A hiú császár új ruhát varrat magának. A császár izgatottan várja, hogy felöltse a varázslatos anyagot, így összecsődíti a népét, hogy mindenki megcsodálhassa. A nagy napon bemegy a szabókhoz, de ő sem lát semmit a ruhából. Attól félve, hogy a nép érdemtelennek tartja a trónra, butának és ostobának gondolja, ódákat zeng az öltözetről. A csaló-szabók felöltöztetik, majd a császár kimegy az emberek közé, hogy lássák az új ruháját. Bár mindenki éljenzi a parádén, mégis egy kisfiú őszinte kiáltása zavarja meg a tömeget. Meglepetten ennyit mond: „De hiszen a császár meztelen!”
Honfitársaim, én szóltam!

Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!
Dénes Gábor István

A A vörös (kommunista) kurvák a legveszélyesebbek bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

„Lassan akarlak megdugni, felkapcsolt lámpáknál”: Ez Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár „dala”.
Obszcén TikTok-videóban tűnt fel Maruzsa Zoltán. Persze lehet, hogy ezzel készülnek Demeter Szilárddal együtt a 2026-os választásokra. Sejtjük, hogy melyik lesz a támogatott párt?

https://24.hu/belfold/2025/12/15/maruzsa-zoltan-tiktok-video-dugas-szex-orszagos-diaktanacs/

Demeter Szilárd A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője, valamint kétszeres miniszteri biztos.
2019-től „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” lett miniszteri biztos, havi 650 ezerért és egy hivatali és magáncélra egyaránt használható autót is kapott.
2020 nyarától „a magyar könnyűzene koordinálásáért és társadalmasításáért felelős miniszteri biztos” pozíciót is megkapta. Gondolom ezért is jár a 650 ezer és még egy autó?

Ő egy annyira plurális és demokratikus gondolkodású ember, hogy ilyeneket szokott nyilatkozni az újságírókról:

„…Ezért izennénk az illetőknek, hogy el fogjuk játszani az ujjaikon az Örömódát – kalapáccsal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ráütünk pl. a gyűrűsujjra, és az egyáltalán nem tisztelt zsurnaliszta kiadja a kívánt hangot, pontosabban: szolmizálva énekel. Arra kérnénk az urakat, hogy gyakoroljanak. Mert ahányszor elrontják, újrakezdjük.”

(A részlet innen való: Kalapáccsal ütötte volna egy újságíró ujjait az új PIM-főigazgató, Index, Zsuppán András, 2018.12.17)
Jöjjön, kedves Demeter elvtárs! A nácik és a kommunisták is csinálták ezt a kedves tevékenységet! Vagy mindkét ideológiát kultiválni tetszik?
De ahogy olvasom Önnek ettől, de mástól sem nincs semmi baja, mert sikeresen nyalja a főnöki seggeket, lefelé meg kalapácsozik!
A kalapácsozás helyett pedig lenne itt elég munka, ha esetleg a Demeter elvtársnak nem tetszik jól beszélni Shakespeare nyelvét, az angolt.

Azahriah: Drogba (ft. Desh) c. nem tudom mijéből egy kis részlet magyarul:

De én se vagyok szent

Mert egy igaz pina faló vagyok

Faszom ragyog, gagyog, baszok nagyot

Dik ez a gyerek bomba, Úgy nő mint a gomba

Szívén van a szája, őt senki meg nem lopna

Dik-dik-dik, fasz, mivan hülyegyerek?

Ameddig vacsoráztok addig én csak füvet eszek

Lehet fars, de mindig odateszem

Ritmikába nem írtok újat ezt csak kinevetem

Há-há

https://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/119069/azahriah/drogba-ft-desh-zeneszoveg.html

Nem, nem én nem tudok magyarul, hanem ez a világhírű katyvasz-zenész írta, mondta ezeket a szavakat. Ezt a magyar nyelvet terjeszti a magyar fiataloknak! Ja, meg a füvezést is! Neki lehet? És Ön még mindig „könnyűzenei biztos”? Meg főigazgató, meg a magyar irodalom uracskája… meg a miniszterelnök kebelbarátja? Magyarul seggnyalója!

Maruzsa Zoltán
Maruzsa Zoltán Viktor magyar politikus, pedagógus, politológus, egyetemi adjunktus. 2019-től a negyedik Orbán-kormány és az ötödik Orbán-kormány köznevelésért felelős államtitkára.
2025. december 18.
Dénes Gábor István
(még a saját ujjaimmal)

A „I wanna fuck you slow with the lights on” Lassan akarlak megdugni, felkapcsolt lámpáknál bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

A Petőfi Irodalmi Ügynökség a magyar irodalom nemzetközi népszerűsítésére és támogatására létrehozott szervezet, amely fordítói pályázatokkal, ösztöndíjakkal és kulturális programokkal segíti az írókat, műfordítókat és irodalmi projekteket.

Mi is pontosan a Petőfi Irodalmi Ügynökség?
– A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) cégcsoport részeként működik, amelynek célja a magyar kultúra és irodalom hazai és nemzetközi képviselete.
– Az ügynökség különösen a fordítói pályázatokra és az irodalmi transzfer támogatására összpontosít, hogy a magyar szerzők művei minél szélesebb közönséghez jussanak el.
– Szoros kapcsolatban áll a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM), amely a magyar irodalmi örökség ápolásának központja.

A PKÜ Fő tevékenységei
– Fordítói pályázatok: rendszeresen hirdetnek ösztöndíjakat és pályázatokat pályakezdő és tapasztalt műfordítók számára, ilyen például a „Mutasd magad!” irodalmi transzfer program.
– Nemzetközi jelenlét: magyar irodalmi művek bemutatása külföldi könyvvásárokon (pl. Lipcse, Bologna, Prága).
– Irodalmi fesztiválok: szervezés és támogatás, például a PesText nemzetközi irodalmi fesztiválon.
– Ösztöndíjak és támogatások: Babits Mihály műfordítói ösztöndíj, valamint más irodalmi pályázatok.

Kapcsolódó intézmények
– Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ): a szélesebb kulturális háttér, amely a zene, film és más művészeti ágak mellett az irodalmat is képviseli.
– Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM): a magyar irodalom történeti és kortárs gyűjteményeinek központja, kiállításokkal és kutatási programokkal.
A Petőfi Irodalmi Ügynökség tehát híd a magyar irodalom és a világ között: támogatja a fordítókat, ösztöndíjakat kínál, fesztiválokat szervez, és segít abban, hogy a magyar szerzők művei nemzetközi szinten is ismertté váljanak.

Kicsoda Demeter Szilárd?
A magyar miniszterelnök szokatlan, kitartó, szinte atyai és mély szeretete, ragaszkodása, mindent elnéző babusgatása, anyagi támogatása miatt úgy hittük éveken keresztül, hogy Demeter Szilárd a magyar kulturális élet egyik legmeghatározóbb alakja lesz.
Hiába halmozott hibát hibára Demeter, amiből már az elején egyértelműen látszott, hogy nem tud felnőni egyetlen miniszterelnöki feladathoz sem, akármennyire elnéző is a megrendelő kormányfő. Demeter „munkája” során óriási állami pénzek garmadáját osztogatta fűnek fának, de kapcsolatain és áttéteken keresztül legfőképp zenekarának. Saját együtteseinek, mert ugye ő a Longstep és a Loyal Apples’ Club együttesek basszusgitárosa, s ezért mindenki elhiszi neki, hogy a popzenéhez is ért!

Demeter mindenhez (is) ért
2024-ben, egy hirtelen ötlettől indíttatva Orbán Viktor miniszterelnök – sokadik személyi tévedéseként – kinevezte a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának, majd még hirtelenebbül, de a szakma legnagyobb megdöbbenésére a haláltusáját vívó múzeumegyüttes élére, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) főigazgatójának. Október végén derült ki, hogy Demeter Szilárd ehhez sem ért és távoznia kell a Magyar Nemzeti Múzeumból, és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről is, és nem múzeumi teremőrként, hanem miniszterelnöki biztosként folytatja.

Most sem vállalt a „jól végzett”, valójában kaotikus munkájáért semmiféle felelőséget, így nyilatkozott: „Sikerült mostanra eltolni (nem dolgozott, hanem tolt) odáig ezt a múzeumi konglomerátumot (konglomerátum = a magyar nemzet évszázados és pótolhatatlan értékei), hogy letisztultak a fejlesztési irányvonalak, de tíz év kemény meló (nem munka, hanem a bugrisékra jellemző meló) lesz, míg egy múzeumi szakember ezt meg is tudja valósítani.”  Ez magyarra fordítva azt jelentette, hogy az ő emésztési végtermékeit, „letisztult fejlesztési irányvonalait” más fogja kitakarítani, egy, a múzeumi munkákhoz értő személy fogja a szervezetek félresiklatott gondjait rendbe hozni.
Pénz, paripa, fegyver, Orbán Viktor, ezért ő még a magyar nyelvet is megerőszakolhatja!

Ma nemhogy a legmeghatározóbb, hanem az egyik legvitatottabb, szégyellnivaló szereplője, az állami vagyont egyik legjobban tékozló, herdáló személy lett Demeter Szilárd. De maradt Orbán Viktor kegyeltje tűzön-vízen, vagyis inkább hozzáértés nélkül elszórt milliárdokon keresztül is. Maradt a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője, aki mindenfajta ellenőrzés nélkül, jelentős állami források felett rendelkezik, hogy hozzá nem értésével alapvetően, saját képére és hasonlatosságára átformálja a kortárs irodalmi intézményrendszert.

A hatalom koncentrációja
Demeter kezében ma olyan intézményi háló istrángjai összpontosulnak, amely példátlan a rendszerváltás utáni magyar irodalomban. A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány révén milliárdos állami források felett rendelkezik. Ez a hatalom lehetőséget adna a magyar irodalom sokszínűségének bemutatására, ám kritikusai szerint inkább a politikai lojalitás alapján osztja újra a támogatásokat. A „konglomerátum” éléről való leváltása után a miniszterelnök azonnal kinevezte a kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosnak. (Érzésem szerint ő lett a 200 valahányadik a sorban.)

Demeter Szilárd pályája – tények
– Demeter Szilárd 1976-ban született Székelyudvarhelyen, filozófus végzettségű író, publicista és politikai elemző.
– Politikai múlt: Fiatalon valóban kötődött az erdélyi politikai élethez, Tőkés László környezetében is megfordult.

– 2018 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, 2021-től pedig a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezérigazgatója.
– 2024 márciusa óta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója néhány hónapig, majd
– a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) főigazgatója 2025-októberéig
– Viták: Többször került konfliktusba a magyar kulturális közeggel, például a közmédiával kapcsolatos tervei, illetve a kulturális intézmények központosítása miatt.

– A PKÜ és a hozzá kapcsolódó intézmények az elmúlt években több milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, amivel a magyar kulturális élet egyik legnagyobb költségvetésű szereplőjévé váltak.
– 2021-től a MOL – Új Európa Alapítvány kuratóriumi tagja.
– kirúgása után a miniszterelnök azonnal kinevezte a kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosnak

Gazdasági eredmények
– A PKÜ 2025-ben rekordévet zárt, 714 millió forinttal növelte bevételét, profitja pedig 105 millióról 400 millióra emelkedett.
– A cégcsoport azonban nem egységesen teljesít jól: egyes leányvállalatok veszteségesek, miközben az anyacég jelentős nyereséget mutat ki.
– Kritikusai szerint ez az állami támogatásoknak köszönhető, nem pedig piaci sikernek.

