A közszféra bérezése Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a társadalmi viták egyik központi témájává vált. A pedagógusok, orvosok és bírók jövedelme nem csupán az érintett szakmák megbecsültségét tükrözi, hanem közvetlen hatással van a munkaerő-megtartásra, az elvándorlásra és a közszolgáltatások minőségére is. Ezzel párhuzamosan az állami vezetők – például a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökei – kiemelkedően magas javadalmazásban részesülnek, amely sokszor többszöröse a közszféra kulcsfoglalkozásainak átlagbérének.

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a közszféra bérezési struktúrájáról 2010 és 2025 között, különös tekintettel a kulcsfoglalkozások és a vezetői pozíciók közötti arányokra. Az elemzés során bemutatásra kerülnek az idősoros trendek, a jogszabályi háttér, valamint a mellékjövedelmek szerepe. A vizsgálat nemcsak a hazai folyamatokat tárja fel, hanem rámutat arra is, hogy a bérek alakulása miként illeszkedik a közép-európai régió tendenciáihoz.

A bevezető fejezet kiindulópontként szolgál ahhoz, hogy megértsük: a közszféra bérezése nem pusztán gazdasági kérdés, hanem társadalmi és politikai jelentőségű ügy. A tanulmány célja ezért kettős: egyrészt feltárni az elmúlt másfél évtized változásait, másrészt hozzájárulni a bérezési rendszer átláthatóságához és a közpolitikai döntések megalapozásához.

2. Módszertan és források

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a közszféra kulcsfoglalkozásainak és vezetői pozícióinak bérezési trendjeiről 2010 és 2025 között. Ennek érdekében többféle forrás és elemzési módszer került felhasználásra.

Források:

– Hivatalos statisztikák: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai az átlagbérek és foglalkozási csoportok jövedelmeiről.

– Jogszabályok és rendeletek: A bírói, pedagógusi és orvosi béremeléseket szabályozó törvények, valamint a vezetői javadalmazásokat meghatározó jogi keretek.

– Intézményi közlések: MNB, ÁSZ, NMHH hivatalos közleményei és vagyonnyilatkozatok.

– Sajtóanyagok és oknyomozó cikkek: Mellékjövedelmek és kuratóriumi díjazások feltárása.

– Nemzetközi összehasonlítások: Eurostat és OECD adatok a régiós kontextushoz.

Időkeret
A vizsgálat 2010-től 2025-ig terjed, lefedve a közszféra bérezésének legfontosabb változásait. 
Az időszak kiválasztása indokolt, mivel 2010 után indultak el a nagyobb béremelési programok (pl. pedagógus életpálya, orvosi béremelés, bírói bérek rendezése).

Elemzési eszközök

– Idősoros összehasonlítás: A bérek alakulásának vizsgálata évről évre.

– Arányok vizsgálata: Kulcsfoglalkozások bére vs. vezetői bérek, valamint közszféra bérek vs. átlagbér.

– Inflációval korrigált elemzés: A reálértékek bemutatása, hogy látható legyen a vásárlóerő változása.

– Nemzetközi kontextus: Magyar bérek összevetése a V4 országokkal és az EU átlaggal.

3. Átlagbérek alakulása (2010–2025)

A magyar átlagbérek az elmúlt másfél évtizedben folyamatos növekedést mutattak, ugyanakkor a növekedés üteme és reálértéke erősen függött a gazdasági környezettől, különösen az inflációtól.

3.1. Idősoros trendek

– 2010-ben a bruttó átlagkereset kb. 200 ezer Ft volt.

– 2015-re ez 250 ezer Ft-ra nőtt, mérsékelt emelkedést mutatva.

– 2020-ban a bruttó átlagkereset elérte a 350 ezer Ft-ot, ekkor már látszott a bérek gyorsabb ütemű növekedése.

– 2025-re a bruttó átlagkereset meghaladta az 550 ezer Ft-ot, ami közel háromszoros növekedést jelent 15 év alatt.

3.2. Inflációval korrigált reálérték

– A bérek nominális növekedése mellett az infláció jelentősen befolyásolta a vásárlóerőt.

– A 2010-es évek közepén a reálbérek lassan emelkedtek, majd 2017–2019 között gyors növekedés indult.

– A 2022–2023-as inflációs hullám visszavetette a reálértéket, így a nominális béremelkedés ellenére a vásárlóerő stagnált.

– 2024–2025-ben a reálbérek ismét növekedni kezdtek, de még nem érték el a 2019-es szintet.

3.3. Nemzetközi összehasonlítás

– A magyar átlagbérek 2025-ben még mindig elmaradnak a nyugat-európai szinttől, de a régiós (V4) összehasonlításban középmezőnyben helyezkednek el.

– Lengyelországban és Csehországban a bérek hasonló ütemben nőttek, míg Szlovákiában lassabb volt a növekedés.

– Az EU-átlaghoz viszonyítva a magyar átlagkereset 2025-ben kb. 45–50%-át éri el.

Összegzés
Az átlagbérek nominális növekedése látványos, de a reálértékek hullámzó alakulása miatt a társadalmi megítélés vegyes. A közszféra kulcsfoglalkozásainak bérezése (tanárok, orvosok, bírók) sokáig elmaradt az átlaghoz képest, majd az utóbbi években indult meg a felzárkóztatás.
A vezetői pozíciók bérei ezzel szemben folyamatosan és stabilan emelkedtek, így az aránytalanságok fennmaradtak.

4. Kulcsfoglalkozások bérei (2010–2025)

A közszféra kulcsfoglalkozásai – pedagógusok, orvosok és bírók – bérezése az elmúlt másfél évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. Ezek a szakmák nemcsak a társadalom működésének alapját adják, hanem a bérezésük közvetlen hatással van a szakmai megbecsültségre, az elvándorlásra és a közszolgáltatások minőségére.

4.1. Pedagógusok

– 2010-ben a pedagógusok átlagbére 120–180 ezer Ft között mozgott, jelentősen elmaradva a diplomás átlagbértől.

– 2013-ban bevezették a pedagógus életpályamodellt, amely fokozatos béremelést ígért, de a növekedés lassú volt.

– 2023–2025-ben kétlépcsős nagy béremelés történt, így 2025-re az átlagbér elérte a 850 ezer Ft-ot, ami a diplomás átlagbér kb. 80%-a.

– A béremelés célja az EU-s elvárásokhoz való felzárkózás és a pálya vonzóbbá tétele.

4.2. Orvosok

– 2010-ben az orvosok átlagbére 200–300 ezer Ft volt, amit sokan hálapénzzel egészítettek ki.

– 2021–2023 között háromlépcsős béremelési program indult, a hálapénz kivezetésével párhuzamosan.

– 2025-re az orvosok átlagbére meghaladta a 2 millió Ft-ot, ami tízszeres növekedést jelent 15 év alatt.

A béremelés célja az elvándorlás megfékezése és a szakma megbecsültségének helyreállítása.

4.3. Bírók

– 2010-ben a bírók átlagbére 400–600 ezer Ft volt.

– A bérek a bírói alapilletményhez kötődnek, amelyet jogszabály határoz meg.

– 2020-ra az átlag elérte az 1,5 millió Ft-ot.

– 2025-ben a bírók átlagbére kb. 2,25 millió Ft, és a jogszabályi változások miatt 2027-re további 48%-os emelés várható.

A béremelés célja a bírói függetlenség és státusz megerősítése.

Összegzés
– A pedagógusok bére sokáig elmaradt, de az utóbbi években nagy felzárkóztatás indult.

– Az orvosok bére drasztikusan nőtt, a hálapénz megszüntetésével összefüggésben.

– A bírók bére stabilan emelkedett, és további jelentős növekedés várható.

Mindhárom kulcsfoglalkozás bérezése javult, de a vezetői pozíciókhoz képest továbbra is jelentős aránytalanságok mutatkoznak.

5. Vezetői pozíciók bérei (2010–2025)
   A közszféra vezetői pozíciói – különösen a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökei – kiemelkedően magas javadalmazásban részesülnek. Ezek a bérek sokszor többszörösei a kulcsfoglalkozások (tanárok, orvosok, bírók) átlagjövedelmének, és gyakran jogszabályhoz kötötten emelkednek.

