjte Csaba válasza miatt nagyon is kihunyni látszó témát.
Stumpf András, szégyellje magát.
Ön csatlakozott a Leopárd harckocsikkal felszerelt brigádokhoz, akik a Böjte Csaba testvér kilövési engedélyét minden hadszíntéren igyekeznek teljesíteni. Ahogy szokták: ágyúval verébre.
Megértem, hogy valamikor fájdalmas csapás érte Önt ettől a hatalomtól. Engem is.
De Önnek, önöknek volt felhőtlen és támogatott 10 évük.
Nekem, nekünk egy sem. Egy perc sem.
Engem, minket, az egyedüli rendszerváltoztató Magyar Rádiót 30 év óta agyonhallgatnak.
Az az akkor liberális, de a pártban újabban egyre erőteljesebben jelen lévő liberális „tapasz”, ami ma a más úton gyaloglók száját betapasztja, agyonhallgatja.
Igen, én is tudom, érzékeltem, hogy a 2022-es választás utáni új kormányban a párt alakuláskori, SZDSZ-klón szerű liberális része erősödött (a honvédelemhez nem értő kaszinótulajdonos fegyvergyáros, a beszédben, gesztikulációban, fogalmazásban harmatgyenge szóvivő feleségével, akiből Isten ments hogy főpolgármestert csináljanak, vagy a kultúra és innováció felelőse, aki ugyan egyikhez sem ért, de kedves ember és nyögve gondolkodva szokott énekelni és néha beszélni is…). Nem értek egyet az egészségügynek, az oktatásnak a „fogott” ember alá gyömöszölésével. A gazdasági tárcák számának növelésével sem, Palkovics eltávolításával sem, a teljesen fölösleges, amúgy helyettes államtitkári, maximum államtitkári szintű energia minisztérium létrehozásával sem… stb.
A médiáról nem is beszélve. Egyik kollégám írta nekem a Pesti TV megszüntetése után, hogy „eddig a baloldal nyírta a jobboldali újságírókat, most a jobboldal nyírja a nemzetieket”. Igen, a liberális jobboldal.
De 1998-tól a FIDESZ-re szavaztam és fogok is.
Ugyanis a Jóisten mentsen meg attól bennünket, hogy a milliárd- és féldeci-centrikus és az amazontermészetű fogadósné felesége kerüljön hatalomra, no meg azok, akikkel Ön összebútorozni látszik, a CNN-t, BBC-t, AFP-t, Bloomberg-et stb., az EB, az USA, a Világgazdasági Fórum… utasításait másoló és szajkózó honfiak, akik pénzért, felsőbbrendűségért és hatalomért mindent és mindenkit, Hitlert, Sztálint, Rákosit, Kádárt, Bident, a korrupt EU-t, Ursulát, Eva-t…………………………….… kiszolgálták, kiszolgálják.
Cikkeimet, a közmédiát, az egészségügyet jobbító javaslataimat semmibe veszi a párt és a kormány liberális média és egészségügyi felelőse(i). Nem baj. Tudom, hogy nekem van/lesz igazam. Csak a halogatás, az elodázás megint nagyon sokba fog kerülni az országnak.
Én a blogomon tovább írom a magamét.
Ám ha olyan dolgokra bukkannék, mint amilyenekről szinte állandóan Ön ír, hogy korrupció, meg a családnak vagy a kormánytagoknak jogosulatlanul juttatott milliók… stb., akkor feljelentést tennék. Hajrá! Tegye meg! Az új (ellenzéki) barátainak is ezt ajánlottam többször.
Érdekes, hogy eddig senki nem tette meg. Mert ahhoz már nagyon kevés az állandó és unalmas „orbánozás” meg a napszámban ismételt vádaskodás. Tények kellenek.
Mitől érzi Ön felsőbbrendűnek magát?
Erősnek érzi magát attól, hogy a család tagjait folyamatosan sértegeti?
Alázza, vallatja Böjte Csaba testvért? De ahogy olvasom másokat is. Miért?
A nemlétező erejét és hiúságát fitogtatja?
Ön felsőbbrendű? Más mint egy bármelyik magyar ember? Isten?
Nem gondolkodott még el azon, hogy több szerénységet és kevesebb hiúságot?
Tudja, számomra nem volt, nem lehet olyan helyzet, hogy egy tálból cseresznyézzek azokkal, akik 1993-1994-ben a halálomat akarták. Nem virtuálisan, hanem ténylegesen.
Papírom van róla.
Önt, az árulót boldogan fogadták maguk közé. Majd jól „kivéreztetik”, „megrágják” és kiköpik.
Nem hiszek az ember metamorfózisában, az övékében sem, de az Önében sem.
Az ember-hernyóból soha nem lesz gyönyörű és szabad pillangó.
Üdvözli: Dénes Gábor, a Petőfi Rádió a család rádiója adófőszerkesztője