Kulturális hatás
– Demeter Szilárd vezetése alatt a PIM és a PKÜ központosította a magyar irodalmi életet, sok pályázat és fesztivál került az ügynökség fennhatósága alá.
– Támogatói szerint ez stabilitást és nemzetközi láthatóságot hozott, például a PesText fesztivál vagy külföldi könyvvásárokon való megjelenések révén.
– Kritikusai viszont úgy látják, hogy az irodalmi sokszínűség sérül, mert a támogatások politikai lojalitás alapján oszlanak meg, és a független irodalmi kezdeményezések háttérbe szorulnak.

Független és „ellenzéki” irodalmi körök támogatása
– Szépírók Társasága: független irodalmi szervezet, amely rendszeresen kap támogatást ösztöndíjakra, jogdíjakra és szociális segélyekre. Tagjai között sok olyan író van, aki kritikus a kormány kulturális politikájával szemben.

– Artisjus Irodalmi Alapítvány: rászorultsági alapon oszt szociális támogatásokat íróknak és költőknek. 2025-ben például több tucat szerző kapott 200–600 ezer forintos támogatást, köztük Falcsik Mari, Fenyvesi Orsolya, Gurubi Ágnes, Jónás Tamás – akik közül többen független vagy kritikus hangot képviselnek.

– Esterházy Magyarország Alapítvány: 2025-ben létrehozta az Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet független szakmai zsűri ítél oda kortárs íróknak. Ez a díj kifejezetten a politikától független irodalmi értéket kívánja elismerni.

A Babits Mihály műfordítói ösztöndíjon keresztül kapott támogatást:
Fenyvesi Orsolya költő, műfordító
Jónás Tamás  költő, műfordító
Falcsik Mari költő, műfordító
Gurubi Ágnes író, műfordító

A PKÜ által szervezett PesText nemzetközi irodalmi fesztiválon rendszeresen fellépnek kortárs magyar szerzők, például:

Garaczi László             költő
Forgách András           író
Szabó T. Anna              író
Simon Márton              költő

„Mutasd magad!” irodalmi transzfer program: Több kortárs szerző műveinek fordítását támogatták, például:
– Dragomán György – író (A fehér király)
– Bartis Attila – író (A nyugalom*)

Klasszikus évfordulós programok
– Petri György – centenáriumi megemlékezések
– Pilinszky János – centenáriumi év (2021)
– Nemes Nagy Ágnes – centenáriumi év (2022)
A támogatások formája ösztöndíj, pályázat, fesztiválmeghívás vagy tematikus sorozat.

Demeter bukása, kirúgásának sajnálatos eseményei után a Válasz Online-nak adott interjút, amelyben a pozícióváltásáról azt mondta: „nem bukásról van szó, hanem döntési helyzetbe került, akarja-e folytatni, vagy megérett a helyzet arra, hogy átadja a stafétát egy elhivatott szakembernek”. Mondanivalójának lényege: „…hogy átadja a stafétát egy elhivatott szakembernek.”

„Nem bukásról van szó” – hangsúlyozta Demeter. Hanem?

Dolgozók véleménye Demeter munkájáról:
Egymilliárd forint és teljes káosz maradt a múzeumi gigaközpontban Demeter Szilárd után
„Miközben a muzeológusok gyalázatos fizetésért dolgoznak, és néha nyomtatópapírra sincs pénz, a felfelé buktatott, miniszterelnöki biztossá kinevezett Demeter Szilárd vezetése alatt egymilliárd forintnyi maradványt halmozott fel tavaly a közgyűjteményi központ…” De Demeter szerint: „letisztultak a fejlesztési irányvonalak”

Óhatatlanul adódnak az ilyen egyszerű kérdések, hogy:
Vajon ki viseli majd a felelősséget az eltékozolt, elpocsékolt időért, a közpénzek szórásáért, a hozzá nem értés miatt elvesztegetett, elhúzódó renoválásokért?

Csak néhány példa a Demeter-birodalom és maga Demeter szakmai működéséről:
1. 670 százalékkal drágult nyolc év alatt az Iparművészeti Múzeum felújítása, élőlánccal követelték a dolgozók a megnyitását
„Nyolc éve zárva a múzeum, az állam milliárdokat költ a műtárgyak raktározására, miközben Lechner Ödön körbeállványozott fő műve életveszélyessé vált. A muzeológusok azt mondják, elég volt, a felújítás nem várhat. Azonban ma már 168 milliárdba kerülne.”

2. Balatonfüredi Fordítóház
Idén eddig egyetlen fillér támogatás sem érkezett a balatonfüredi Magyar Fordítóház Alapítványhoz a Petőfi Kulturális Ügynökségtől – közölték az Indexszel a kurátorok 2025.

2. Nincs forrás a III. kerületi Zichy-kastély felújítására, amelyet az Óbudai-sziget ingatlanjaival együtt kapott meg Demeter Szilárd alapítványa
Se pénz, se új ajánlat.

3. Négyzetméterenként 618 forintért 50 évre bérbe adták az Óbudai-szigeten lévő állami ingatlanvagyon egy részét Demeter Szilárdék
Nagy Márton testvéréhez köthető tőkealap finanszírozza a Hajógyári-sziget szórakoztató-központtá válását. A volt Vizoviczki-birodalmat 2074-ig bérbe adták egy idén januárban bejegyzett cégnek. Közérdekű adatigényléssel megkaptuk a szerződést, amiből kiderültek a bérleti konstrukciók. Azt nem tudtuk meg, milyen előzetes körök után és miért velük szerződtek.

4. Így süllyedt el és vitt magával százmilliókat Demeter Szilárdék angol nyelvű irodalmi folyóirata, amellyel Amerika meghódítására indultak
Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.

5. Közel nyolcezer fröccsöntött Petőfi-, Széchenyi- és Jókai-babát rendelt meg a Petőfi Kulturális Ügynökség
A reformkor nagyjai projekthez kapcsolódó figurákat csak egy cég gyárthatja le. Hogy mire kellenek a babák, nem tudni.

6. Felfüggesztették az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját
Rózsa Dávidot, az OSZK főigazgatóját egy hónapra felfüggesztették, a főigazgatói teendőket Gerencsér Judit általános helyettes veszi át – erősítette meg lapunknak Demeter Szilárd. Az ok: Csak!

7. Kivezettette az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját Demeter Szilárd, elvette a szolgálati mobilját is
A konfliktus egyebek mellett a penész és a csótányok miatt robbant ki. Rózsa Dávid ugyanis azt sérelmezte, hogy penészednek a raktárban a könyveik, a várbéli építkezések alatt pedig a könyvtár lerohadt épületében csótányok jelentek meg.

8. 2025. szeptember 11.
Gyalázatos bérek ellen tüntető dolgozók, hozzá nem értő vezetés – így jutottak a működésképtelenség határára a múzeumok
Mind nagyobb elégedetlenség és egyre több belső ellentét feszíti a Demeter-birodalmat. Hétfőn már muzeológusok tiltakoztak a Múzeumkertben a négy éve nem emelt fizetések, szakmaiatlan vezetés miatt.

9. Személyesen közölték a kulturális minisztériumban az intézményvezetőkkel, hogy „kötelezettségvállalási korlátozásokat” vezetnek be 2025 első negyedévére bizonyos költségvetési intézményeknél. Ez a gyakorlatban azt jeleni, hogy a Nemzetgazdaság Minisztérium engedélyéhez kötik a kifizetéseket.

10. Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.

(Valahonnan ismerősek ezek az akciók?! Igen, az MCC- nél már beváltak! Az is milyen ismerős lépés, hogy a miniszterelnök „beajánlotta” Demetert, hogy 2021-től legyen a MOL – Új Európa Alapítvány kuratóriumi tagja, ott ismerős MCC arcokkal is találkozgat)

Politikai háttér
Nem lehet figyelmen kívül hagyni Demeter politikai kötődéseit sem. Pályája kezdetén Tőkés László mellett dolgozott, majd a Századvég révén került közel a Fideszhez. Az Orbán-kormány bizalmát élvezi, amely cserébe kulturális monopóliumot biztosít számára. Ez a támogatói háttér magyarázza, miért tudott olyan gyorsan és látványosan érvényesülni.

Demeter Szilárd története nem csupán egy ember karrierje, hanem a magyar irodalom jelenlegi állapotának tükre. A kérdés az, hogy a központosított, politikailag irányított intézményrendszer hosszú távon gazdagítja-e a magyar kultúrát, vagy éppen ellenkezőleg: elszegényíti és beszűkíti azt. A válasz talán már most is látszik a független irodalmi műhelyek küzdelmében.
                                                                                                   Milliárdok és üres standok
Könyvvásári kudarc – tények és értelmezés
– A Petőfi Kulturális Ügynökség rendszeresen szervez magyar standokat nemzetközi könyvvásárokon (pl. Frankfurt, Bologna, Prága).
– Több alkalommal érte kritika a szervezést: rossz kommunikáció, gyenge szakmai jelenlét, alacsony látogatottság.
– A sajtóban is megjelent, hogy egyes vásárokon a magyar stand szinte üresen maradt, miközben más országok látványos, közönségvonzó programokkal szerepeltek.
– Ez a kudarc sokak szerint azt mutatja, hogy a hatalmas állami források ellenére nem sikerült valódi nemzetközi áttörést elérni.

A Petőfi Kulturális Ügynökség egyik leglátványosabb kudarca a nemzetközi könyvvásári szereplés volt. Miközben milliárdos állami támogatásokból építik a magyar irodalom „világmárkáját”, a valóság sokszor kiábrándító: üres standok, érdektelen programok, elmaradó közönség. A frankfurti könyvvásáron például a magyar jelenlét kínosan gyenge volt, összehasonlítva más országok vibráló kulturális bemutatkozásaival. Ez a kudarc nem csupán szervezési hiba, hanem szimbolikus: megmutatja, hogy a központosított kulturális politika nem képes valódi nemzetközi vonzerőt teremteni. A magyar irodalom gazdagsága helyett a politikai lojalitás és a látványos pénzköltés került előtérbe – eredmény nélkül.

Pénzügyi háttér – tények
– A PKÜ az elmúlt években milliárdos állami támogatásokhoz jutott, amelyek biztosítják működését.
– 2025-ben a PKÜ rekordévet zárt: bevétele 714 millió forinttal nőtt, profitja 105 millióról 400 millióra emelkedett.
– A cégcsoport azonban nem egységesen nyereséges: egyes leányvállalatok veszteségesek, miközben az anyacég jelentős nyereséget mutat.
– Kritikusai szerint a gazdasági siker nem piaci alapú, hanem az állami pénzek átcsoportosításának eredménye.
– A támogatások elosztása sokak szerint politikai lojalitáson alapul, nem pedig szakmai teljesítményen.

Bérezés és juttatások
– A PKÜ 2025-ben 6,2 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből 5,7 milliárd közvetlen költségvetési forrás volt.
– A vezető tisztségviselők – élükön Demeter Szilárd – 53 millió forintos juttatást kaptak 2024-ben, ami közel 70%-kal haladta meg az előző évi 34,5 milliót.
– Ez a juttatás nemcsak Demeter fizetését, hanem az igazgatósági tagok bérezését is magában foglalja.
– A stáb többi tagjának bérezése nem nyilvános, de a nonprofit cég beszámolóiból látszik, hogy a személyi jellegű ráfordítások jelentős részét teszik ki a költségvetésnek.