5.1. Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke

– 2010-ben a havi bruttó fizetés kb. 2,5 millió Ft volt.

– 2015-re 5 millió Ft-ra emelkedett.

– 2025-ben az MNB elnöke 8 011 800 Ft havi bruttó jövedelmet kap.

Az MNB elnökének bére sok más állami vezető fizetésének alapjául szolgál, mivel jogszabály szerint az ő javadalmazásához kötik a többi hatóság vezetőjének bérét.

5.2. Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke

– 2010-ben kb. 2,2 millió Ft volt a havi fizetés.

– 2016 után folyamatosan emelkedett, 2020-ban már 4 millió Ft.

– 2025-ben az ÁSZ elnöke 5,2 millió Ft havi bruttó jövedelmet kap.

Az ÁSZ elnöke a közszféra egyik legjobban kereső vezetője, jövedelme az MNB elnökéhez közelít.

5.3. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

– 2010-ben kb. 2 millió Ft volt a havi fizetés.

– 2015-ben nagy ugrással 4 millió Ft-ra nőtt.

– 2025-ben az NMHH elnöke 4,8 millió Ft havi bruttó jövedelmet kap.

– Mellékjövedelmek: egyetemi oktatás, kuratóriumi tagságok, MCC műhelyvezetés. Ezekkel együtt a havi jövedelem elérheti a 7–8 millió Ft-ot.
Az NMHH elnöke így összességében a legjobban kereső közintézményi vezetők közé tartozik.

5.4. Összehasonlítás

Összegzés

– Az MNB elnöke kapja a legmagasabb alapfizetést, amely sok más vezető bérét meghatározza.

– Az ÁSZ elnöke szintén kiemelkedő jövedelemmel rendelkezik, közelítve az MNB szintjéhez.

– Az NMHH elnöke mellékjövedelmei révén összességében a legjobban keresők közé tartozik.

– A vezetői bérek többszörösei a közszféra kulcsfoglalkozásai jövedelmének, ami jelentős aránytalanságot mutat a rendszerben.
Megfontolásra javaslom a Parlament számára e posztokon a mellékjövedelmek tiltását. A régi magyar közmondásból kiindulva: egy fenékkel nem lehet több lovat megülni. Vagyis vagy a fő-, vagy a mellékfeladatokat sem lehet kielégítően ellátni.

6. Arányok és társadalmi kontextus

A közszféra bérezési rendszerének vizsgálata nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Az arányok feltárása rávilágít arra, hogy a kulcsfoglalkozások – pedagógusok, orvosok, bírók – bérei hogyan viszonyulnak az állami vezetők javadalmazásához, és milyen társadalmi vitákat váltanak ki.

6.1. Bérek arányai

– Pedagógusok vs. vezetők: 2025-ben egy pedagógus átlagbére (850 ezer Ft) az NMHH elnök alapfizetésének kb. 18%-a, az MNB elnök fizetésének pedig alig több mint 10%-a.

– Orvosok vs. vezetők: Az orvosok átlagbére (2 millió Ft) az ÁSZ elnökének fizetésének kb. 38%-a, az MNB elnök jövedelmének pedig 25%-a.

– Bírók vs. vezetők: A bírók átlagbére (2,25 millió Ft) az NMHH elnök fizetésének kb. 47%-a, az MNB elnök jövedelmének pedig 28%-a.

6.2. Társadalmi viták

– Igazságosság kérdése: A közszolgáltatások minőségét biztosító kulcsfoglalkozások bérei sokáig alacsonyak voltak, miközben a vezetői pozíciók javadalmazása folyamatosan emelkedett. Ez társadalmi elégedetlenséget váltott ki.

– Elvándorlás és motiváció: Az alacsony bérek miatt a pedagógusok és orvosok körében jelentős volt az elvándorlás, amit a béremelések célzottan próbáltak megfékezni.

– Presztízs és státusz: A bírói bérek rendezése a függetlenség és a szakmai presztízs erősítését szolgálta, de a vezetői bérekhez képest továbbra is mérsékeltnek számítanak.

– Átláthatóság: A mellékjövedelmek (kuratóriumi tagságok, oktatói díjak) sokszor kevéssé átláthatók, ami további vitákat generál a közvéleményben.

6.3. Nemzetközi kontextus
– A magyar közszféra bérei a régióban középmezőnyben helyezkednek el, de a vezetői javadalmazások kiemelkedően magasak a V4 országokhoz képest.

– Az EU-s elvárások (pl. pedagógusok bére a diplomás átlaghoz viszonyítva) csak az utóbbi években kezdtek teljesülni.

Összegzés
Az arányok világosan mutatják, hogy a közszféra kulcsfoglalkozásai és a vezetői pozíciók között jelentős jövedelmi szakadék húzódik. Bár az utóbbi években történt előrelépés a pedagógusok, orvosok és bírók bérezésében, a vezetői javadalmazások továbbra is többszörösei ezeknek. Ez a helyzet társadalmi vitákat gerjeszt, és felveti az igazságosság, az átláthatóság és a közpolitikai döntések megalapozottságának kérdését.

7. Következtetések
   A közszféra bérezésének vizsgálata 2010 és 2025 között világosan mutatja, hogy bár jelentős előrelépések történtek, továbbra is komoly aránytalanságok jellemzik a rendszert.

7.1. Fő tanulságok

– Nominális növekedés: A pedagógusok, orvosok és bírók bérei az elmúlt másfél évtizedben többszörösükre emelkedtek. Az orvosok esetében ez tízszeres növekedést jelentett, míg a pedagógusoknál ötszörös, a bíróknál négyszeres emelkedés történt.

– Reálértékek: Az infláció hullámzása miatt a vásárlóerő nem mindig követte a nominális növekedést. A 2022–2023-as inflációs sokk különösen visszavetette a reálbéreket.

– Vezetői bérek: Az MNB, ÁSZ és NMHH elnökeinek javadalmazása folyamatosan és stabilan emelkedett, sokszor automatikusan jogszabályhoz kötve. Ezek a bérek többszörösei a kulcsfoglalkozások jövedelmének.

– Mellékjövedelmek: A vezetők mellékjövedelmei (kuratóriumi tagságok, oktatói díjak, alapítványi szerepek) tovább növelik a jövedelmi különbségeket, és gyakran kevéssé átláthatók.

– Társadalmi hatás: Az aránytalanságok társadalmi vitákat gerjesztenek, különösen a pedagógusok és orvosok bérezése kapcsán, akiknek munkája közvetlenül érinti a lakosság mindennapi életét.

7.2. Javaslatok

– Átláthatóság növelése: A mellékjövedelmek nyilvánosságának és ellenőrizhetőségének erősítése.

– Arányosság erősítése: A kulcsfoglalkozások béreinek további felzárkóztatása a vezetői javadalmazásokhoz képest.

– Nemzetközi benchmark: A bérek összevetése az EU-s és régiós átlagokkal, hogy látható legyen a magyar közszféra versenyképessége.

– Reálértékek védelme: Olyan béremelési mechanizmusok kialakítása, amelyek az inflációhoz igazítják a jövedelmeket, biztosítva a vásárlóerő stabilitását.

Záró gondolat
A közszféra bérezése nem pusztán gazdasági kérdés, hanem társadalmi és politikai jelentőségű ügy.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a bérek alakulása miként befolyásolja a közszolgáltatások minőségét, a szakmai megbecsültséget és a társadalmi igazságérzetet.
A jövő kihívása az, hogy a bérezési rendszer egyszerre legyen átlátható, arányos és fenntartható, biztosítva a közszféra stabil működését és a társadalom bizalmát.

A tanulmány a magyar közszféra bérezésének alakulását vizsgálja 2010 és 2025 között, különös tekintettel a kulcsfoglalkozások – pedagógusok, orvosok, bírók – és az állami vezetői pozíciók (MNB, ÁSZ, NMHH elnökei) javadalmazására. Az elemzés idősoros összehasonlításra, jogszabályi háttérre, valamint mellékjövedelmek feltárására épül.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a kulcsfoglalkozások bérei az elmúlt másfél évtizedben többszörösükre emelkedtek (tanárok ötszörös, orvosok tízszeres, bírók négyszeres növekedés), a vezetői pozíciók javadalmazása továbbra is többszöröse ezeknek. Az MNB elnökének fizetése 2025-ben meghaladja a 8 millió Ft-ot, az ÁSZ elnöké 5,2 millió Ft, míg az NMHH elnöké 4,8 millió Ft, amely mellékjövedelmekkel 7–8 millió Ft-ra emelkedhet.

