Az EU több hivatalos dokumentumban és politikai állásfoglalásban bírálta, és felszólította Magyarországot a rendszer kivezetésére vagy szűkítésére. A kritika fő terepe az Európai Bizottság éves „ország-specifikus ajánlásai” és egyes EP‑állásfoglalások voltak.
Az alábbiakban összegyűjtöttem minden olyan formális vagy politikai EU‑szintű megnyilvánulást, amely a rezsicsökkentés megszüntetését vagy visszavágását sürgette.
Milyen formában bírálta vagy kifogásolta az EU a rezsicsökkentést?
- Európai Bizottság – Ország-specifikus ajánlások (CSR-ek)
A Bizottság minden évben kiadja a „country-specific recommendations” dokumentumot, amelyben gazdaságpolitikai javaslatokat tesz a tagállamoknak.
Mit kifogásoltak?
- A 2025–2026-ra vonatkozó ajánlásokban a Bizottság a rezsicsökkentés visszavonását kérte, a lakossági energiaárak mesterséges korlátozását pedig torzító támogatásnak minősítette.
Hungary Today - A dokumentum szerint a magyar kormány által fenntartott árplafonok (egytől egyig hazugság!!!):
- torzítják az energiafogyasztást,
- akadályozzák a zöld átmenetet,
- jelentős költségvetési terhet rónak az államra.
Formális jogi státusz
- Ezek nem kötelező erejű jogszabályok, hanem gazdaságpolitikai ajánlások.
- A Bizottság azonban a helyreállítási alap (RRF) és a kohéziós pénzek feltételeihez kapcsolhatja őket, így de facto nyomásgyakorló eszközzé válhatnak.
- Európai Parlament – politikai állásfoglalások
Az EP több alkalommal foglalkozott az energiaár-támogatásokkal.
Példa: COP29-hez kapcsolódó EP-állásfoglalás
- Az EP egy klímapolitikai nyilatkozatában a tagállamokat a háztartási energiaár‑támogatások kivezetésére szólította fel, mert azok „túl magasak” és akadályozzák a fosszilis energia kivezetését.
Daily News Hungary - A dokumentum nem jogszabály, hanem politikai iránymutatás.
- Bizottsági kommunikáció és politikai nyilatkozatok
Több uniós tisztségviselő és bizottsági dokumentum is bírálta a rezsicsökkentést.
Fő érvek:
- A rezsicsökkentés nem célzott, így a támogatás nagy része a magasabb jövedelműekhez jut.
- Energiatakarékosság-ellenes, mert az alacsony árak nem ösztönöznek fogyasztáscsökkentésre.
- Költségvetési kockázatot jelent, különösen magas világpiaci árak idején.
- Ellentétes az EU energiapiaci liberalizációs elveivel.
Példa:
- A Bizottság 2025. június 4-én kiadott gazdaságpolitikai ajánlásaiban ismételten a rezsicsökkentés megszüntetését kérte.
The Budapest Times
Összegzés: Mit jelent ez a gyakorlatban?
| EU‑szerv | Forma | Tartalom | Kötelező? |
| Európai Bizottság | Ország-specifikus ajánlások | A rezsicsökkentés visszavonásának kérése | ❌ Nem kötelező, de pénzekhez köthető |
| Európai Parlament | Politikai állásfoglalások | Energiaár‑támogatások kivezetésének sürgetése | ❌ Nem kötelező |
| Bizottsági nyilatkozatok | Politikai kommunikáció | A rendszer torzító, drága, nem célzott | ❌ Nem kötelező |
Tehát az EU nem jogi aktussal „utasította el” a rezsicsökkentést, mert azt nem is tehetné, hanem gazdaságpolitikai ajánlásokkal és politikai állásfoglalásokkal sürgette annak kivezetését.
Pontosan az energiaárak – különösen a lakossági végfelhasználói árak – nem uniós hatáskör, hanem tagállami szuverenitás. Ezért az EU-nak nincs jogi eszköze arra, hogy:
- megtiltsa a rezsicsökkentést,
- előírja az árak liberalizálását,
- vagy kötelező jogi aktussal beavatkozzon a magyar lakossági tarifákba.
Amit tehet, az kizárólag puha jog (soft law) és gazdaságpolitikai koordináció.
Miért nem uniós hatáskör a lakossági energiaár?
Mert az EU energiapiaci szabályozása csak a nagykereskedelmi piacokra, a versenyre, a hálózati hozzáférésre és a piacnyitásra terjed ki.
A végfelhasználói árak – különösen a háztartási szektorban – a tagállamok döntései.
Ezért a Bizottság csak annyit tehet, hogy:
- ajánlásokat fogalmaz meg (CSR-ek),
- értékeli a költségvetési fenntarthatóságot,
- feltételeket szabhat bizonyos uniós pénzekhez (pl. RRF),
- politikai kritikát fogalmaz meg.
De kötelező erejű jogi aktust nem alkothat a rezsicsökkentés megszüntetésére.
Akkor miért tűnik úgy, mintha „utasította volna”?
Mert a Bizottság az országjelentésekben és ajánlásokban nagyon egyértelműen fogalmaz:
- a rezsicsökkentés „torzítja a piacot”,
- „nem célzott”,
- „akadályozza a zöld átmenetet”,
- „jelentős költségvetési kockázatot” jelent.
Ezek azonban nem jogi kötelezések, hanem politikai- és gazdaságpolitikai nyomásgyakorlás.
A magyar kormány pedig gyakran úgy kommunikálja, mintha az EU „megtiltotta volna”, mert ez politikailag jól keretezhető konfliktus.
A lényeg
- Jogilag: az EU nem tilthatja be a rezsicsökkentést.
- Politikailag: az EU erősen ellenzi, és folyamatosan sürgeti a kivezetését.
- Gyakorlatilag: az EU-s pénzek feltételei révén közvetett nyomást tud gyakorolni
Dénes Gábor István