A pluralizmus vége?
Demeter kulturális politikája (?) a központosításra épül. A fesztiválok, pályázatok, ösztöndíjak mind az ügynökség fennhatósága alá kerültek. Ez a modell stabilitást ígér, de egyben beszűkíti a kulturális teret: a kritikus hangok, a független kezdeményezések egyre nehezebben jutnak támogatáshoz. A magyar irodalom sokszínűsége így veszélybe kerül.

Óhatatlanul adódnak az ilyen egyszerű kérdések, hogy például: Vajon ki vállalja majd a felelősséget az eltékozolt, elpocsékolt időért, a közpénzek szétszórásáért, a hozzá nem értés miatt elvesztegetett, elhúzódó renoválásokért?
A cikk szerzőjének költői kérdése:
Az ország legnagyobb, legnevezetesebb múzeumai mennyivel gazdagodtak Demeter Szilárd irányítása alatt?

Zárszó
Demeter Szilárd története nem csupán egy ember karrierje, hanem a magyar irodalom jelenlegi állapotának tükre. A kérdés az, hogy a központosított, politikailag irányított intézményrendszer hosszú távon gazdagítja-e a magyar kultúrát, vagy éppen ellenkezőleg: elszegényíti és beszűkíti azt. A válasz talán már most is látszik a független irodalmi műhelyek küzdelmében és a könyvvásári kudarcokban.

Demeter Szilárd kulturális birodalma nemcsak hatalmi, hanem gazdasági értelemben is példátlan. A Petőfi Kulturális Ügynökség az elmúlt években milliárdos állami támogatásokhoz jutott, amelyekből rekordnyereséget mutatott ki. 2025-ben a profit négyszeresére nőtt, miközben több leányvállalat veszteséget termelt. A számok mögött azonban nem piaci siker, hanem az állami pénzek bőkezű átcsoportosítása áll. Ez a modell nem a magyar irodalom sokszínűségét, hanem a politikai lojalitást jutalmazza. A független műhelyek forráshiánnyal küzdenek, miközben a központi intézmények gazdagodnak. Így válik a kultúra gazdasági eszközzé: a hatalom koncentrációjának szolgálatába állítva a magyar irodalmat.

2025. december 15.

Dénes Gábor István

A Irodalom vagy lojalitás? Ez Demeter Szilárd, illetve a Petőfi Irodalmi Ügynökség dilemmája? bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

„…érezni lehetett a szürke és mocskos középkor szagát…”
Mély sajnálattal olvastam Kádár L. Gellért, a filmsorozat főszereplőjének nyilatkozatát, hogy: „…érezni lehetett a szürke és mocskos középkor szagát. Akkor értettem meg, hogy aki ilyen körülmények között élt, az csakis kemény ember lehetett.”
Valószínűnek tartom, hogy e szavakat nem a főszereplő találta ki, hanem mondták neki, gondolom a stáb arra hivatott tagjai, történészek, forgatókönyvírók… Kár. Mert sajnos nem az egyetlen történelmi tévedés a filmben. Egyébként maga a film második része a cáfolat, az ellenpélda, hiszen Hunyadi 1431 októberétől 1433 őszéig bizonyíthatóan Milánóban, Filippo Maria Visconti milánói herceg udvarában tartózkodott, parfőm-illatú csillogó luxusban.

Kádár L. Gellért urat és a film alkotóit szívesen felvilágosítom a marxista történetírás által „mocskos és szürke” középkor, a reneszánsz Európa szépségeiről, Leonardo da Vinci, Michelangelo műveiről, Amerika felfedezéséről, vagy a 10 középkori felfedezésről (puskapor, nyomda, szélmalom, papírpénz, szemüveg… stb.) amelyek megváltoztatták a világot.
Luxemburgi Zsigmond király pipogya, szoknyapecér szexőrültnek való beállítása óriási és szégyenteljes tévedés. Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király, német-római császár ugyanis a késő középkor egyik legjelentősebb uralkodója volt 1387-1437 között.

Zsigmond magyar király már (!) német-római császár, amikor a filmben még az európai uralkodóházaknál támogatókat keres császárrá választásához. Ami fölöttébb történelmietlen, hiszen a pápa nevezte ki a királyt német-római császárrá, tehát nem az európai uralkodóházak választották meg.
De ha már Luxemburgi Zsigmondról esett szó, fölöttébb érdekelne, hogy dramaturgiailag milyen szerepet szántak a filmkészítők Zsigmond király feleségének, az ócska ribancnak ábrázolt magyar királynénak, amikor a filmben nagytotálban lovagol az egyik fiatal magyar báró hímvesszején? Ha a történelmi tabló része, akkor már csak az a kérdés maradt, hogy vajon melyik annáleszben jegyezték fel e jeles eseményt?

A „Hunyadi” produkció költségvetése 26 milliárd forint volt, a tíz rész epizódonként nagyjából 2,6 milliárd forintba került. A TV2 és a magyar állam is szükségesnek látta megtámogatni ezt a nagyívű történelmi tablót. Utóbbi 16 milliárd forint közvetlen állami támogatással segítette a produkció elkészülését.

Vér, háború, ármány, szerelem, szex, homoszex, jó, rossz, gonosz, csúf. Ha ezeket leönti bárki egy kis bugyuta történettel, akkor már csak a technika szükségeltetik és kész a tömegízlést kiszolgáló nemzetközi giccs.
Mi volt a cél? Például azzal, hogy történelmi tabló helyett a török szultán háremének belső viszonyait tárta a kedves néző elé a nemzetközi filmes csapat?
Vagy azzal, hogy Törőcsik Franciska egyébként szép gyermeklány melleit, szép alakját, fenekét nézhettük epizódonként 2,6 milliárd forintért? Esetleg a szexuálisan kielégületlen férfinézők vesszejét óhajtották edzeni a filmkészítők?
A hollywoodi filmstúdiók agyonrágott csontjai hullottak ránk, bamba, primitív, a középkorban ragadt „mocskos és szürke” magyarokra a TV2 csatorna tegnap „mocskos és szürke” képernyőjéről.
Hogy miért mocskos? Hát azért is, mert a magyar kormány ne 16 milliárd forinttal próbálja bizonygatni, hogy nem homofób és számolatlanul adja a pénzt a leszbikus csókokra és egyéb szexuális tévelyedésre. A valóságban viszont be akarja tiltani a pride-ot és szinte ennek egyenes következményeként a szólásszabadságot is korlátozni akarja.
A film vágása hevenyészett, a hangja komoly kívánnivalókat hagy maga után. A szereplők szövegeinek felét nem lehet érteni. De talán jobb is volt így…
A hollywoodi forgatókönyvek szerint már csak egy néger hiányzik a szereplőgárdából.
Vajon lesz? A 26 milliárdból telik.

Dénes Gábor István

A A Hunyadi c. nemzetközi giccs történelmi tablója: Vér, szex, homoszex… bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Nagyképűen többször is kegyeskedett megnyilvánulni pl. a New York-i könyvbemutatóján ezt mondta szülőhazájáról:
„Magyarország egy elmegyógyintézet, ahonnan elmentek az orvosok, miközben az emberek azt játsszák, hogy mostantól ők gyógyítanak”.
Azt is böfögte, hogy az író számára még a német helyzetnél is tragikusabb, ami szülőhazájában, Magyarországon történik. Az egy dolog, hogy a jobboldal kormányoz (nehéz ezt balosként 15 éve elviselni), nagyobb probléma azonban az a néhány millió ember, aki „erre a protonáci pártra szavazott”. (Egy mélyen érző, őszinte lélek megnyilvánulása…)
„Történhet valami néhány év múlva a politikai szférában. Oké, de mit tehetünk ezzel a néhány millió emberrel? Ez a legnagyobb problémám Németországban és Magyarországon is. Lengyelországban is, de ott most valami történik…” − fogalmazott az író.
Az interjúban alázza nem a kormányt (mert azt teheti, kvázi „joga” van hozzá), hanem a magyarokat, honfitársait, akiktől egyébként szintén minden díjat és megbecsülést megkapott. Nem tetszik aljasnak lenni író elvtárs?
Íme a lista: Kossuth-díj, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj, Prima Primissima díj, József Attila-díj, Márai Sándor-díj, Déry Tibor-díj, Krúdy Gyula-díj, Alföld-díj, Szépirodalmi Figyelő-díj stb. Valamint évek óta a Nobel-díj várományosaként emlegetik. (Részemről NEMMEL szavazok) 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Néhány napja viszont a Svenska Dagbladet c. lapnak nyilatkozott Krasznahorkai László Stockholmban, miután átvett egy irodalmi díjat. (Csak azt erősítendő, hogy ő soha nem nyilatkozik!)
Egy tüntetésen látott Trianon-plakátra reagálva azt mondja: „Trianon egy párizsi kastély volt, ahol a békeszerződést aláírták, semmi más. Ennyire műveletlenek ma az emberek.”
Kedves Krasznahorkai elvtárs! A trianoni kastély nem Párizsban van, hanem Versailles-ban. Ennyit a műveltségről!!!
Majd a demokrácia törékenységét félti a „hatalmas, jogfosztott, tanulatlan tömegtől, amelyben nagyon sok a szemétláda.”
Valószínűnek tartom, hogy Krasznahorkai László a híres germán-szanszkrit árja fajhoz tartozik, übermensch. Ez a „faj” olyan, számára követni való emberekkel büszkélkedhet, mint Hitler, Goebbels… stb.
A Magyar Jelen c. lap írja: 
„…ajánljuk figyelmébe (Krasznahorkai figyelmébe) az első számú mumus, Csurka István megnyugtató szavait:
„Van egy szerény, pszichológiai tanácsom. Aki fél az Árpád-sávos zászlótól, az tegye a következőt, amikor megpillantja: jó keményen markolja meg zsebében a tömött pénztárcáját, vagy gondoljon a tele bankszámlájára. Ezek a mozdulatok és odagondolások talán segítenek neki elviselni, hogy ma többnyire szegény magyarok zászlókat lengetnek a hazájukban – szánalmas megmaradási célzattal.”
https://magyarjelen.hu/erik-a-nobel-dij-a-magyarokat-muveletlennek-es-szemetladanak-tarto-krasznahorkai-laszlo-nevu-ironak/
A mindenhez értő,  magát nagyon kritikusnak tartó Csáki Judit kielégült arccal és mosollyal, boldogan csatlakozott ennek az embernek nevezett véglénynek a szavaihoz, hogy:
“a történelmünket dicsőségesnek tartani nevetséges, hiszen az csak vereségekből áll”.
Csáki olyan szavakat próbált a miniszterelnök szájába adni, amelyeket soha nem mondott. Csáki Judit hallhatóan és láthatóan szégyelli magyarságát, a magyarság történelmét.
Csáki egyik „párttársának” szavait idézem: „El lehet menni ebből az országból! (Gyurcsány Ferenc).
De Csáki Judit felháborodott pl. azon, hogy a magyar miniszterelnök a magyar kultúra napját egy pohár pálinkával köszöntötte.
A magyarság többségében kulturális, történelmi, filozófiai, politikai, művészeti mélységeket hordozott ez a gesztus.
Csáki Judit ezzel elárulta, hogy fogalma sincs a magyarságról, a magyar kultúráról, ennek a nemzetnek a történelméről, a nemzet megtartó erejéről, a parasztságról.
Egy kritikus szakmát űző esetében különösen súlyosak ezek a műveltségbeli hiányosságok.
Csáki, a független kritikus számára, sajnos, most jobboldali kormánya van, kétharmados választási eredménnyel ennek a hazának.
40 évig kommunista kormánya volt. Valószínű, hogy akkor Csáki számára a magyar történelem csak dicsőségből állt. Mert Kádár és Aczél még a magyar népdalokat és a Karácsony szót is betiltotta, leváltotta Fenyőünnepre. Az volt az igazi Kulturkampf!
Csáki Juditnak van még választási lehetősége, ha nem érzi jól magát e hazában: Kína, Észak-Korea stb. „El lehet menni!” (Gyurcsány)

Nyáry Krisztián író keveset szólt, de azt is minek. Nyáry Krisztián íróról egy HVG cikket találtam, 2017-ből, amikor is csatlakozott az interneten terjedő „me too” kezdeményezéshez, vagyis felvállalta és megosztotta saját tapasztalatát a szexuális zaklatásról. Szerinte ugyanis nem kell színésznőnek, de még nőnek sem lenni ilyesmihez, mert „a visszaélés az visszaélés”. Nézve az író mostani pónemjét, én nagy csodálkozom. Igaz, női szemmel nem tudok nézni.