A vizsgálat rávilágít az aránytalanságokra: a pedagógusok bére az MNB elnökének jövedelmének alig több mint 10%-át teszi ki, az orvosoké 25%-át, a bíróké pedig 28%-át. Bár az utóbbi években jelentős felzárkóztatás indult, a társadalmi viták továbbra is élénkek, különösen az igazságosság, az átláthatóság és a közszolgáltatások minősége kapcsán.

A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a közszféra bérezési rendszerének átláthatóbbá és arányosabbá tételéhez, valamint megalapozott közpolitikai döntések előkészítéséhez.

Budapest, 2025. december 11.                                                                            Dénes Gábor István

A A közszféra bérezésének vizsgálata Magyarországon 2010-2025 bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Bod Péter Ákos szó szerinti nyilatkozata 2025. december 15.-én az M1 18.00 órai Híradójában:

„…Ha fenik a kést, a ólban a malacnak nem kell megmondani hogy mért, úgyis sejti hogy mért egyébként nagyobb részt…”

Ez a Tisza nevű kommunista, sztálinista, náci párt jövőképe, egyik „humánus” programja a magyar választópolgárok számára 2026-tól

Ennek az alja embernek Bod Péter Ákosnak az egyik felmenője Bod Péter, erdélyi református lelkész, egyház- és irodalomtörténész. Most forog a sírjában, és remélem kitagadja a családból ezt a vörös kutya utódot.

A híradós riportban kedélyesen borozgatni hívja az embereket.
Én nem óhajtok borozgatni Önnel sehol. Borozgasson a főnökével a nőverő, alkoholista, rabló, hazug, tehetségtelen pöccsel. Ja és még valami:
számára vegyen egy jó nagy kést. De ne, ne vegyen, használja azt, amit nekünk magyaroknak ígért!!! De ne mondja meg neki, úgyis sejti majd!!!

A „…Ha fenik a kést, a ólban a malacnak nem kell megmondani hogy mért, úgyis sejti hogy mért egyébként nagyobb részt…” bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

A tanulmány három dimenzióban vizsgálja a roma támogatások és integrációs politikák logikáját:

1. Történeti folytonosság– hogyan alakult a roma politika Mária Teréziától napjainkig.
2. A pénzáramlás és az ellenőrzés logikája – hogyan áramlanak a támogatások az állam, az intézmények és a közösségek között, és miért akadnak el.
3. Nemzetközi összehasonlítás – Magyarország, Szlovákia és Románia eltérő támogatási modelljei, amelyek különböző válaszokat adnak a roma integráció kihívásaira.

A tanulmány első részében bemutatom hogyan alakult a roma politika 1760-tól napjainkig. Mária Terézia kényszer-asszimilációs rendeleteitől a szocialista telepfelszámolásokon át a rendszerváltás utáni jogi elismerésig és az EU-csatlakozásig.
A 2010-es évek botrányai rávilágítottak az ellenőrzés hiányára, a 2020-as években pedig konszolidáció indult.
A pénzáramlás logikáját is feszegetem, hogyan jutnak el jelentős nagyságú pénzösszegek, források a közösségekhez az államtól a minisztériumokon és az Országos Roma Önkormányzaton keresztül. Érhető módon kérdezi bármelyik magyar állampolgár, hogy: hol a pénz?
A probléma lényegét most röviden úgy tudom megfogalmazni, hogy a pénz nagy része intézményi működésre és adósságrendezésre megy el, így kevés jut közvetlenül a roma családok mindennapi életére.

Arra is kíváncsi voltam, hogy a környező országokban milyen a cigányság helyzete. Magyarországon intézményi dominancia jellemző, Szlovákiában strukturális beavatkozások – például óvodai inklúzió és földjogi rendezés –, míg Romániában EU-s közösségi programok és parlamenti képviselet segítik az integrációt.

(Az inklúzió jelentése befogadás, belefoglalás, elfogadás, ami azt jelenti, hogy minden egyént, függetlenül a képességeitől, származásától vagy más különbségeitől, egyenlő esélyekkel bevonnak egy közösségbe (iskola, munkahely, társadalom). Az inklúzió lényege a sokszínűség elfogadása és értékelése, mint a tanulás és a közösség gazdagodásának forrása.)

Az üzenet egyszerű: a roma politika nem csak szociális kérdés, hanem történeti örökség, intézményi struktúra és nemzetközi tapasztalatok összefonódása. A valódi előrelépéshez átláthatóbb pénzfelhasználásra és közvetlen közösségi támogatásokra van szükség.

1. Történeti kitekintés (1760–2025)

1.1. Mária Terézia rendeletei (1760-as évek)

– Cél: a „kóborló cigányok” letelepítése és asszimilációja.

– Intézkedések: földesuraknak kötelező volt telket és munkát adni, tilos volt a vándorlás, céhekbe kellett őket felvenni, katonai szolgálatra is besorozhatták őket.

– Eredmény: a rendeletek nem hoztak tartós integrációt, a roma közösségek marginalizáltak maradtak.

1.2. 19. század – részleges integráció

– A cigányság részben beilleszkedett a falusi társadalomba, főként mint zenészek és kézművesek.

– A társadalmi hierarchiában azonban alacsony státuszban maradtak.

– A jogi szabályozás inkább rendészeti jellegű volt, nem integrációs.

1.3. 20. század – szocialista korszak

– 1945 után: a szocialista állam a cigányokat „dolgozó osztályként” akarta integrálni.

– Letelepedési programok, munkakötelezettség, ipari munkahelyek.

– Kulturális identitás háttérbe szorult.

– 1970-es évek: telepfelszámolási programok, amelyek sokszor szegregált lakótelepekhez vezettek.

1.4. Rendszerváltás után (1990–)

– A roma közösség hivatalosan elismert nemzetiség lett.

– Létrejöttek a helyi és országos roma önkormányzatok.

– Célzott támogatások indultak az oktatásban, kultúrában, civil szervezeteknek.

1.5. EU-csatlakozás (2004–)

– Az EU-s csatlakozás után a roma integráció része lett a nemzeti stratégiáknak.

– Pályázati programok indultak, amelyek az oktatásra, foglalkoztatásra és lakhatásra fókuszáltak.
1.6. 2010-es évek – botrányok és ellenőrzés

– 2011: ORÖ pénzügyi botrányok kezdete.

– 2014: ÁSZ jelentés súlyos szabálytalanságokról.

– 2016: kormányzati forráselvonás az ORÖ-től.

– 2019: részleges források visszaállítása, szigorúbb ellenőrzés mellett.

1.7. 2020-as évek – konszolidáció

– 2022: új pályázati csomagok indulnak (civil, kulturális, pedagógusképzés).

– 2025: stabilizáció, adósságrendezés támogatása, intézményi konszolidáció.
A történeti ív jól mutatja, hogy a roma politika felülről jövő kényszer-asszimilációból indult, majd a szocialista korszakban állami integrációs kísérletek zajlottak, a rendszerváltás után pedig jogi elismerés és intézményi keretek jöttek létre. Az EU-csatlakozás új dimenziót adott, de a 2010-es évek botrányai rávilágítottak az ellenőrzés és transzparencia hiányára. A 2020-as években a rendszer konszolidációja zajlik, de a közösségi hasznosulás továbbra is korlátozott.

1. Ellenőrzési és pénzáramlási logika

2.1. Állami szint

– A roma támogatások elsődlegesen a Belügyminisztérium, a Nemzetiségi Támogatásokat Kezelő Központ (NKTK) és más minisztériumok költségvetési sorain keresztül érkeznek.

– Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata a felhasználás ellenőrzése, amely több jelentésben szabálytalanságokat tárt fel.

– Az állam tehát formálisan biztosítja a forrásokat és az ellenőrzést, de a tényleges hasznosulás az alacsonyabb szinteken dől el.