Egy magyar író, még ha csak minimális etikai érzékkel is rendelkezik, vagyis bunkó érzelmileg és erkölcsileg, éljen akárhol a világban, valljon akármilyen politikai nézeteket, ezt soha nem mondhatja a magyar népről: „hatalmas, jogfosztott, tanulatlan tömegtől, amelyben nagyon sok a szemétláda.”
E szavak ismeretében olvassák, de inkább ne olvassák a magyarok a Krasznahorkai nevű senki műveit.
A műsor itt nézhető újra: https://www.youtube.com/watch?v=gh2RUvKYg2w

Dénes Gábor István

A Rogán Antal szülési szabadságon? avagy a Krasznahorkai László nevű etikai és politikai véglény a hazájáról bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Olvasom Gáti Oszkár művész úr sorait a 2024. július 11-én megjelent szinhaz.online.hu  c. lapban.
https://szinhaz.online/gati-oszkar-sorai-szegyelljetek-magatokat/
Nem vagyok „illetékes”, nem vagyok részese a színházi szakmának. Egy senki vagyok. Valamikor, 1993-94-ben a rendszerváltó, polgári, keresztény, magyar Rádió egyik adójának a Petőfi Rádiónak voltam a főszerkesztője. Én találtam ki „A Petőfi Rádió, a család rádiója” arculatot.

Gáti Oszkár művész úr a Nemzeti Színházban 2023-ban történt 3 méteres zuhanásról ír, ami (jelen állapotuk szerint) a két művész számára maradandó fogyatékosságot okozott. 2024. március 11-ig még nem kaptak semmiféle kártérítést. Júliusi információk szerint (Vidnyánszky Attila nyilatkozta) kaptak előleget.
A vizsgálat eredménye: nincs felelőse a zuhanásnak.
Ügyvédek egyezkednek, s gondolom politikailag is egyeztetnek. Az egyik ügyvéd árulkodó szavai szerint: „…Egy pillanatig sem akarjuk, hogy jogi perpatvar legyen…Békében és egyetértésben zajlik a közös munka” (mármint a Nemzeti jogásza és az érintettek jogásza között.)
A darab rendezője, aki egyébként a Nemzeti főigazgatója megismerve a vizsgálat eredményét így nyilatkozott, hogy „tanuljátok meg a díszletet”. A formál logika szerint tehát mégis van felelőse a zuhanásnak. A két művész a „tettes”, hiszen – a rendező, a Nemzet főigazgatója, Vidnyánszky Attila szerint meg kell tanulni a díszletet.

Volt talán egy másodperc, amikor Vidnyánszky vállalta a felelősséget és azt mondta, hogy lemond. A következő másodpercben viszont (hosszas vívódás után) meggyőzte saját magát, hogy nem, mégsem mond le. Sőt, ilyen szavak hagyták el ajakit, hogy:
„El szeretnék pusztítani az intézményt. Ugyanazok az erők, amelyek 1965-ben fölrobbantották [a régi Nemzeti Színház épületét – a szerk.]. Ugyanazoknak az erőknek van jogfolytonosságuk, gondolatfolytonosságuk, és ezek az erők tizenegy éve nagyítóval néznek bennünket, és keresnek fogást rajtunk”.
„Mint a mondta, ez, a színház múltja és jelene szorosan összefügg a kártérítési üggyel, mert nem mérgesedett volna el ennyire a helyzet, ha nem lennének erők, amelyek abban érdekeltek, hogy őket meghurcolják, pellengérre állítsák.    https://magyarnemzet.hu/kultura/2024/07/vidnyanszky-attila-el-szeretnek-pusztitani-kulturnemzet

A legnagyobb tisztelettel megjegyezném, hogy van egy másik olvasata is a főigazgató úr szavainak. A helyzet nem mérgesedett volna el, ha abban a bizonyos másodpercben a rendező-főigazgató (vívódás ide, vívódás oda) lemond.
De nemcsak erről a pozícióról, hanem mindegyikről. (Kaposvári Egyetem, Pécsi Egyetem, Színház és Filmművészeti Egyetem, Szent István Egyetem, Színház Olimpia, az egyéb haknijait nem sorolom…)
Egyébként a főigazgató úrnak igaza van. Hiszen ő maga az az erő, ami/aki „nagyítóval nézi”, hogy ki felel meg az általa említett „jogfolytonosságnak”, „gondolatfolytonosságnak”. Vidnyánszky ugyanis nem szereti a realista-naturalista színházat, de az un. polgári színházat sem. Csak a (fából vaskarika) költői színházat kultiválja, és a saját elképzeléseitől eltérőt „el szeretné pusztítani”.
A mi értelmezésünk szerint a színház-műfaj maga a költészet, ezért fából vaskarika a költői színház. Bocs, ezt a fent említett „csapos” mondja.
Vidnyánszky része annak a központosító, autokratikus kulturális és gazdasági törekvésnek, ami 14-ik éve jellemzi a magyar jelent. Színház, film, múzeum, média, egészségügy, oktatás, tudomány… stb.
Ha színház, akkor egyetlen központ, egyetlen apostol, „igazi” színház megkérdőjelezhetetlen tehetség és minőség létezik, akit Vidnyánszky Attilának hívnak.
Ő az, aki megmondhatja, hogy az országban kiből lehet színész. Életekről, karrierekről dönt, olimpiákról meg háromméteres emelvényekről is.
Igen, ő, mint egy újkori Aczél György (született Appel Henrik) elvtárs élvezi a hatalom állandó támogatását. Vizsgálati eredmény: Nincs felelőse a zuhanásnak! Tessék „megtanulni” a díszletet!!! Punktum!
És itt a vége a történetnek, Vidnyánszky és a hatalom részéről. Mert ahogy az ügyvéd mondta: „Egy pillanatig sem akarjuk, hogy jogi perpatvar legyen.” Miért? A jog nem arra való, hogy kiderítse a felelőst???
Egyszer végre ebben az országban valaki vállalja már a felelősséget!!!
JA, HOGY AZ NAGY ZUHANÁSSAL JÁR?
A magyar kultúra megmentése érdekében a nagy zuhanást is vállalni kell. Kellene!
Sőt, valakiknek a szégyellni-valót is vállalni kellene.
Mindeközben gombamódra szaporodnak az alternatív színházak. Padlásból, pincéből kicsiny szobából… csinálnak színpadot és nézőteret és nagyszerű produkciókat alkotnak kitűnő rendezők, színészek. Akik nem kellettek/kellenek a költőien finnyás Vidnyánszkynak.

A szakma is valahol érzi, hogy valami nagyon elcsúszott, mégpedig a szakmával kapcsolatban is. Mert gombamódra szaporodnak a színészképző intézmények is. 12-t számoltam meg kicsiny hazánkban. Miért? Színész-nagyhatalom kívánunk lenni? Vagy valami/valaki ellenében kívánnak képezni színművészeket?

Ezekben az alternatívnak nevezett színházakban szépen, érthetően, magyarul beszélnek a színészek. A tévéjátékokban, filmekben, színházakban a Vidnyánszky-tanítványoknak egy szavát nem lehet érteni. Viszont azt „költőien” teszik és mindent elkövetnek, hogy Vidnyánszky-mesternek tessék. Mert a pénz, a paripa és a fegyver is csak nála van.
2024. július 13.

Dénes Gábor István

A A színházi kultúra zuhanása bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Előszó
Naponta tapasztaljuk, mondjuk, halljuk, olvassuk, hogy például a parlamentben, az iskolában, az autóbuszon, a tévéműsorban, egy vitaesten, egy politikai gyűlésen, otthon a családban… stb. szinte bábeli hangzavar uralkodott/uralkodik.
Újságírók, politológusok, politikusok, meg persze a világban felelősséggel élő emberek többsége a hangzavar mellett zajos politikai életről, kommunikációról, tömegkultúráról, lármás és egyre kaotikusabb emberi és társadalmi kapcsolatokról írnak, beszélnek.
Sokan mondják, hogy bábeli nemcsak a hangzavar, hanem a „zaj” is a világban.

Mindemellett elképzelhetetlen gazdagság, leírhatatlan szegénység és hihetetlen technikai, gazdasági, digitális fejlődés uralkodik a Földön.
Ma már szinte naponta „ostromoljuk” a Holdat és a Marsot, többmillió fényévre lévő galaxisokról készítünk fényképeket.

Elsőként a világon egy magyar, a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett Krausz Ferenc attoszekundumos fényimpulzusokkal először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában. Továbbá az ugyancsak 2023-ban lett Nobel-díjas Karikó Katalin, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus, milliók életét mentette meg a 21. század eleji Covid-vírus által okozott haláltól.

Naponta ezerszám halnak meg gyerekek alapvető élelmiszerek és a víz hiánya miatt Afrikában, Dél-Amerikában, de máshol is.
Vajon mi vezetett ahhoz, hogy a 21. század második évtizedére a sarkaiból fordult ki a nyugati civilizációs világ?
Miért lehetséges, hogy bizonyos – jól azonosítható pénzügyi, befektetői, vállalkozói, politikai és sajnos egyházi – körök megkérdőjelezik, sőt egyenesen tagadják a Teremtés, az évmilliók során kialakult, az ember, az állat- és növényvilág fennmaradását kizárólagosan lehetővé tevő abszolút igazságot, a két nem létezését?
Vajon mitől lett ilyen kaotikusan „zajos”, emberi logikával szinte megmagyarázhatatlan a 20. század végi, 21. század eleji földtekénk?
Miért váltak érthetetlenné az egymásnak kimondott és leírt szavak, gesztusok?
Mitől jelentenek mást a többmillió éves verbális és nem verbális kommunikáció jelei?
A kérdésre vannak hosszú és bonyolult, de vannak rövid és egyszerű válaszok is.
Én ez utóbbiak közül egyet választottam.

A Biblia üzenete

„Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.
Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.
Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.
Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén!
Az Úr pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.

Akkor ezt mondta az Úr: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve.
De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak.
És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.
Gyerünk, menjünk le, és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!
Így szélesztette szét őket onnan az Úr az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.”
(Móz 10,25; 5Móz 32,8; Lk 1,51 9)
Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az Úr az egész föld színére.” (Jer 51,53)

Babilóniából (akkád nyelven: Istenek kapuja) való a sumér-babiloni történet. A Biblia Mózes első könyvében (1Móz 11,1-9) ad hírt az eseményről.
A Vízözön után vagyunk. Sineár földjén a Keletről jött emberek nagy vállalkozásba fognak. Olyan várost és tornyot akarnak építeni, aminek a teteje az égig ér, hogy így elérjék a Mennyországot, azzal a céllal, hogy „…szerezzünk magunknak nevet…” mondták s tették, hogy ne veszítsék el egymást mint elődeik a Vízözön után. Az égig érő toronnyal önző módon és nagyravágyóan közvetlen kapcsolatot, befolyást akartak szerezni saját maguk számára az Úrnál.
Bábel tornyának építéséig az egész világon egy nyelven beszéltek. Ellenszegülésük miatt Jahve (Izrael Istene) azzal büntette Sineár lakóit, hogy összezavarta a nyelvüket — így épp az következett be, amit el akartak kerülni. Az Isten parancsára szétszóródtak a Földön és ma, vagyis 2023-ban 7168 nyelven beszélnek, illetve beszél napjaink emberisége.

A többezer nyelven beszélő emberek az Isten kegyetlen ítélete óta sem értik meg egymást
Bábel városának és tornyának Isten általi lerombolása óta volt egyáltalán olyan időszak az emberiség történetében amikor (a szó konkrét és átvitt értelmében is) egy nyelvet beszélt, legalább az emberek többsége? Nem volt.
A világnyelvnek szánt eszperantó (eredeti nevén Lingvo Internacia) nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv. Hozzávetőleg 2 millióan beszélik a jelenlegi 8 milliárd földlakóból, vagyis igazából nem tudott a világban gyökeret verni.
De a Föld ismert történetében soha nem volt olyan korszak sem, amikor az emberek békében, háborúk, öldöklő villongások nélkül éltek volna.
A gondolkodó emberállat uralom-, hatalom-, gyűjtés-, fogyasztás-éhsége, a legkülönbözőbb javak, embertársak és területek fölötti birtoklási vágya, a mindenáron való szerzés gonoszsága, önzése a Föld bármelyik élőlényének tulajdonságaival vetekszik.

Újabban valamiféle nyugatról jött világeszme biztat bennünket arra, hogy törjük át saját teremtményi határainkat, változtassuk meg születési nemünket, töröljük el a múltunkat, tagadjuk meg Marduk, majd Jahve, majd a keresztény Isten, Jézus Krisztus óta felhalmozott értékeinket, kultúránkat, pusztítsuk el Ádám és Éva utódait, Isten teremtményeit, vagyis önmagunkat.
A világeszmét szülő aberrált hatalmak nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a fehér ember, különösen ha keresztény vagy zsidó, számolja fel, semmisítse meg önmagát.

A Teremtő mintha ismét megelégelte volna az új Bábel városának és tornyának megkezdett építését, az emberállat büszkeségét, Isten és ember iránti alázatának hiányát. Megelégelte a hedonista egoizmust, a liberális, a neokommunista hazugságáradatot a soha nem létezett korlátlan emberi egyenlőségről, az örök törvények és rend nélküli, személyekre és államokra, globális cégekre szabott szabadságról, a nemzetek nélküli világról.

Közben azok a bizonyos nyugati kifordult világot szülő felhatalmazás nélküli magánhatalmak az uralmuk alá hajtott világmédiát is mozgósították, hogy a mértéktelen fogyasztásból, a cél nélküli életből, az önzésből, a gyűlöletből, jóemberkedésből, álszeretetből, vallási fanatizmusból… naponta építsenek mennyekig nyúló tornyokat a megtévesztett, lebutított, végtelenül és védtelenül kihasznált tömegek számára.
Akik majd a napi vásárlás pillanatnyi álörömével, a média által biztosított voyeurizmus-sal, a terméketlen, egoista, önkielégítő kukkolással (a celebek szexuális szokásainak, együttléteinek nyílt megfigyelése, állami engedéllyel és támogatással a tömegmédiában, a pride-okon, az oktatásban, a divatban, a játékokban és a templomokban…), drogokkal, alkohollal, zabálással, kiüresedett, ám agyonszórakoztatott lélekkel és gátlástalan eszközökkel elért torony tetején örökéletért, üdvözülésért kuncsorognak a Mennyország kapujában.
Sokan a megtévesztett emberek közül még e kapuban is hiszik, mert elhitették/elhitetik velük, hogy Isten-Ego-ként várnak/várhatnak a bebocsátásra.
Ott viszont az Úr fogadja őket e szavakkal:
„Én vagyok ama Béthelnek Istene, a hol emlékoszlopot kentél fel, és a hol fogadást tettél nékem. Most kelj fel, menj ki e földről, és térj vissza szülőföldedre.” (1Móz 31,13)
A „visszaküldött” nyugati fehér ember majd csak két úgynevezett „szülőföld” közül választhat.
Az egyiket Iszlám Dzsihadátusnak hívják, a másikat pedig Bigtech Uniónak.

Ma még, talán a huszonnegyedik órában, a nyugati fehér ember dönthet.
Bábok (a bigtechek által megvett és irányított demens elnök, az európai unió és kormányainak zsarolt, korrumpált, tudatosan, de önmaguktól is tehetségtelen és alkalmatlanul gyenge vezetői, tisztelet a néhány kivételnek) helyett a szuverén egyént és nemzetet, a kiveszőben lévő keresztény kulturális identitást választhatja.
Most még vannak népek és nemzetek, akikről és amelyekről a Bibliában ezt mondja az Úr: „Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. (1Móz.11.6)

Kevés dolog van amiért a jövőnk érdekében ebben a kis országban, a hazánkban, Magyarországon mindenki egyformán tehet. Ez pedig nemzetünk megmaradásának egyik, ha nem a legfontosabb záloga: a magyar nyelv.

Az én kezdeményezésem, „tettem”, hozzájárulásom, javaslatom olvashatja alább a tisztelt olvasó, hogy a jövőben befolyást szerezzünk az Úrnál nem önmagunk, hanem a magyarság számára. Továbbá, hogy ne csak értsük, hanem megértsük és ne veszítsük el egymást.
Dénes Gábor
2023. november 12.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2023. szeptember 28-án 011708 nyilvántartási számon önkéntes műnyilvántartásba vette az alábbi dokumentumot.

Az ötlet szerzői jogának kizárólagos tulajdonosa és az alábbi koncepció kidolgozója:

Dénes Gábor István:
Magyar Nyelv és Beszéd Egyetem
Egy új egyetem létrehozásának és működési koncepciójának vázlata

„…Nyelvére kellene ügyelni a magyarnak mindenekelőtt, ha élni akar”.
Széchenyi István (1791-1860)

1. Az egyetem létrehozásának legfontosabb indokai
   

   1.1. Unikális egyetemet szeretnék létrehozni
   

   Ilyen egyetem még sehol nincs a világon. A Magyarországon létrehozandó egyetem a világon is az első olyan egyetem lenne, amelyik önálló intézményként az adott ország, esetünkben Magyarország anyanyelvével és beszédkultúrájával, a magyar nyelv és beszéd kutatásával, széleskörű terjesztésével, nemzeti hangtár és hangmúzeum létrehozásával foglalkozna.
   Tenné mindezt egyrészt a hagyományos módon képzettséget adó (alább vázlatosan részletezett) egyetemi szintű oktatással, de tudományos munkával, kutatással is, valamint eddig nem létező, de szorosan a magyar nyelvhez és a jövő számára megőrzendő magyar kultúrához kapcsolódó önálló intézmények, szervezetek alapításával is.

Az alábbi önálló intézményeket, szervezeteket szeretnénk létrehozni:

• Nemzeti Hangtár (intézmény, digitális elérhetőség)

• Nemzeti Hangmúzeum (intézmény, digitális elérhetőség)

• Magyar Nyelvstratégia (munkacsoport)

• Nemzeti Nyelvművelő Alapítvány (szervezet)

• Beszédes hétköznapok (nem intézmény, hanem tanfolyam a beszédművelés oktatására)

Az 1911-es Encyclopedia Britannica szerint a világon kb. ezer nyelvet beszélhettek. Ma azonban tudjuk, hogy csak a Bibliát – vagy legalábbis egy részét – több mint 2500 nyelvre fordították le.

A tekintélyes Ethnologue (https://www.ethnologue.com/) katalógusa jelenleg 7168 nyelvet tartalmaz. (Ez a szám szinte naponta változik!)

A nyelvek nem egyenletesen oszlanak el a földön: Európában mindössze 230 nyelvet tartanak számon, míg egyedül Pápua Új-Guineában 832-t. Egy-egy nyelvnek átlagosan 4500 beszélője van, ezek pedig 40-50 nyelvcsaládba tartoznak.
A számok nem csak az új területek feltérképezésének köszönhetően változtak. A francia állam évszázadokon át egységes nyelvűnek mondta az országot, az Ethnologue ma csak az újlatin nyelvekből tízet tart számon az ország területén (pl. a pikárdot, a gascogne-it, a provanszált stb.) és akkor a kelta bretonról, a némethez közeli alemanról vagy a baszkról még nem is beszéltünk.

1.2. „…Nyelvére kellene ügyelni a magyarnak mindenekelőtt, ha élni akar”.

Széchenyi István mondata nemcsak ennek a dolgozatnak az egyik mottója, hanem azt is nyomatékosítani kívánja, hogy a „kellene” igének a feltételes módjának napjainkra kötelezően felszólító módúvá szükséges válnia.
Széchenyi gróf már 1842-ben (A Magyar Akadémia körül c. beszéd a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén) tisztában volt azzal, hogy a társadalom uralása a nyelv által valósítható meg.
A 21. század elejére veszélybe került nemcsak a magyar nyelv, hanem a magyar nemzet kultúrája, szuverenitása is.

1.3. Anyanyelvünk, kultúránk megőrzése

Mi, magyarok, eredetünk és honfoglalásunk, de talán már törzsünk „születése” óta egy kicsit (vagy nem is kicsit) különbözünk a többiektől, az Európát benépesítő népektől.
Alapvető és szinte mindent meghatározó különbség a nyelvünk.
Nyelvünk viszont tükrözi a világról alkotott verbális és vizuális, hétköznapi és művészi gondolatainkat, véleményünket, kultúránkat.
A magyar nyelvet egyedül csak mi, magyarok beszéljük az egész világon.
Sem az őshazából való hosszú vándorlásunk során, sem a honfoglaláskor és után nyelvünk és kultúránk nem simult bele sem a szláv népek tengerébe, sem a germán nyelvet (németek, angolok, frankok, svábok, szászok, dánok, svédek…), sem a gall nyelvet beszélő kelta (latinul gallok, ma olaszok, belgák, franciák…) népcsoportok kultúrájába.

A magyarság nép-, majd nemzettudata (identitása) nagyon hosszú történelmi, közösségi és egyéni folyamatok eredményeként, az együttélés érzületeként alakult ki.
Vándorlásaink, haza-kereséseink során a sorsközösség, a társak kiszámíthatósága és megbízhatósága mellett a családok együttélése (az ivarsejtek biológiai és szerelmi egymásra találása), a közös sors miatti egybefonódása táplálta, formálta a ma is megmagyarázhatatlan lelki fogódzót, a „mit jelent magyarnak lenni” érzést.