Roma nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása 

– A települési és területi roma nemzetiségi önkormányzatok minden évben részesülnek feladatalapú támogatásban, amelyet a központi költségvetés határoz meg.

– 2025-ben a támogatások részletes szabályait a 2024. évi XC. törvény rögzíti, külön mellékletben.

– A támogatás célja az önkormányzatok működésének biztosítása, például kulturális programok, közösségi rendezvények, érdekképviseleti feladatok finanszírozása.

Roma nemzetiségi pályázati csomagok (2025) 

A Belügyminisztérium megbízásából a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság négy fő területen hirdetett meg pályázatokat, összesen 770 millió forintos keretösszeggel:

– CISZ: roma civil szervezetek működésének támogatása

– KUL: kulturális kezdeményezések (pl. hagyományőrzés, művészeti programok)

– TAB: nyelvi környezetben megvalósuló művészeti és hagyományőrző táborok

– PED: roma pedagógusok továbbképzése

Országos Roma Önkormányzat (MROÖ) támogatása

– Az MROÖ (korábban ORÖ) 2025-ben csaknem 2,2 milliárd forinttal gazdálkodhat.

– Ebből 1,374 milliárd forintot adósságrendezésre fordítanak, ami a korábbi évek pénzügyi nehézségeinek rendezését szolgálja.

– A fennmaradó forrásokból személyi kiadásokra, működési tartalékra és közösségi programokra jut pénz.

– A kormányzati támogatások folyósítása politikai viszonyoktól is függött: korábban voltak forráselvonások, most viszont stabilabb a finanszírozás.

Az ellenőrzés rendszere
Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK)

– A helyi és területi roma nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatásait az NKTK kezeli.

– A támogatások érvényességét, feladatmutató pontszámokat és folyósítási szabályokat a költségvetési törvény melléklete rögzíti.

Belügyminisztérium és Romaügyi Államtitkárság

– A pályázati csomagok (civil, kulturális, pedagógusképzés) lebonyolítását a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság koordinálja.

– Ők felelősek a pályázatok szakmai és pénzügyi ellenőrzéséért. Állami Számvevőszék (ÁSZ)

– Az ÁSZ rendszeresen vizsgálja a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását.

– Az Országos Roma Önkormányzat (MROÖ) esetében különösen fontos az ellenőrzés, mivel korábban súlyos adósságok és pénzügyi visszaélések történtek.

Civil kontroll és sajtó

– Több roma civil szervezet és jogvédő csoport (pl. Roma Polgárjogi Alapítvány) folyamatosan figyelemmel kíséri a támogatások hasznosulását.

– A sajtó rendszeresen beszámol arról, ha politikai okokból forráselvonás vagy átláthatatlan pénzfelhasználás történik.

Problémák és kihívások

Az MROÖ támogatásai korábban elapadtak, amikor a vezetés nem volt kormánypárti, majd újraindultak, amikor a testületben kormánypárti többség alakult ki.

Többször felmerült, hogy a támogatások nem jutnak el ténylegesen a helyi közösségekhez, hanem intézményi működésre vagy adósságrendezésre fordítják őket.

A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a roma támogatások hasznosulását formálisan ellenőrzik (NKTK, Belügyminisztérium, ÁSZ), de a gyakorlati átláthatóság és hatékonyság erősen politikai és intézményi viszonyoktól függ. Civil szervezetek és sajtó próbálnak további kontrollt gyakorolni, de az állami ellenőrzés dominál.
A roma támogatások felhasználását több szinten ellenőrzik, de a gyakorlat vegyes képet mutat. A kormányzati források hasznosulását elsősorban a minisztériumok, az állami támogatáskezelő szervek és az Állami Számvevőszék vizsgálják, ugyanakkor civil szervezetek és sajtó is rendszeresen felvetik az átláthatóság hiányát.

2. Intézményi szint

– Az Országos Roma Önkormányzat (MROÖ) és a helyi roma önkormányzatok kapják a támogatások jelentős részét.

– A források nagy hányada működésre, személyi kiadásokra és adósságrendezésre fordítódik.

– A közvetlen közösségi programokra (oktatás, kulturális rendezvények, civil kezdeményezések) csak kisebb rész jut el.

– Az intézményi szint gyakran politikai befolyás alatt áll, ami torzíthatja a forráselosztást.

3.3. Civil szint

– Roma civil szervezetek, jogvédők és a sajtó figyelik a támogatások felhasználását.

– Ez a kontroll azonban informális, jogi eszközök nélkül.

– A nyilvánosságra hozott problémák sokszor nem vezetnek tényleges változáshoz.

4.4. Problémák

– Átláthatóság hiánya: hiányos nyilvántartások, indokolatlan kifizetések.

– Politikai befolyás: forráselosztás lojalitás alapján.

– Intézményi elnyelődés: a pénz nagy része nem jut el közvetlenül a közösségekhez.

– Civil kontroll gyengesége: nincs erős számonkérési mechanizmus.

5. Pénzáramlási logika

– Állam → Minisztériumok/NKTK → MROÖ és helyi önkormányzatok → közösségi programok.

– A pénzáramlásban a legnagyobb veszteség az intézményi szinten történik, ahol a források működésre és adósságrendezésre fordítódnak.

Ezért a roma családok mindennapjaiban kevésbé érzékelhető a támogatások hatása.

Az ellenőrzési és pénzáramlási logika rávilágít arra, hogy a roma támogatások nem eltűnnek, hanem intézményi szinteken akadnak el. Az állam formálisan biztosítja a forrásokat és az ellenőrzést, de a transzparencia hiánya és a politikai befolyás miatt a közösségi hasznosulás korlátozott. Ez a struktúra magyarázza, miért érzékelik sokan úgy, hogy a támogatások „nem hasznosulnak”.

III. Nemzetközi összehasonlítás

3.1. Magyarország

– Lakosság: kb. 700 000 roma (7% a népességből).

– Stratégia: 2021–2030 közötti nemzeti roma integrációs stratégia, fő fókusz: szegénységcsökkentés, oktatás, foglalkoztatás.

– Támogatási logika:

– Nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása.

– Országos Roma Önkormányzat (MROÖ) finanszírozása.

– Pályázati csomagok civil szervezeteknek, kulturális programokra, pedagógusképzésre.

Probléma: a források jelentős része intézményi működésre megy el, közvetlen közösségi hasznosulás korlátozott.

3.2. Szlovákia

– Lakosság: kb. 400–500 000 roma (7–9%).

– Stratégia: „Egyenlőség, befogadás és részvétel 2030-ig” – négy fő terület: foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, lakhatás.

– Kiemelt programok:

– Óvodai inklúzió: több mint 11 000 roma gyermek vett részt óvodai képzésben.

– Földjogi rendezés: a roma lakások alatti tulajdonviszonyok rendezése.

– Atlasz a roma közösségekről: 825 település részletes feltérképezése.

Eredmény: bizonyos településeken (pl. Jarovce) a foglalkoztatottság jelentősen nőtt, több száz roma kapott munkát.

3.3. Románia

– Lakosság: kb. 1,85 millió roma (8,3%).

– Stratégia: 2022–2027 közötti keretprogram, fő prioritások: korai oktatás, vállalkozásösztönzés, lakhatás.

– EU-s programok: ROMACT (Európai Bizottság + Európa Tanács közös program), amely 181 településen valósított meg inklúziós projekteket, több mint 155 millió € értékben.

– Politikai keret: a romák hivatalosan elismert etnikai kisebbség, parlamenti képviselettel.

– Probléma: nagy létszámú közösségek integrációja, tartós szegregáció.

4.4. A romapolitikák összegzése

– Magyarország: a támogatások inkább intézményi szinten hasznosulnak.

– Szlovákia: erősebb a strukturális beavatkozás (földjog, óvodai inklúzió).

– Románia: EU-s közösségi programok adják a fő mozgatórugót.

Ez a három modell jól mutatja, hogy a roma integrációs politika országonként eltérő logikát követ, de mindenhol közös probléma a tartós szegénység és a társadalmi szegregáció.