Talán a kezdetektől létező hit a természetfölöttiben, a bizalom igaz és jóakaró vezetőink tekintélyében, a bevallani is alig mert szeretet egymás iránt, képezik ennek az érzésnek az alappilléreit.
A nemzettudat az (örökölt és a környezeti hatásokból létrejövő) egyéni, a családi és a közösségi kultúra ezernyi apróságaiból kialakuló érzés, igazából a lélek és a tudat keveréke, de mégis érzelem.
Az érzelem viszont nemcsak illékony, de nemzedékről nemzedékre változik is. Nagyon erős (bármilyen előjelű) elsöprő erejű érzelmi és/vagy tudati inger hatására megtorpanhat az érzés, lanyhulhat az érzelem. De a sejtjeinkbe épült, a múlt és a jelen történelmi tudatának örökítőanyagán, a transzgenerációs hatásokon kívül van egy erősebb örökítőanyag, ami a visszahőkölt, vagy ingadozó lelket az otthon, a haza felé irányítja, ez pedig a nyelv.
A nemzedékek nemzettudat-érzése, a magyar nyelv fenntartása (gondozása, táplálása) a mindenkori magyar állam, de minden magyar feladata is.

Az anyanyelv és az anyatej

A nyelvet az anyatejjel szívjuk magunkba – szól a máig közszájon forgó mondás. A mondat üzenete alig változott Dante 1304-ben írt gondolataitól. Ismereteink szerint Dante használta először az anyanyelv kifejezést a De vulgari eloquentia (A nép nyelvén való ékesszólásról) című művében. A nép nyelve az a nyelv, amit a csecsemő a szoptatós dajkájától tanul meg, őt utánozva – írja. Szemben a hivatalos latinnal, amit csak tudatosan és sok tanulással, erőfeszítések árán lehet megtanulni. Dante szerint az anyanyelv természetes, a latin, a műveltség nyelve mesterséges.
Ebben ma is igaza van a Firenzében 1265-ben született Dante Alighieri mesternek, írónak, filozófusnak, politikusnak, nyelvésznek, az Isteni színjáték (Divina Commedia) költőjének, a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusának.

Abban van igaza, hogy az anyanyelv az un. természetes nyelv (tudósok reflexnyelvnek, egy meghatározott nyelvnek mondják), hisz mindenkinek az anyanyelve. Bármilyen tanult idegennyelv pedig, az anyanyelvhez képest mesterséges.
Abban viszont nincs igaza Danténak, hogy az anyanyelv tanulása nem kíván erőfeszítést.
Az anyatejjel a gyermek az anya/szoptatós dajka nyelvjárását, beszédhibáit, hadarását, motyogását is utánozza, s az lesz számára a természetes.

Akár napjaink nyelvhasználata, szókincse, beszédmódjai is bizonyítják, hogy az anyatejjel magunkba szívott utánzás kevés a mai embernek a világban való eligazodásához. Földünk, hétköznapi életünk jelenségeinek, naprendszerünk felfoghatatlan távolságainak, a világ működésének megmagyarázásához, a tudomány, az informatika hétköznapi használatra szánt kütyüjeinek megértéséhez. De az utánzás kevés a jó és a rossz, a szeretet és a gyűlölet megkülönböztetéséhez is. Mint ahogy Szent Ágoston írja a Vallomások c. könyvében:
„…honnét van a rossz? És hogy vajon testi alakba foglalta-e az Isten? Van-e haja, esetleg körme is? Vagy igazaknak tartsuk-e az egyszerre több feleséggel élőket, az emberek gyilkolóit és az állatok föláldozóit?… Nem tudtam még, hogy nem más a rossz, mint a jó hiánya… Azt sem tudtam, hogy lélek az Isten, nincs hosszúsága, szélessége, tagja, és nem a tömegében létezik… És nem tudtam, hogy mi az a valami bennünk, amiben hasonlóak vagyunk Istenünkhöz? Nem tudtam, hogy milyen alapon mondja rólunk helyesen az Írás: Isten képére vagyunk.” (Ter1,27)
S mint az Isten-hitért, a szeretetért, a szerelemért, az egészségért, a tekintélyért… a nemzeti érzésért, az életért, a tudásért, az anyanyelvért… is nagyon meg kell dolgozni.

Az Ethnologue-ban számontartott 7168 nyelv közül legalább 3072 egészen biztosan kihal a következő évszázad során, ha a körülmények nem változnak. A kihalás veszélye nagyobb arányú a nyelvek, mint a fajok körében.
Ha a gyerekek nem tanulnak meg egy nyelvet, akkor az a nyelv halálra van ítélve.

1.4. A nyelv kollektív „termék”, társadalmi alkotás

A nyelv kollektív társadalmi jelenség, „alkotás”, közkincs, hiszen a magyar etnikum történelmileg kialakult kultúrájának és hagyományainak kollektív „terméke”. Mivel közkincs, ezért össztársadalmi, úgymond „közvédelem” jár „neki”.
De az is következik a nyelv közkincs jellegéből, hogy a magyar nyelvről mindent, ami lehetséges minden magyar (és más érdeklődő) ember számára hozzáférhetővé kell tenni. De az is következik a közkincs jellegből, hogy művelni és tanítani kell a magyar nyelvet.

„A világ a mi képzetünk, tartják egyes filozófusok. Az ember mint személyiség a fogalmak s a fogalmakat tükröző, megvalósító szavak révén létezik. A nyelv segítségével értelmezi a világot és önmagát. Ezért a nyelvi kultúra sérülése a létezés, az önmegélés, a személyiség beszűkülését hozza magával. (In: Balázs Géza: Kiáltvány a magyar nyelvstratégiáért c. cikkéből, Kommentár, 2023/3. 3.old.)

1.5. A beszéd cselekvés. Egyéni (alkotó) tevékenység

A beszéd célja a valóság leírása. A beszéd az emberi gondolat az ember szervei által történő összehangolt „megvalósítása”. A beszéddel valamilyen célunk van. Kifejezünk, ábrázolunk valamit, tájékoztatunk valamiről (belső, külső gondolatokról), felhívjuk a figyelmet valamire. Mindegyikkel az a célunk, hogy közösségi kapcsolatokat hozzunk létre.
Nem mindegy tehát, hogy az említett célokat hogyan valósítjuk meg.
Az egyéni beszéd (a nyelv szókincsével, választékos vagy pongyola megfogalmazásával és a metakommunikációval együtt) műveltségünk, kulturáltságunk, tájékozottságunk, nemzeti érzésünk, személyiségjegyünk egyik része. Ország- és nemzetképünket is jelentősen befolyásoló tényező.
Óriási szerepe van a köz-, közösségi- és kereskedelmi médiának.

1.6. Az anyanyelv és a magyar beszéd romlása

A modernitás gyarmatosításának eszközei: a tömegkultúra, a fogyasztói társadalom, a woke-ideológia, a cancel culture, az LMBTQ, a nemzeti kultúrák erőszakos migrációval való felhígítása, a digitális euró, majd világpénz bevezetése, továbbá a mindennapi politikai befolyásolás agresszív (nyílt és átlátszó) kísérletei…
Ezeknek az eszközöknek a hihetetlen mértékű romboló hatásait a hétköznapi nyelvhasználatban, a nyelv eszközkészletében és annak működtetésében, a beszédben követhetjük nyomon leginkább.
A sántikáló, bukdácsoló, megerőszakolt, „külföldiből” félig fordított magyarított szavaink hétköznapi beszédhangjai azonban a közömbösség falaiba ütköznek. Nincsenek a nyelvünkre vigyázó hivatalosságok. Az un. kontroll hangszórók is jószerivel némák, vagy nincsenek is tisztában „hangszóróságukkal”. Körülbelül 25 éve hallgat a köz- és kereskedelmi média, hallgat az írott sajtó, hallgatnak a magyar írók és költők, hallgat az Írószövetség, az Újságírószövetség, de hallgatnak az egyetemek is. (Kivéve ha „kötelező”, például: a Magyar Nyelv Hete)
Nagyon hiányzik az a bizonyos „tükör”, „Mindenek-tükre”, ahogy Dante írja a Divina Commedia c. művének 24. énekében, Isten, akiben az üdvözültek, mintegy tükörben mindent látnak.
Pedig az egyre romló, penészedő nyelv és beszéd meghallása, érzékelése, tudatosodása nélkülözhetetlen lenne a változáshoz. Balázs Géza nyelvész professzor szinte egyedüli harcoként szorgalmasan írja cikkeit az egyetlen ezzel a témával is foglalkozó lapba, a Kommentár c. periodikába.

1.7. A nemzetek identitásának része a nyelv, a beszéd

A XXI. század elején a magyar nép – de kijelenthetjük, hogy Európa valamennyi népe – történelmének abba a szakaszába jutott, hogy veszélybe került önállósága, identitása, kultúrája.
Az egyre jobban artikulálódó globális pénzhatalmi erők és az általuk mozgatott politikai (EU, EP, EB, USA, NATO) és gazdasági (IMF, World Economic Forum), valamint egyéb globális bank-, média-, gyártó-, szolgáltató-, szórakoztató-, egészségügyi… stb. központok, ismert és ismeretlen csoportosulások nyilvánvaló gyarmatosító törekvései veszélyeztetik hazánk, de a ma még független államok szuverenitását is.
Ez is indokolja, hogy mielőbb szükséges Magyarországnak hosszútávú stratégiát kidolgoznia szuverén nemzeti létének megtartásáért, évezredes kultúrájának, nyelvének, nemzeti sajátosságainak fennmaradásáért.
Egyetemünk kezdeményezi a tudományos igényű stratégia (felmérésekkel kiegészített) kidolgozását, a munka összefogását, majd pedig széleskörű kommunikálását.

1.8. A magyarság szellemi kultúrája

„Virtuális” és tárgyi értékeink, sajátos lelkületünk, nyelvi-, beszéd-, szellemi kultúránk – nyelvünk miatt is – egyedi. Az egyediség különösen fontossá teszi értékeink megőrzését, de művelését, terjesztését, legfőképpen utódainkra hagyományozását.
„Az ember nem használ egy nyelvet teljesen ártatlanul. Minden nyelv értékrendek, értelmezések és valóságképek egész sorát hordozza magában, amivel befolyásolja annak a személynek a tudatát, aki ezt a nyelvet használja.” Írja Peter L. Berger (1929 – 2017), az osztrák születésű amerikai konzervatív szociológus, protestáns teológus.

1.9. Szövegértés, problémamegoldó készség

Sajnálatos, hogy az 1990-ben történt politikai, gazdasági rendszerváltoztatás óta a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítottunk (fordítunk ma is!) nyelvünk és beszédünk állapotára és művelésére.
Erre legutóbb egy friss nemzetközi OECD felmérés szomorú eredménye hívta fel a politikusok, a szakemberek és az érdeklődő magyarság figyelmét.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel.
Hazánk a szövegértési és a problémamegoldó készség vizsgálatában az OECD tagországok átlaga alatt teljesített.
Ez az eredmény az oktatás, a pedagógusi kar és a közmédia „bizonyítványa” is.
Nagy jelentősége van az ilyen felméréseknek, mivel a munkaerőpiac és a szakpolitikák számára egyre fontosabbá válnak a lakosság készségeinek és képességeinek fejlesztési irányai.
A szövegértésből többek között az egyén nyelvi szókincsére, annak minőségi használatára, a gondolatok szavakká formálására, beszéddé alakítására tudunk következtetni.
Az utóbbi időben az oktatás a hagyományos kérdés-felelet, a beszédben történő számonkérés helyett a kényelmes teszt-feladatokra, a digitális feladatmegoldásra, ezzel a „digitális” gondolkodásmódra tért át. Ez az akadozó, szerkesztésnélküli beszédben (nyögdécselés), a szavak keresésében nyilvánul meg, hiszen az írással ellentétben beszéd közben a mesterséges intelligencia még (!) nem kínál fel a bajban kompatibilis szavakat.

1.10. A hazai média nyelve és beszéde

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy tragikus a hazai média beszélő munkatársainak, de a politikusok, a legkülönbözőbb szakértők, közszereplők és a szolgáltató cégek munkatársainak, szóvivőinek is a beszédmódja, beszédtechnikája.
A legáltalánosabb hibák: un. éneklő beszéd, rossz hangsúlyok, az érthetetlen hadarás, selypítés, motyogás, erotikus suttogás, „átbeszélés”, kiabálás…
A közmédiának kiemelkedő szerepe van a mintaadásban.
Nem csak a Dante által is példaként említett csecsemő, hanem a felnőtt nézők, hallgatók tudattalanul is utánozzák a média szereplőinek hanghordozását, öltözködését, viselkedését. (Gondoljunk csak a haj, öltözködés, életfelfogás, étkezés… stb. divatjára, vagy a legfrissebb őrületre, a tetoválásra.)

2. Az egyetem küldetése

   A magyar nemzeti nyelv és a magyar beszéd megőrzése, magasszintű művelése, fenntartása, gyarapítása, terjesztése és továbbadása – ez lenne az egyetem küldetése.
   Továbbá a magyar és az egyetemes, különösen az európai keresztény kultúra és műveltség megőrzése, gyarapítása, terjesztése.
   Valamint a magyar a nyelv-, beszéd-, írás-, kommunikáció- és viselkedéstudomány művelése is és az e területekkel (és a határterületekkel) kapcsolatos tudományos ismeretek kutatása, feldolgozása, átadása, terjesztése.

3. Az egyetem célja

   A világon az első és egyetlen egyetemként olyan korszerű tudással rendelkező, sokoldalúan művelt értelmiségiek, főként pedagógusok, szakemberek képzése, akik egyrészt hivatásuknak tartják vagy a hivatásszerűen űzött munkájuk mellett egyik legfontosabb feladatuknak tekintik anyanyelvünk megőrzését, a szép magyar beszéd terjesztését a magán-, a munkahelyi-, a politikai és a társadalmi élet minden területén.

4. Az egyetem feladata
   

   Olyan hivatásos és nem hivatásos szakemberek képzése, akik képesek lesznek biztosítani a magyar nyelv további sokévezredes fennmaradását és megállítani a magyar nyelv és a magyar beszéd romlását. Akik tisztában vannak azzal, hogy a társadalom „uralása” a nyelv által valósítható meg.
   Szeretnénk azt is elérni, hogy az egyetemünkön végzettek feladatuknak tartsák a magyarok egyéni szókincsének jelentős növelését is (egy átlagos műveltségű felnőtt körülbelül nyolc és tízezer közötti szót használ).

   5. Tantárgyak
   

   2 éves, 4 féléves az oktatás + a szakosítókat választók számára plusz egy félév)
   Hangsúlyozom, hogy a tantárgyak felsorolása vázlatos, nem tekinthető véglegesnek!
   Az alábbi felsorolás inkább a tantárgyak tartalmát, jellegét, fontosságát, semmint végleges előadáscímeket tartalmaz.
   (Senkivel nem egyeztettem sem az egyetemről, sem pedig a tantárgyakról!)

   5.1. A világ teremtésmítoszai

   Mint a népek szellemi, tárgyi, civilizációs és nyelvi kultúráinak ősi alapjai (vázlat!)
   A világ népeinek legősibb képzetei, mítoszai a világ és az ember teremtéséhez kapcsolódnak. Ezek a teremtésmítoszok az összehasonlító kultúrantropológiai kutatások szerint azt mutatják, hogy hihetetlen a hasonlóság a teremtéstörténetek között, függetlenül a népek földrajzi, természeti, civilizációs adottságaitól. Hasonlóak az ősi vallási szertartások, a mitológiai hagyományok, az ősi képzetek.
   Meggyőződésem, hogy ezek az egyezések viszont jelentősen befolyásolták a világ népeinek nyelv- és beszédstruktúráit, a nyelvek szókészleteit.
   Ezek az analógiák nemcsak egy nyelven belül, hanem a különböző nyelvek között is léteznek. Az analógiák tették az ún. idegennyelveket befogadhatóvá, megtanulhatóvá. És persze beszélhetővé a népek beszédeit.
   5.1.1. Európai teremtéstörténete (alább csak néhány ismert példa)

   – Kalevala, Vejnemöjnen születése
   – A germán teremtéstörténet (Odin, Thór, Frigg, Ázok… stb.)
   – A görög teremtéstörténet (Kezdetben: Khaosz, majd Gaia, Uranosz, Titánok, Okeánosz, Zeusz…)

   5.1.2. A bibliai, a zsidó-keresztény teremtéstörténete
   Mózes első könyve a Teremtésről

   5.1.3. A világ egyéb ismert és kevésbé ismert teremtéstörténetei
   

   – Mezopotámiai (Gilgames eposz), iszlám (Korán), egyiptomi, tibeti, japán (Izanagi és Izanami), kínai, indiai (Visnu),
   maja, azték (Xochiquetzal), afrikai, laoszi történetek, mondák
   5.1.4. A Turul monda (Emese álma)

   5.1.5.  A mítoszok valóság-tükröződései, kulturális alapelemek
   Minden mítosz tükrözi a természet törvényeit. Alapvetően a férfi és a női nem létezését, egymásra hatását. De egy-egy nép                          fantáziáját, egymás közötti kapcsolatait, viszonyát a transzcendenshez, természetes környezetéhez és az idegenekhez is.
   A mítoszok valóság-tükröződéseiből lettek a népek, nemzetek kulturális alapelemei.

5.2. A magyarság története (vázlat!)

        5.2.1. Az őshaza (szkíta – hun örökség)
5.2.2. A különböző kultúrák egymásra rakódása a vándorlás során és ezek jelenkori maradványai a nyelvünkben, tárgyi,                                           szellemi kultúránkban.
5.2.3. Vándorlás. A népek, népcsoportok találkozásainak/együttélésének transzgenerációs hatásai. Főként a tárgyak és                                                       eszközök használatban. Majd transzformálódásuk a nyelvi, a tárgyi és a közösségi kultúrában.
5.2.4. A gazdálkodás, a cserekereskedelem hatása az információk cseréjére.
5.2.5. Honfoglalás, államalapítás
5.2.6. A tulajdon és szerepe a társadalmi struktúrák kialakulásában (családi, nagycsaládi, közösségi, törzsi, fejedelmi,                                                        királyi, egyházi, szocialista, szövetkezeti, magán, tőzsdei …állami)
5.2.7. Történelmünk évezredei (Az első ázsiai emlékektől napjainkig)

5.3. A kultúra fogalma, területei, alkalmazásai (vázlat!)

5.3.1. Kultúra és társadalom
5.3.2. Kultúra, politika, politikai rendszerek, ideológia
5.3.3. A kultúra felosztása
5.3.4. Az utánzás szerepe az emberi kultúrában
5.3.5. Viselkedés- (etikett) és illemkultúra a különböző korok kultúrájában
– A magánéletben
– A hivatali életben
– A médiában

5.4. A magyar nyelv tana (vázlat!)

5.4.1. A magyar nyelv kialakulása. Nyelvcsaládunk
5.4.2. Rokon nyelvek, kontaktusnyelvek, amelyek hatást gyakoroltak vagy gyakorolnak a magyarra
5.4.3. A magyar nyelvtörténet és korszakai, jellemzői
– ősmagyar kor (kb. 1000 évvel ezelőttig)
– ómagyar kor (kb. 1000-1526)
– Vámbéry Ármin nyelvi és antropológiai kutatásai
                                            „E szabadságszeretetet, melynek az első európai alkotmányt köszönhetjük,
pusztahazájokból hozták a magyarok, a melynek lakóit lehet ugyan kiirtani, de leigázni nem!”
(Vámbéry Ármin)
– középmagyar kor (kb. 1526-1772)
– nyelvújítás
– újmagyar kor (kb. 1772-től napjainkig)

5.4.4. Az egyházak szerepe nyelvünk és kultúránk megmaradásában, egységében
5.4.5. A reformáció és az anyanyelv kultusza
5.4.6. A magyar nyelv struktúrája (hangtan, alaktan, mondattan), a nyelvjárás és a nyelvterület
5.4.7. Irodalmi köznyelv, szaknyelv, a média nyelve
5.4.8. Nyelvpolitika, nyelvhasználat, a nyelv normái, az anyanyelvi etalon
5.4.9. Új szavak, szóragasztás, szóösszetételek,
5.4.10. Idegen eredetű szavaink, az informatika szódiktatúrája
5.4.11. Helyesírás
5.4.12. Szövegalkotás, szövegértés, szavak, fogalmak, mondatok, gondolatok
5.4.13. A magyar észjárás és a nyelv kapcsolata (Karácsony Sándor 1891-1952). Artikulációs bázis,
parataxis (mellérendelés), szemléletesség (képiség).

5.5. Hangtan (vázlat!)

5.5.1. Mi a hang?

– a szabályos (hangszalag, hegedűhúr, hangvilla) és
– szabálytalan szerkezetű (dörgés, zörgés, koppanás, susogás stb.) hangok

5.5.2. A természet és az ember környezetének hangjai

A növények és más, a hangadás képességével nem rendelkező természeti képződmények, az időjárás (eső, hó, jég, szél,                                   égzengés, villám), a föld… „hangjai”,  rezgései… Hatásuk a környezetre, az emberi agyra és a pszichére.

5.5.3. Az állatok, madarak hangjai

Szerepük, jelentőségük az utánzásban, a hangadásban, a hangképzésben, az együttélésben, a lét- és fajfenntartásban és a                              környezeti kommunikációban.