Összegzés és következtetések

1. Történeti folytonosság

• A roma politika Magyarországon a kényszer-asszimilációtól indult (Mária Terézia rendeletei), majd a szocialista korszakban állami integrációs kísérletek zajlottak.
• A rendszerváltás után a roma közösség jogi elismerést kapott, létrejöttek az önkormányzati struktúrák.
• Az EU-csatlakozás új dimenziót adott, de a 2010-es évek botrányai rávilágítottak az ellenőrzés és transzparencia hiányára.
• A 2020-as években konszolidáció indult, de a közösségi hasznosulás továbbra is korlátozott.

2. Intézményi logika

• A támogatások útja: állam → intézmények → közösségek.
• A pénz nagy része az intézményi szinten „akad el”: működésre, adósságrendezésre, adminisztrációra fordítódik.
• A közvetlen közösségi programokra csak kisebb rész jut el.
• Az ellenőrzés formálisan létezik (ÁSZ, minisztériumok), de a transzparencia hiánya és a politikai befolyás miatt a rendszer hatékonysága gyenge.

3. Nemzetközi kontextus

• Magyarország: intézményi dominancia, kevés közvetlen közösségi hasznosulás.
• Szlovákia: strukturális beavatkozások (óvodai inklúzió, földjogi rendezés).
• Románia: EU-s közösségi programok, parlamenti képviselet, hangsúly az oktatáson és vállalkozásösztönzésen.
• A három modell összehasonlítása rávilágít: minden ország más logikát követ, de közös probléma a tartós szegénység és szegregáció.

4. Következtetések

• A roma politika nem pusztán szociális kérdés, hanem történeti örökség, intézményi struktúra és nemzetközi kontextus összefonódása.
• A támogatások hatékonyabb hasznosulásához szükséges:

o            Átláthatóság erősítése (nyilvános beszámolók, független ellenőrzés).

o            Közvetlen közösségi támogatások növelése (oktatás, lakhatás, egészségügy).

o            Nemzetközi tapasztalatok beépítése (pl. Szlovákia földjogi rendezése, Románia EU-s programjai).

A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi párbeszédhez, és alapot adjon a jövőbeli stratégiák átalakításához.
2025. december 13.
Dénes Gábor István

A A romák helyzete Magyarországon c. tanulmány bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Mondtam, rendben, majd a bíróságon találkozunk.
HONFITÁRSAIM!
Csak nagyon óvatosan, többszöri ellenőrzés után fizessék az MVM Next számlákat, mert kaotikus állapotok uralkodnak a cégnél. Ja, és tolvajnak tekintik az ügyfeleket.

Dénes Gábor István

A Egy üvöltöző náci kápó ült az MVM Next Zrt. óbudai telephelye ügyfélszolgálatának 4-es pultjában, 2025. 09. 03-án 13.00 óra előtt nemsokkal bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

                                                          A hímivarsejt és a petesejt
Petesejt
A petesejt a női nemi sejt, amely a megtermékenyítés során egyesül a hímivarsejttel (spermium), hogy új életet hozzon létre. Ez az egyik legnagyobb emberi sejt (Lázár kedvéért: petesejt), és fontos szerepe van a női reproduktív (esetünkben a szó jelentése: szaporító, egyébként pedig másoló, sokszorosító) rendszer működésében.

A petesejtet a petefészkek termelik, és ciklusonként általában egy petesejt ér meg és szabadul ki a petefészekből, hogy megtermékenyülhessen.

Hímivarsejt
A hímivarsejt (Lázár kedvéért: spermium) a férfiak legkisebb sejtjei közé tartozik. Egy ejakuláció során hozzávetőlegesen 40-400 millió spermium található (majdnem azt írtam, hogy lövell ki, de azt Lázár nem értette volna…).
A spermiumok mennyisége, minősége, mozgékonysága nagyban befolyásolja a férfi termékenységet.
Mennyi spermára van szükség a terhesség eléréséhez?
Már egyetlen sperma is megtermékenyíthet egy petesejtet, de minden példányra, ami eléri a petesejtet, több millió másik jut, ami nem jár sikerrel.

5 tény a férfi ivarsejtről:
A férfiaknak is vannak ciklusai: az ivarsejtek képződése 3 hónapig tart.
A spermium lényegében „csak” DNS-t és enzimeket hordoz. Az enzimek segítségével jut be a petesejtbe.
Vannak „fiú” spermiumok, és vannak „lány” spermiumok. Előbbiek Y kromoszómát hordoznak, utóbbiak X-et.
A spermiumok rendkívül sérülékenyek. (Egy miniszteré biztos nem!!!)

Megtermékenyítéskor egy petesejt és egy hím ivarsejt egyesül egymással, sejtmagjuk összeolvad, és kialakul az utód első sejtje, a zigóta. A zigóta sejtmagjában 46 db kromoszóma van. 23 a petesejtből származó anyai és 23 a hím ivarsejtből származó apai eredetű kromoszóma. Ez azt jelenti, hogy a gyermek két szülő tulajdonságait egyesíti magában.
Mivel a petesejtekben csak X ivari kromoszóma lehet, a születendő gyermek nemét az dönti el, hogy a petesejtet megtermékenyítő hím ivarsejtben X vagy Y ivari kromoszóma van-e. A hím ivarsejtek fele-fele arányban tartalmaznak X vagy Y ivari kromoszómát, így 50% az esélye annak, hogy a gyermek fiú (XY) és ugyancsak 50%, hogy lány (XX) legyen.

                                    „a lovak érdekében” öljük meg őket?
Igen ám, csakhogy gyakran előfordul egy picike génhiba, ami esetleg csak felnőttkorban derül, vagyis az, hogy egy nőnek született valaki jobban vonzódik a saját neméhez. Elképzelhető, hogy ez csak felnőtt korban derül, amikor előáll a gyermek, hogy…
Sajnos az ilyen pici génhibák okozzák az újszülöttek gyógyíthatatlan betegségeit is!
Sőt, az ilyen piciri génhibák okozzák az elmebetegség-szerű szellemi torlaszokat is.
Nem tudja mi az?
Pedig csak Orbán Viktor tevékenységére kellene pillantania, hogy csak egy példát említsek közülük: mi a fészkes fenének (gondolatban egyebet is mondok) kellett milliárdokból egy párhuzamos oktatási rendszert kiépíteni? Lerohasztani a működőt!!!
(Tudom, persze, ha vesztenek a választásokon akkor majd az MCC lesz az új értelmiségi!) Nem lesz! Mert az új bagázs sokkal több pénzért veszik meg őket mint az Orbán! Mert ott van az orbánénál is több pénz. Ja, majd elfelejtettem, hogy mi is az Ön szellemi génhibácskája: homofóbia. Kezeltesse! Pl. csókolózzon Orbánnal. Neki van gyakorlata: Macron, Ursula von Leyen, meg az összes européer, akikkel csókos viszonyban van, itthon meg előadja, hogy mennyire utálja őket! A hazugságai közül akkor most melyik az igaz???

Lázár elvtárs, úgyhogy hátrább az agarakkal! Lehet, hogy nem tudja mit jelent ez a szólás: (állítólag Krúdytól származik, de ez nem biztos). Jelentése:
„Húzd meg magad, viselkedj szerényebben. Ne hencegj azzal, amid van, hogy azzal különleges jogokat követelj magadnak.”

Akkor most mi legyen ezekkel ezekkel a gyógyíthatatlan gyerekekkel, meg a buzikkal?
Taigetosz? Vagy egyszerűen csak „a lovak érdekében” öljük meg őket?

Lázár elvtárs!
Mert Ön és társai azok. Hallgatva és olvasva Önt és társainak intézkedéseit, az MSZMP KB emberei és határozatai jutnak eszembe.
Ők voltak azok, akik mindenfajta összejöveteltől, a párttal ellentétes véleménytől, írástól, szótól úgy féltek, mint a tűztől.
Önök ugyanazok, ízig-vérig kommunisták. Kádárék a legváltozatosabb módszerekkel megölték őket, vagy először az Andrássy út 60., vagy Recsk, vagy egy kis málenykij robot…
Melyiket szánják a máskéntgondolkodóknak? A beteg gyerekeknek? A buziknak?
A Pride betiltásával azt folytatták, amit Rákosi Mátyás, Kádár János abbahagyott, egy kis piacgazdasággal megspékelve. Nem volt véletlen, hogy a Fidesz által felzabált (MDF, MDNP, Kisgazdák, KDNP) pártok után most Önök nem találják az út folytatását. Mert az Önök útja véget ért.
Javaslom, hogy kicsike fiacskáját NE ENGEDJE KI AZ UTCÁRA, MERT OTT BUZIK IS JÁRNAK! Pfúj!!!
Ön egy barom, mert az Ön véleménye egy újabb szög a Fidesz választási koporsójába.