5.5.4. A törzsfejlődés során mikor szólalhatott meg először az ember és hogyan?

5.5.5. Hangok és beszédhangok (a magyar nyelv 39 beszédhangja)

5.5.6. A test, a tudat és a rezgés szerepe a hangképzésben, a hangok „üzenetében”

5.5.7. Az emberi hangképzés eszközei, biológiája és fiziológiája

a képzés helye szerint: ajakhangok, foghangok, szájpadláshangok, gégehang
a képzés módja szerint: zárhangok, réshangok, zár-rés hangok
zöngésség szerint: zöngés és zöngétlen mássalhangzók

5.5.8. A légzés típusai és szerepe a hangképzésben: a hasi, a mellkasi, a mellkasi-hasi és a kulcscsonti légzés

5.5.9. Az énekhang és a beszédhang szerepe a kommunikációban, képzésének és használatának különbségei

5.6. Beszédtan (vázlat!)

5.6.1. Mi a beszéd?
5.6.2. A beszédhez nélkülözhetetlen levegő útja a tüdőből
Tüdő➝ légcső ➝ gége ➝ hangszalagok ➝garat ➝ szájüreg➝ orrüreg
5.6.3. A szájüreg, az artikulációs bázis
A szájüreg részei, a szájpadlást részei. A hangképzés legaktívabb szereplője: a nyelv.
5.6.4. A gondolatok, érzések és a beszéd összefüggései
5.6.5. A kimondott szavak jelentősége, hatásuk az agyra és a pszichére
5.6.7. A beszéd funkciói

– Információközlés
– Kifejező funkció: érzelemvilág, lelkiállapot közlése
– Felhívó funkció: óhaj, felszólítás, felkiáltás, parancs, tiltás, kérés

5.6.8. A beszéd technikája
– A hangrezgés tudatossága
– A hangmagasság tudatos beállítása
– A hangszín tudatos beállítása

5.6.9. A tüdőből, garatból, orrból, szájüregből „beszélés”

5.6.10. Parlando – rubato az éneklésben és a beszédben

5.6.11. A beszéd cselekvés, a nyelv eszközkészletének működtetése

5.7. A kommunikáció (vázlat!)

– Története
– Verbális és nem verbális
– A rajz szerepe (ősi és művészi)
– Az írás
– A beszéd
– Arc- és testbeszéd
– A metakommunikáció
– Az utánzás
– Médium, média
– A „hivatal” kommunikációja
– Stílus és tartalom a kommunikációban
– Az öltözködés (i kultúra) szerepe a kommunikációban

5.8. A média és típusai (vázlat!)

–  közmédia
–  kereskedelmi
–  közösségi
–  a tömegmédia és hatásai (pszichikai, szociológiai, gazdasági)

5.9. Beszédművelés és beszédgyakorlatok (vázlat!)

– hangtani etalon
– az élőbeszéd
– a felolvasás
– a színészi előadás
– a deklamálás, a versmondás

Fontos tudnivalók az egyetemről

1. Az egyetemre felvételi vizsga után lehet bejutni.
2. Az egyetem sikeres elvégzése mesterképzettséget, okleveles nyelv- és beszédtanár pedagógus képesítést ad, a vizsgázó erről diplomát kap.
   A szakosítót elvégzőknek a megfelelő mester szakképzettség megszerzéséről állítjuk ki a diplomát. A szakosítót elvégzők két diplomát kapnak.
3. Az egyetemre csak felsőfokú (főiskolai vagy egyetemi diplomával) lehet jelentkezni.
4. A képzés csak térítési díjjal, annak egyösszegű megfizetésével vehető igénybe. A térítési díj egy félévre vonatkozik.

Választható szakosító képzés
(plusz félév)

1. Hangmester szakosító
   

   Nemcsak a média, a film, a színház, hanem minden művelődési és rendezvényszervező cég, intézmény is „dolgozik” hangokkal, rögzítik, mixelik, keverik, felerősítik, lehalkítják… a hangokat. A műalkotásoknál a vizualitás (a szín- és képvilág) mellett óriási szerepe van az emberi hangnak, a zenének, a zajnak, ezek művészi megformálásának, kivitelezésének.
   Évek óta romlik az elkészült hazai műalkotások (film, tévéfilm, hangjáték) hanganyagainak technikai és művészi színvonala. De a napi rádió és tévéműsorok hangminősége ma már az érthetőséget, a „mi és hol történik” szétválasztását, a „most éppen ki beszél” azonosítását is jelentősen befolyásolja.
   Sajnálatos, hogy elhanyagolt szakma lett a hangmesteri foglalkozás.
   Egyetemünk ezen kíván változtatni. Nem mérnököket, csak a technikához értő mestereket kívánunk képezni, hanem a „a keltett hang” további művészi, innovatív megformálásának szakembereit.
   A kétéves képzés és a féléves szakosító elvégzése, majd a sikeres vizsga után hangmesteri egyetemi mesterfokú szakmai diplomát kapnak a hallgatók.

2. Bemondó szakosító
   

   A bemondói hivatás, szakma általában a médiához kötődő mesterség. Olyan hivatásszerűen dolgozó beszélő szakembert, szakképzett és gyakorlott személyt értünk alatta, aki elsajátította és professzionálisan űzi választott mesterségét, a magyar nyelvű szövegek hibátlan, a magyar nyelv és beszéd szabályainak megfelelő, közönség előtti, vagy közönség nélküli felolvasását.
   A Magyar Rádióban műveltek, felkészültek, sokoldalúak voltak a bemondók. Feladatuk az volt, s ma is az, hogy egy nem általuk írt szöveget, általában a hírszerkesztő által összeállított, megfogalmazott híranyagot olvassanak fel, mondjanak el a mikrofon előtt élő adásban, vagy rögzítsenek egy valamikor lejátszandó hanghordozóra.Ű
   Hivatásszerűen szépen beszélni a nap minden szakában szép szakmai feladat.
   Ennek a szakmának, hivatásnak a fortélyait tanítjuk meg a jövő bemondóinak.

3. Műsorvezetői szakosító
   

   A műsorvezető szó a nevében hordozza a feladatot, műsort vezet. Műsorszámok között összekötő szöveget mond színpadon vagy televízió-, rádióadásban. A műsorvezetés nem konferálás. A konferálás az elhangzó műsorszámok megnevezésének (zenemű, ének, hangszeres mű, vers, próza), szerzőjének, előadójának ismertetése. A konferálás bemondói feladat.
   A műsor vezetése több a konferálásnál. A műsorvezető a műsorszámok ismertetése és egymáshoz kötése vagy éppen elkülönítése mellett igyekszik érdekessé, izgalmassá tenni a műsorszámot, egyéniségével színesíti, humorral fűszerezi, szórakoztatja a közönséget.
   Tudás, tájékozottság, műveltség, intelligencia és még sok fontos dolog szükséges a jó műsorvezetéshez.
   Erre képezzük majd ki a hozzánk jelentkezőket.

4. A közszereplői beszéd szakosító
   

   Dolgozatomban fentebb már sajnálkoztam, hogy a rendszerváltoztatás politikusi garnitúrái nagyon kevés figyelmet fordítottak a magyar nyelv és beszéd művelésének fontosságára. Kénytelen vagyok ezt a sajnálkozást folytatni, mivel az új politikusi garnitúrák műveltsége, képzettsége, politikai hozzáértése, országos ügyekben való gondolkodásuk stb. finoman szólva is sok kívánnivalót hagyott/hagy maga után. Voltak/vannak, akik „ráéreztek” a tennivalókra, voltak/vannak néhányan, akik meg akarták/akarják tanulni a „szakmát” és voltak, akik még beszédtanárt is fogadtak.
   Általánosságban elmondható, hogy a politikusok hadarnak, selypítenek, sziszegnek, „okostojáskodnak”, „felszólalnak” vagy motyognak az orruk alá… Sajnos igen sokan a magyar nyelv szabályait, egyeztetési kötelmeit, ragozásait, igeidőit stb. sem ismerik.
   Nem jobb a helyzet a különböző cégek, intézmények, pártok kommunikációs szakembereivel, szóvivőivel sem.
   A nagyközönség, vagyis mindannyiunk érdeke, hogy ezen a helyzeten is lépésről lépésre igyekezzünk változtatni. Bízunk abban, hogy egyetemünk féléves szakosítója segít a legkirívóbb nyelvi- és beszédproblémák orvoslásában.

         Az egyetem által létrehozandó szervezetek, munkacsoportok

Nemzeti Hangtár

Az egyetem feladatának tekinti azt is, hogy létrehozza a ma még ugyancsak nem létező Nemzeti Hangtárat. Egy olyan digitális rendszerű magas színvonalú szolgáltatást, ami a zenén kívül (népzene, klasszikus zene, szórakoztató zene) minden, valamilyen eszköz segítségével rögzített olyan hangot tartalmaz, aminek kötődése van Magyarországhoz, a magyar emberekhez, a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához. Tartalmazni fogja például nemcsak az emberek, hanem az állatok, madarak (különösen az őshonosok), hangjait is. De törekszik összegyűjteni a magyar nyelv legnagyobb hangzó szókészletét, szótárát és kiejtési szabályait, a nyelvjárásokat beszélők hangjait is. Mindenekelőtt a nyelvi etalont.
A mindenki számára hozzáférhető, folyamatosan használható, naprakész tartalmakat ajánlani tudjuk majd pl. nyelvtanuláshoz, de a hétköznapi helyesírási, ragozási gondok stb. megoldásához is.

Nemzeti Hangmúzeum

Minden valamilyen eszköz segítségével rögzített hangot tartalmaz majd a múltból, ami magyar vagy magyarországi eredetű. Terveink szerint a gyűjtőkör tartalmazni fogja a zenén kívül pl. politikusok, tudósok, közéleti személyek, írók, színművészek… hangjait, de jelentős közösségi eseményekről nagygyűlésekről készült hangfelvételeket, de a templomok harangjainak hangjait is. Elképzelésem szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió hangarchívuma vonatkozó gyűjteményeinek másodpéldányai is gazdagítanák a múzeumot.

Magyar Nyelvstratégia (munkacsoport)

Vannak kiváló országon belüli és kívüli nyelvművelő kezdeményezések. Ezek szórványosan, jó szándékokkal kikövezve, de elszigetelten működnek. Egyetemünk kezdeményezi ezeknek a kezdeményezéseknek az összefogását, közös mederbe terelését, a párhuzamosságok megszüntetését, a gazdátlan területek feltérképezését. Nyelvi etalon kialakítását, jól működő nyelvi norma terjesztését. Vagyis egy tudatos cselekvési programon keresztül a nemzeti nyelvstratégia kidolgozását, az erre a célra szerveződő munkacsoportban.

Nemzeti Nyelvművelő Alapítvány (szervezet)

Rubinyi Mózes már 1905-ben szorgalmazta egy országos nyelvművelő hivatal létrehozását.
Zolnai Gyula 1935-ben támogatta a Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben indított nyelvművelő programját.
De sem a hivatalból, sem pedig a nyelvművelő program folytatásából nem lett semmi.
A rendszerváltoztatás reményt jelentett mindkét program megvalósításához, a remény azonban hiúnak bizonyult. Akadt olyan nyelvész például aki „meg akarta tisztítani” az Akadémiát a nyelvművelőktől. Egy másik nyelvész a „szellemi alvilág álnyelvész szélhámosainak” nevezte a nyelvművelőket.
Az Akadémia nyelvész tudósai a mai napig nem tartják fontosnak a nyelvművelő örökséget, annak folytatását meg az ördögtől valónak gondolják.
Egyetemünk társadalmi érdeknek, az esélyegyenlőség és a demokrácia fontos elemének tartja a magyar nyelv művelését, gondozását, a nyelvi kultúra ápolását. Ezért tartja elengedhetetlenül fontosnak a Nyelvművelő Alapítvány létrehozását.

Beszédes hétköznapok (tanfolyam a beszédművelés oktatására)

Az egyetem feladatának tartja a mindenki számára elérhető nyelv- és beszédművelést. Tanfolyamokat, kurzusokat szervezünk, indítunk az egész országban.

Budapest, 2023. szeptember 27.

Dénes Gábor István
gabordenes@t-online.hu

A Magyar Nyelv és Beszéd Egyetem (a bábeli hangzavar és zaj helyett) bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.