Dénes Gábor István

A „a lovak érdekében” öljük meg őket? Lázár János elvtárs nevű barom és a Fidesz utolsó koporsószögei bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Magyarország nem attól lesz jobb hely, ha egy feleségét lehallgató erőszakos önimádó egy generációk közötti ellentétet is kirobbant, hanem ha minden korosztály megtalálja a számítását. Láttunk és hallottunk eleget, most már nyugodtan kivehetik a »tisztelet« szót a pártjuk nevéből.”
https://mandiner.hu/belfold/2025/01/magyar-peter-fo-hr-ese-szerint-a-tisza-elnoke-nem-szereti-az-idoseket
Nagyon jól tudom, hogy Önről lepereg minden, mert egy gerinctelen, elmebeteg, hazudozó, alkoholista, és morál insanity. Eddig ezek az én szavaim voltak.

Most következzen a tudomány a Pallas nagy lexikonból:
Moral insanity (14-22.év)
Önnek magyarázom meg a szóösszetételt, kis picuri PÖCS hogy tudjon mit kezdeni az idegen szavakkal.
Ang., ejtsd: morrel inszenniti), v. erkölcsi elmezavar, az a kórkép, melynek legfőbb sajátsága az etikai és morális irányban mutatkozó kedélyi elfajulás. Az újabb és helyesebb felfogás szerint az erkölcsi elmezavar semmi egyéb, mint csupán egy tünete az u. n. serdülési elmezavarnak (hebefrenia, Kahlbaum). Utóbbinak legfőbb ismertető jelei, hogy mindig a serdülés idejekor (14-22. életév) tör ki s hogy alatta a legkülönbözőbb hangulati és kedélyi állapotok (búskomorság, emelkedettség, zavartság) szapora egymásutánban váltják fel egymást, melyek igen gyorsan butaságba mennek át.
Az erkölcsi elmezavart mutató egyének már kora ifjúságukban feltűnnek kedélyük durvasága (állatkínzás), nemi ösztönük kielégítése (öntettőzés), ravaszságuk, az önérzet és a gyermeki s testvéri szeretet hiánya, kifejezett önzésük, kicsapongásaik és lopások iránti hajlamuk által. Ily egyéneknek olykor látszólag normális intelligenciájuk van, de szellemi elégtelenségük önálló munkánál mindig kirí. Cselekedeteik ösztönszerüek, «kényszercselekedetek»: lopnak, gyujtogatnak, gyilkolnak. Az erkölcsi elmezavar lényegében elmegyengeség, csakhogy ez nem ötlik mindenkor szembe, mert ez olykor csak a jellem bizarrsága és bogaras sajátosságok által árulja el magát a szakértőnek.

Egyébként szeretném látni az elpusztítandó idősek listáját, amin az Ön édesanyja és nagymamája is szerepel.
Mélységesen megértem és sajnálom az Ön édesanyját, hogy torz, beteg embert szült a világra.

Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője, néhány évvel ezelőtt a világjárványt „nagy lehetőségként” említette a Fidesz „visszaszorítására”, utalva arra, hogy a pandémia politikai előnyöket hozhat a baloldal számára – írta meg a Magyar Nemzet. Lapunk birtokába jutott, 2020 nyarán készült Skype-felvételen Tóth így fogalmazott:
Ugye most beütött ez a járvány, meg a nyomában lévő válság, és ez egy […] nagy lehetőség arra, hogy visszaszorítsuk a Fideszt”.

Picuri Pöcsike!
Mielőtt megölné az időseket, ezért felelni kell. Az én titkom, hogy hogyan!!! Maga egy félős kis senkiházi. Már alakul a csapat az Ön és csapata jogi, gazdasági, és természetesen személyi képzelt hatalmának befejezésre.
Mi nem fenyegtünk, mi teszünk. Mostantól nem kicsit, nagyon kezdjen el félni. Ami amúgyis személyiségének alapvető része, gyerekkorától kezdve. Ön egy beteg ember. Jobb lesz, kezelteti magát!

Beszéljünk az Ön gyermekkoráról:
A hebefrénia a skizofrénia egyik altípusa. A schizophrenia a pszichózis egyik formája, azaz úgy károsul a gondolkodás, hogy a betegek a valóságot érzékelik rendellenesnek. A pszichózis a zavart agyi működés egyik tünete.

Gyerekkorából itt a másik már fentebb említett tünetegyüttes (Kahlbaum, ő írta le részletesen, de):
A borderline személyiségzavar (angolul: borderline personality disorder – BPD) vagy határeseti személyiségzavar, esetleg érzelmileg labilis személyiségzavar főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar. A borderline személyiségzavar főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztető (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenő) tünetek szélsőséges módon változékony megjelenéséből áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak.
Hozzám méltatlan a fenyegetés, én tenni szoktam. De méltatlan az is, hogy bárki köpönyege mögé bújjak!
Féljen, mint ahogy gyerekkorától kezdve a félelem érzésével harcol, és az elmebeteg agyszüleményeivel. Sok sikert!

Kérem, hogy édesanyját és nagymamáját jobb lesz ha Ukrajnába menekíti sürgősen.

Dénes Gábor István

A A Tisza Pártnak nevezett náci egyesület numerus claususa és a Picuri Kis PÖCS (Führer) tervei az idősekkel bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Dr. Rabár Ferenc
A fiatalabbak számára írom le röviden, hogyan működött a rendszerváltozás előtt, alatt és után a magánosítás, hivatalos nevén a privatizáció.
„Értelmiségi voltomat reménytelen küzdelemként élem meg” – írta Rabár Ferenc közgazdász professzor néhány éve. (Sokunk nevében és helyett fogalmazta meg érzéseinket.)
Dr. Rabár Ferenc (1929-1999) pénzügyminiszter 1965-ben Oxfordban, 1968-1969-ben és 1971-ben az USA-ban egyetemek előadója volt. 1975-80, majd 1985-87 között ismét a Bécs melletti Laxenburgban (Ausztria) a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben volt a mezőgazdasági program vezetője. Onnan visszatérve megint a Közgazdasági Egyetemen tanított.
Az első szabad választásokat követően a 1990 májusában megalakult Antall-kormányban pártonkívüliként lett pénzügyminiszter, s ezt a tisztséget az év decemberéig látta el. 1993-1999 között ismét a Budapesti Közgazdasági Egyetem tanára volt.
„Értelmiségi voltomat reménytelen küzdelemként élem meg” mondta és hozzátette, hogy kötelességünk a szegények, jogfosztottak, elnyomottak és kiszolgáltatottak érdekében megszólalnunk, helyzetükön javítanunk ahhoz, hogy a szervetlen tömegből társadalom váljék, „jó szándékú cselekedeteink által”. Nem tudok olyan pénzügyminiszterről, akinek ilyen szép, de sajnos naív godolatai lettek volna.

Vagyonadó, korábban vagyondézsma
Nem Rabár ötlete volt, de minisztersége idején megbízott egy csapatot azzal a titkos  feladattal, hogy dolgozzák ki az egyszeri vagyonadó bevezetésének lehetőségeit. A csapatot egy pénzügyminisztériumi főosztályvezető szervezte. Neveket nem írok, mert ma is van mitől félteni őket. A csapat körültekintő munkát végzett, megállapította, hogy volt precedense hazánkban ennek az adónak, Trianon után az egyszeri vagyondézsma sikeres volt.

Privatizációnak nevezett lopás
A privatizáció már a kommunista korszak utolsó éveiben (1988-1990) elkezdődött, hivatalosan. (Suba alatt már korábban!) Az MSZMP, a kommunista párt és kormány időben fogott hozzá (valószínű az IMF-el, a Nemzetközi Valutaalappal, és a Világgazdasági Fórummal WEF-el egyeztetve) a nemzeti vagyon jól szabott magánzsebekbe történő átmentéséhez.

Ugyan spontán privatizációnak nevezték ezt az első időszakot (hülyének nézve a magyarok millióit), de a gyakorlat mindenfajta spontaneitást mellőzött.
Ígértem, hogy írok a fiatalabb olvasóknak a magánosítás technikájáról.
A politikai váltás kezdetéig, az első szabad parlamenti választások eredményéig „szeretett” pártunk és kormányunk tagjai, meg a tűzhöz közelállók kedvező, ún. baráti hitellel megvásárolták a vállalatok, szövetkezetek piacképes részlegeit. Ezt azonnal áruba bocsátották, vagyis eladták, jól fizető külföldieknek, természetesen busás haszonnal. Úgy, hogy még a felvett hitel visszafizetése után is komoly tőke maradt titkos, általában külföldi, lenyomozhatatlan bankszámláikon. A nagyon piacképes és nagyon jövedelmező cégeket megtartották, talán azért mert azt képzelték, hogy semmilyen szakmai tudás nélkül is képesek lesznek degeszre tömni zsebüket, az ott dolgozó szakemberek kizsákmányolásával. Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter, Felcsuti Péter (a devizahitelezés kitalálója), Futó Péter, Leisztinger Tamás (Tüttő Kata volt élettársa), Veres János (Gyurcsány pénzügyminisztere volt), Puch László (az MSZP volt pénztárnoka). Ők a hazai sajtó rendszeres szereplői ma is.
Ezek az elvtársak vajon tényleg hittek a külföldi mézes mázos szavaknak, hogy majd gondját viselik a gyáraknak és folytatják ott, ahol a kommunista rendszer tőke hiányában abbahagyta? Természetesen nem folytatták, mivel csak és kizárólag a magyarországi és a gyárakhoz kapcsolódó külföldi piacok érdekelték őket.
Ezt hívjuk eredeti tőkefelhalmozásnak, a nemzeti vagyon kiárusításának (kótyavetyélés), és az ország nemzetbiztonsága aláásásának. Ugyanis a külföldi tulajdonosok nagyrészt megszüntették a megvásárolt gyárakban, cégekben a termelést, földönfutóvá tettek minimum másfél millió dolgozó embert. Ezt a szakirodalom klasszikus vadkapitalizmusnak hívja. A privatizátorok egy ideig visszahúzódtak jól védett odúikba, hogy erőt, hálózatot, csábító ígéreteket összegyűjtve ismét a politikai hatalom megszerzéséért induljanak harcba. Indultak és győztek. 1994-től eladták még a maradékot is, amit a külföldi tőkések szeme szája megkívánt.

Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) könyveiben 1990-ben 1859 állami vállalatot, 1670 milliárd forint (26,5 milliárd USD) értékben, majd 1991-ben 2201 állami vállalatot és 1842 milliárd forintértéket tartottak nyilván, miközben a felhalmozott államadósság 1500 milliárd forint körül volt. A privatizáció bevételeit terhelte az önkormányzatokat megillető tulajdoni hányad (például: belterületi földek értéke), a munkavállalóknak juttatandó részvények, tranzakciós költségek, környezeti károk fedezetére elkülönített összegek. A folyamat vagyonleltár készítése nélkül zajlott.

Rabár 1990 decemberében visszavonul
Azt nem tudjuk, hogy önként-e, vagy kényszer alatt. Az viszont biztos, hogy Rabár Ferenc beszámolt Antall József miniszterelnöknek a készülő vagyonadó tervezetéről, onnan meg szinte mindig és minden kiszivárgott (vannak ötleteim, hogy kitől, kiktől!). A vagyonadó egyetlen munkapéldánya a Pénzügyminisztérium egyik páncélszekrényének mélyén pihent egy ideig. De rövid idő után azonban eltűnt a sokzáras biztonságos páncélszekrényből is. A mai napig nem tudják az alkotók ki lopta el a tervezetet.

NER lovagok jöttek a kommunista lovagok mellé
Hatalmas ára volt/lett/van a nemzeti vagyon szétlopásának. Minden területen, így a gazdaság területén is elmaradt az elszámoltatás, a számonkérés. A másszínű politikusok (Fidesz) is fűt-fát ígértek, szociális piacgazdaságot, elszámoltatást. Nem vagy csak nagyon későn teljesült néhány ígéret.
A Fidesz puha (soft) diktátumai csak abban különböztek a kommunistákétól, hogy „bársonyos” marketing akciókkal igyekeztek lenyomni az emberek torkán. Orbán ölelkezése és kézcsókja öregasszonyokkal és a nyugdíjas klubok megszeppent lakóival, ultipartija… stb. mutatta, hogy ő a nép gyermeke, közéjük tartozik. Valljuk be, soha nem tartozott ő, sem a családja a jogfosztott és csak a munkaerejéből élő néphez.
A politikai és gazdasági színváltozás kötelező kellékeit azért a nemzetközi elvárásoknak megfelelően megváltoztatták: megváltoztak a tulajdonviszonyok, többpártrendszer lett, parlamenti demokrácia, új intézményrendszer jött létre, szólás és gyülekezési szabadság vette kezdetét. De a vadkapitalizmus, a tőke korlátozás nélküli uralma tömegeket nyomorított el, s ebből a nyomorból sokan még most sem tudtak kikászálódni. Ismeretlen számukra a Fidesz és a kormány által erőltetett digitális világ, nem ismerik a bankkártyákat, a számítógépet stb. Félnek a vállalkozás indításától, fásultak.
A tudatlan embertömeget persze jobban lehet erre s arra vezetgetni (lásd. Magyar Péter picuri ner-lovagocska tündöklése és remélem bukása).
Persze azt hitték, hogy a nép nem látja az új, az emberek számára a régiekkel egy réteget alkotó, ugyanolyan kommunista, kiváltságos réteg tollasodását, várszerű építkezéseit, pofátlan és meseszerű gazdagodását, a családi és egyéb maffiaszerűen működő csoportok kizsákmányolását.

Ideje van a VAGYONADÓ bevezetésének
Amennyiben az Orbán-kormány valóban tenni akar a lecsúszott társadalmi rétegekért, akkor éppen eljött az ideje, hogy azok vállaljanak nagyobb gerezdet az ország terheiből, akik a nemzet, a mi izzadtságunkból, sokévtizedes munkánkból, vagyonunkból, umbuldával az állami közös vagyonból gazdagodtak meg.

Miért van szükség a vagyonadó bevezetésére?
Többek között – röviden – ezért:
– a COVID-járvány és gazdasági pénzügyi következményei,
– a gazdasági világválság,
– az orosz-ukrán háború,
– az energiaárak hektikus, de szinte csak fölfelé  változásai,
– a német gazdaság lejtmenete,
– a forint árfolyamának jelentős ingadozása,
– az infláció nem csökkenő mértéke,
– az Európai Unió vezetésének és parlamentjének hazánkkal szembeni, minden területen ellenséges magatartása
– az USA Európa ellen is bevezetendő vám-intézkedése
– a NAV kimutatásai nem teszik láthatóvá sem a volt kommunista elit, sem pedig az új NER-lovagok adóalanyiságát, az államháztartásnak befizetett összegeit.  A milliárdosok „láthatatlanok”, háttér-hatalomként irányítják a politikát, az országot.

Bízom benne, hogy nem a kommunista és a NER-lovag milliárdosok közötti „Kiegyezés” lesz a javaslatom sorsa.

Dénes Gábor István

A VAGYONADÓ a kiemelkedő vagyonnal rendelkező személyek számára bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Belügyminisztérium
Pintér Sándor belügyminiszter

Belügyminisztérium
Takács Péter államtitkár

Tisztelt Főigazgató Asszony! Tisztelt Uraim!

Sajnálattal tapasztaltam, hogy ma, azaz 2025. március 10-én délután egy beteghordó vette át az uralmat és az irányítást az Országos Onkológiai Intézet VitalBeam1 sugárterápiás részlegén.
A miniszter és az államtitkár urat tájékoztatom, hogy ebben az országos intézetben súlyos rákos betegeket kezelnek, illetve megpróbálnak gyógyítani. Akik számára az időben kapott kezelés életmentő lehet.

Ma délután másfél órás várakozás után, 15.05-kor bekopogtam a kezelő ajtaján, hogy visszakérjem a kezelőlapom, miután felmértem, hogy további másfél órát kell várakoznom, mivel még három beteg volt előttem és nem szándékoztam az estémet kilátástalan várakozással eltölteni.
Kopogásomra egy beteghordó férfi nyitott ajtót. Mit óhajt?! – mondta ő. Mondtam, hogy nem magával szeretnék beszélni, hanem az itteniekkel. Majd fölényesen és hetykén azt válaszolta, hogy „márpedig most én vagyok”, és vigyorgott is hozzá, majd becsapta az orromra az ajtót. Bentről egy női hang kiáltotta, hogy kezelünk!
Megjegyzem ez a beteghordó a helyszínre érkezésekor egy idős hölgyet, egy bent fekvő beteget tolt és mindenki előtt bement a kezelőbe. Azzal hívta fel magára a figyelmem, hogy a rajta lévő valamikor fehér ruha olyan koszos volt, hogy csak fehérítőszerekkel kaphatta volna vissza eredeti fehérségét. (Kórház, országos intézet, rákos, immunhiányos betegek és kosz, valahogy nem voltak összeilleszthető fogalmak számomra!)
Kivártam a bentről kiabáló női hang által jelzett kezelési idő végét. Ismét kopogtam. A beteghordó egyre szemtelenebbül csapta rám az ajtót és üvöltve közölte, hogy nem érdekel, hogy maga mit akar. Én is egyre emeltebb hangon kértem, hogy csak a kezelőlapom szeretném elkérni. Majd a beteghordó, talán egyedül gyengének érezte magát, ezért üvöltve közölte, hogy a segítségül hívja rendészeket, azt hazudva, hogy egy beteg be akarja törni az ajtót. Mondtam, nyugodtan hívhatja őket.
A kezelőben lévő hölgytől ekkor végre megkaptam a kezelőlapom és magára hagytam a beteghordót, hogy tovább vezesse az osztályt, és kiélje hatalmi arroganciáját.

Kaotikus állapotok vannak az Intézet e sugárterápiás részlegén. A 30 kezelésből ez lett volna tizedik. Soha nem kezdődött el pontos időben a kezelés. A várakozás általában 1 óra volt, a mai másfél órát már nehezen viseltem, betegtársaimmal együtt. A részleg visszaél a betegek kiszolgáltatott helyzetével és azzal, hogy gyógyulni akarnak. A beteg megalázva érzi magát.
Várom, várjuk betegtársaimmal együtt a Főigazgató asszony hathatós intézkedését.
Nem tudom mi a szándéka az Intézetnek és az Intézetet felügyelő kormánynak. Megalázni akarja a betegeket, vagy gyógyítani. Ha ez utóbbit, akkor legyenek szívesek megteremteni a gyógyítás feltételeit. Az orvosok béremelése már megtörtént.
Miniszter úr!
Rendet és nem ígéreteket szeretnének a betegek. A rend vezetés és szervezés kérdése. Nem pénz kérdés.

Üdvözlettel:
Dénes Gábor István

2025. március 10.

A Egy beteghordó vette át az uralmat ma délután az Országos Onkológiai Intézet VitalBeam1 sugárterápiás részlegén bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

Azt ígérted, hogy nyilvánosságra hozod a NER-lovagokkal kapcsolatos kompromittáló iratokat.
Ez az ígéret része volt annak a kampánynak, ígérethalmaznak, már tudjuk, hogy hazugsághalmaznak is, amelyben a korrupció elleni harcot és az átláthatóság növelését tűzted ki célul.

Kérdezem, eddig hány NER-lovagot „lepleztél le”, önmagadon kívül?
Eddig hány korrupciós ügyet juttattál el a bírósági szakaszig?

Eddig hány euró uniós forrást hoztál haza Brüsszelből?
Hány ún. hazaváró programot hirdettél meg a külföldön élő magyarok hazacsábítására?
Hol van a duplájára emelt családi pótlék?
Hol van a beígért nyugdíjemelés?
Hol van az ápolók és a szociális területen dolgozók béremelése?
Hol van a beígért gyermekvédelmi reform?
Hogy akarod a magyar népet ápolni, gondozni, amikor még a saját gyerekeidet is képtelen vagy?!

Van olyan állat és ember-állat ezen a világon, akinek még nem hazudtál?
Ígérgetéseid, hazudozásaid közül egy, azaz egyetlen egy sem teljesült. Mi, az általad büdös-szájúaknak nevezett nyugdíjasok nem szeretnénk elveszíteni az eddig megszerzett, megkapott javainkat egy kis senkiházi felelőtlen ígérgetései miatt.
Ideje, hogy befogd a mosdatlan mocskos pofád és próbálj meg csöndben és sürgős eltűnni a balfenéken.
A „tisztelgésed” a Lenin-fiúk kézmozdulatára emlékeztet, de ha egy kicsit magasabbra emeled a kezed, ahogy néha szoktad, akkor már az igazi valód jön elő, azaz a h-jugend…

Amennyiben a felsoroltakat valaki magára veszi, az az ő baja és megérdemli.

Dénes Gábor István
a magam és a gondolkodó nyugdíjasok nevében

A Te senkiházi, hazudozós, nagyképű, asszonyverő, tehetségtelen, pénzéhes, alkoholista kis pöcs! (Az alany kényszeríti ki belőlem a durva szavakat, bocsánat!) bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.

1956-os lyukas zászló
Normál ár 3.990 Ft Miért normál ár? Van nem normál ár is?

Elfogyott
Tartalmazza az adót. Milyen adót? Fegyver adót? Szex adót? Esetleg az áfa-t?

Emlékezzünk meg az 1956-os forradalom hősei előtt!
Valami, valaki előtt állni, imádkozni, futni, menni… stb. szoktunk mi magyarok.
Emlékezni valamire, valakire, (meg)emlékezni valamiről szoktunk – mi, magyar nyelvet beszélő magyarok.
Mostantól a hivatalos támogatói webáruházunk felületén elérhető az 1956-os lyukas zászló, amely a szabadság és bátorság jelképe.
A magyar nyelvben az elérhető szóhoz a következő szavakat szoktuk használni: elérhető cél, elérhető távolság, magasság, súly… Ajánlanám az elérhető szó helyett a „van”, a „látható”, „megvásárolható”… ide illő magyar szavakat.

Rendeld meg most, és lobogtasd büszkén október 23-án!
Az október 23-án megrendezésre kerülő (és gondolom felszólalásokra is kerülnek majd…
a hivatali, főként jogász bikkfanyelv ún. terpeszkedő szerkezete helyett a magyar nyelv tálcán kínálja az alanyt, vagyis azt, hogy ki rendezi meg az eseményt) ünnepségen a helyszínen is osztogatni fogjuk a forradalom ikonikus jelképét. Azonban ezek csak az ünnepség idejére szólnak (szólnak??? Kik szólnak és miről szólnak? A lyukas zászlók meg is szólalnak a párt hatására, az ünnepség ideje alatt?), így vissza kell majd adni őket a program végén.

Döbbenetem csak fokozódott ez utolsó felhívás olvastán, hogy nem elég, hogy elfogyott, vagyis eladták… a szabadságot és a bátorságot, de a színházi kellékként kiosztott jelképet, kvázi szabadságot vissza kell szolgáltatni a pénzéhes főnökségnek!
Piti és zsugori.
Eladó az egész világ! – énekli Mefisto Charles Gounod francia zeneszerző 1859-ben bemutatott Faust című operájában.
2024-ben egy magyar pártvezér angolul dadogva árulta hazáját Strasbourgban, gazdája előtt hajlongva és felállva tapsikolva.
A nyelvi és tartalmi javítások díját készpénzben kérem átadni, kamerák nyilvánossága előtt, színházi kellékeket nem fogadok el.

Dénes Gábor István
a Petőfi Rádió, a család rádiója főszerkesztője,
szervezési, vezetési és kommunikációs szakértő

A Elfogyott a 3.990,- forintért (vagy inkább weberi euróért?) kínált lyukas zászló! Eladták a szabadságot! bejegyzés először Rádióhang-én jelent meg.